Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-08-10 / 32. szám
gálát kezdete óta születtek, bármennyi ideig szolgált is atyjuk. 2. A nyugdíj évi mennyisége 1-ör 10 évi szolgálatig bármikor s bárkinek 150 frt. évenként ; 2-or 10 évi szolgálaton túllévő minden évvel szaporodik az óvókó ós segédtanítóké 3, az elemi iskolák rendes tanitóió 5, a felsőbb népiskolák rendes tanítóié 10 írttal, mig eszerint a 20-ik óvvel 180, illetőleg 200, 250 frt. leend ; 3-or a 21-ik szolgálati óvtől fogva emiitett kategóriák szerint 5, 10, 15 frttal növekedik, mig a 30-ik óvvel 230, 300 ós 400 frt leend. A hol 4 gyermeknél több van, ha a nyugdíj 200 frtnál nem több, a 4., 5. és 6-ik gyermek számára per 15 frt. nevelési járadék is adatik. Özvegyi nyugdíj 100 frt. Egy árva nem kap külön, a többi mindenik 25 frtot, mig igy az évi összeg az özvegyi nyugdíjjal 200 frtra mehet. Szülőtlen árvák egy 70, kettő 100 frtot kapnak. Azontúl fejenként 25 frtot. Ha anyjuk is tanítónő volt, akkor egy 100 frtot, kettő 150 frtot kap. Özvegyi nyugdijat a tanítónő férje is kap keresetkóptelensóg ós szűkölködés esetén. Az özvegyi nyugdijat felesóg és gyermekek nem létében, a keresetkóptelen vagy öreg szülők veszik, lia kimutattatik, hogy csupán fiuk vagy leányuk tanitói jövedelméből éltek. 3. E terv értelmében, a kézen levő adatok szerint nyugdíjazandó lenne a létező 18500 tanító közül 9 százalék, ós igy 1665 egyén. Valamennyi nyugdíjazás 300 frttal számítva, ez tenne évi 499500 frtot. Özvegyekül felvétetik 12 százalék, azaz 2170 egyón, ez tenne per 100 frt. 21700Q frtot. Árvául 8 százalók, ós igy 1480 egyén s ez átlag 50 írtjával véve 74000 frtot tenne. Összesen tehát nyugdíjul . . 499500 frt. Özvegyeknek „ . . 217000 frt. Árváknak . . 74000 frt. Összesen . 790000 frt., kerekszámmal évenként 800000 frt. Ebből azonban csak a nyugdíj lenne azonnal fizetendő, mert a szolgálat-képtelenek azonnal nyugdijazandók lennének, mig az özvegy s árva gyámpénz csak azoknak adatnék, kik ezentúl jutnak özvegységre vagy árvaságra, ugy hogy az özvegyek s árvák talán csak 20—25 év múlva szaporodnának fel 12, ós 8 százalókra. A nyugdíjra is meg kell jegyezni, hogy a kéznél levő adatok által mutatott 82 /6 -od százalékban valamennyi 60 éves tanitó, móg a 60 éven alóli munkatehetetlen is benfoglaltátik, pedig sok oly 60 óves tanitó van, ki jó erőben lóvén, még nem lépne nyugalomba. Mindezeknél fogva az első években mintegy 500000 frtra tehetni az összes kiadásokat. 4. Az óvi kiadás fedezetéül állitatnék egy országos tanitói nyugdíj-, s özvegy-árva gyámpónztár. E pénztárba I. Egyszer-mindenkorra fizetne: a) Első hivatalba lépésekor minden óvó- ós segédtanító 5 frtot, minden rendes elemi tanitó 10 frtot, minden felső népiskolai rendes tanitó 20 frtot nógy részletben egy óv alatt. E dijat minden már alkalmazott tanitó megfizetné a tervezet életbeléptekor. b) Minden iskolafentartó egyházközség 5 frtot akkor, mikor egy tanítója nyugdijaztatik vagy meghal, s gyámolitandó utódot hagy. Ez egyszer-mindenkorra tett fizetősekből egy özvegy-árva alap alkottatik, melynek az első 12 óv alatt még kamatai is tőkósitendők, 12 óv múlva is csak kamatai használtatnának. Ez özvegy-árva alaphoz csatoltatnak az első 12 óv alatt a nyugdijakból eszközlendő levonások, mert minthogy az első alkalommal nyugdíjazandók a nyugdíjpénztárhoz móg semmivel sem járultak, ezért nyugdijokból levonatnók 150 írtból 5 százalék, az ezen felüli összegből 200 frtig 10 százalék, a 200 írton felüli összegből 20 százalók. Ekként az özvegyárva alap a 12 év alatt legkevesebb 700000 frtra növekedhetnék. II. Evenként fizetne: a) Minden óvó ós segédtanító 5 frtot, az elemi rendes tanitók 6 frtot, felsőnépiskolái tanitók 10 frtot. b) A nyilvános iskolák fentartói, mindenik tanítójukért 6 frtot. c) A már a nyugalomban levő azon tanitók, kiknek feleségük, vagy 16 évesnól ifjabb gyermekük van, 5 frtot. E szerint évi jövedelem lenne: 1. Kétezer óvó és segédtanító járuléka per 5 frt 10000 frt. 2. Tizenhatezer ötszáz rendes tanítóé per 6 frt 99000 frt. 3. Az iskolafentartók 18500 tanítóért per 6 frt 111000 frt.
