Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-08-10 / 32. szám

hálásan emlékezett meg a király elődjeinek az egyetem iránt négyszázadon keresztül tanusitott pártfogásáért. A kővetkezőket emeljük ki beszédéből: Örömmel fogadtam el a megbízást, hogy egy pillantást vetve a történet tükrébe, a jelent és anuak céljait az egyetemekre nézve jobban felismerjem. A német nemzet két évvel ezelőtt ezredéves örömünnepét ülhette meg, mert 1870-ben egyesité német Lajos először szerződés által nemzeti birodalommá az Összes németeket. Ezer évvel később német győzelmek visszaszerezték a régen elvesztett nyugati határt és visszaadták nekünk a forrón óhajtott birodalmi egységet. A müncheni egyetem az első, mely az uj birodalomban üli meg alapitása ünnepét, miáltal ez nemzeti ünnepé válik. Szónok festi az európai egyetemek keletkezési múltját, megemlékezik azon nagy mozgalomról, mely a római és kánoni jog terén Bolognából kiindult, megemlékezik továbbá a természettudományok fejlődéséről és mondja : Mi németek abban - is különös nép vagyunk, hogy dacára a culturnemzetek között számos és szellemi tehetségre nézve elfoglalt kiváló állásunknak, mégis önként elismertük Franciaország és Olaszország szellemi uralmát és gyámságát, és annyi erőt és észt fordítottunk az idegen fejlődés meghonosítására mi nálunk, mely, ha saját szellemi gyümölcseink fejlesztésére irányoztatik, nagyobb eredményeket érhetett volna el. Szónok áttér azután az egyes egyetemek alapítására. Emlité a wittenbergi egyemet és a reformátió t, melyet Krisztus óta a legfontosabb mozgalomnak nevezett, melynek oldala mellé mint uj hatalom lépett a classikus ókor tanulmánya, a humanismus. Beszédét következőleg fejeze be : „A németek más népek Ítélete szerint is büszkék egyetemeikre. E babérokat azon férfiaknak köszönhetjük, kik előttünk működtek azokon, azért rajtunk vau, hogy azokat hervadatlanul és szeplőtlenül átszármaztassuk utódainkra." Az ősz rector beszédét viharos, szűnni nem akaró éljenzés követte. Azután a polgármester tolmácsolá szerencsekivánataitj majd Sybel bonni tanár fejezte ki a német egyetemek nevében üdvözletét, a hollandi és svéd egyetemek nevében Müller Miksa tette ugyanezt, Curtius Berlinből, Herwagen nürnb. rector a lyceumok, gymn. és ipartanodák nevében. Döllinger mindeniket köszönő beszéddel fogadta. Erre a vendégek a két udvari színházban gyűltek össze. A nemzeti színházban „Lohengrinu

-t adták. A király theatre paret rendelt és személyesen megjelent. A közönség éljenekkel fogadta a királyt. Másnapra díszmenet volt tervezve. * Az egyházi kérdések tekintetében nevezetes jelentőségű eseményképen hozzák föl német lapok azt, hogy a bajor király a müncheni egyetem négyszázados alapítási ünnepén az egyetem rectorát, az ó-katholikusok vezérét, Döllingert egy nagyon elismerő irattal tüntette ki, megígérve azt is, hogy jelen lesz a fáklyás-menetnél, melyet DÖliingor, mint az alma mater ez időszerinti rectora részére rendeztetni óhajt. A bajor király ezzel nyilt kifejezést adott a clerus elleni mozgalomhoz szitásának. * Egy uj reformátor. Balcar „szabad cseh egyházáéról a „Pokr."-ban a következőket olvassuk : Nachod és Hronov között egy kies völgyben Ober-Radechau falu fekszik. E faluban ós az egész völgyben mintegy 1000 katholikus cseh lakik ; a protestánsok száma csekély. E völgyben egy uj reformátor támadt; neve Balcar János. Az alsóbb iskolákat végezvén, a takácsmesterséget tanulta. Mint Mahomed ő is szerette a magányt, szorgalmasan tanulmányozta a bibliát és elmélkedett az „igazi" vallás fölött. Később el is hagyta mesterségét és egy uj vallás létrehozásán gondolkozott. Az 1866. hadjárati elején eszméi megnyerték a poroszok tetszését. Még ugyanaz évben mint a Gustav Adolí egylet ügynöke Németországba hivatott. Nemsokára azonban visszatért Csehországba és hirdetni kezdte vallását, melyet az egész ober-radechaui völgyben elterjesztett. Az uj vallás alapja a biblia, melyből Balcar 21 dogmát vont le. A közös istentiszteleten Balcar olvasta a bibliát és magyarázza. Az uj vallás nem ismer papokat; a pápa ós a katholika egyház ellen köteles minden hivője szünet nélkül küzdeni. A vasárnapokat szigorúan meg kell tartani, minden munka meg van tiltva, a keresztelés keresztszülők nélkül történik. Egyházi functiókórt nem szabad fizetést követelni. A reformátor, hogy tanának tekintélyt szerezzen, Hannoverában vizsgálatot tett, melynek folytán evangélikus letkészszé avattatott fői. KÜLÖNFÉLÉK. * Gyászjelentés. Belső-somogyi egyházmegyébe kebelezett R, i n y a-U j 1 a k községe megható és szivet repesztő fájdalmas jelenetnek volt tanuja f. évi julius 27-én. Derék tanítójuk, Bokor Sándornak hü és köztiszteletben, szeretetben álló neje, Bokor József s. pataki tanárnak édes anyja, született Veres Lidia életének 52-ik, boldog házasságának 35-ik évében meghalálozván : e napon kisértetett ki az örök nyugalom helyére. A megboldogult sirhal mára a bánatos férj, 6 szerető gyermeke s egy egész község kicsinye nagyja hullatja a fájdalom könyeit. Legyen könnyű porai felett a föld s a fájdalom által sújtottak találjanak enyhülést a közrészvétben ! * Gyászjelentés. Julius 11-én hunyt el az ev. egyháznak s tanügynek egyik érdemdús munkása: Suli aj d a Lajos, kiérdemült lelkész-tanár, életének 66-ik évében. A megboldogult Selmecen és Pozsonyban végezte iskoláit, a jenai egyetemen töltött két évet, majd Besztercebányán, Apostagon és Cegléden több ideig működvén, 1840 őszén a selmeci ev. lyceumban a latin irodalom és a theologiai tantárgyak rendes tanárául, elválasztatott. Ernyedetlen buzgalommal, s a tudományok iránt nagy előszeretettel folytatta áldásos működését; a lélek erős volt, de a roskadozó test két izben is kényszeritó a munkától visszatartani magát. Szülővárosa s lyceuma iránt oly ragaszkodással viseltetett, hogy az eperjesi collegium meghívását theologiai tanszékére nem fogadta el. 1868-ban végkép nyugalomba lépett s csendes magányában ápolta a tudományt, melynek egész életét szentelte.