Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-01-20 / 3. szám

Minél kevesebbek lesznek a korlátok és a merev kül­sőségek, annál inkább tágul istenháza, annál több a vilá­gosság, annál több a remény az emberiség szellemi test­vérisülésére. Ezen pontok elégségesek annak jelzésére, hogy mi­ként fogjuk fel a jelenkor és a jelen körülmények igé­nyeit és mely azon cél, melyre törekvésünknek irányulnia kell. Egyleti célul törvényeink megállapítják: . „A vallásos szabad vizsgálódásoknak hazánkban beme­netelt eszközölni és eredményt biztosítani; az egyház tanait és intézkedéseit a kor kívánalmai szerint kifejlesz­teni ; a nép vallásos fogalmait szóval és Írásban világo­sítani, tisztítani és ez által a vallás-erkölcsös népéletet megalapítani és megszilárdítani." Fölhívjuk elvtársainkat a tömeges csatlakozásra, hogy ez által az egylet anyagi alapja is erősbüljön, (egy évi tagdij 1 frank) a mi annál kívánatosabb volna, mert igy az eszközök a cél elérésére szaporittathatnának, különösen a szabad vallásos népirodalom megalapitása által. Felhívásunk szól a szabad gondolkodású ifjúsághoz is, jövőnk reményéhez. Az ifjúságnak kötelessége félénk­ség és más kicsinyességek hátravetése mellett az igazsá­got győzelemre segíteni, az indiiferentismustól őrizkedni és a szellem szabadságáért folytatott harcban erkölcsi erejöket edzeni, acélozni. Ezen ifjúság vetendi el egykor a szabad vallásos szellem gyümölcseit. Meggyőződésünk az, hogy minél hangosabban és általánosabban emeli fel szavát a reformtörekvés, annál számosabban fognak a tudomány férfiai közül élére állani e mozgalomnak és a halhatatlan Goethe utolsó szavaival felkiáltani: „Mehr Licht!" E r m e 1 Gyula. * A Rómában létező egyliázi rendekről a „Krchztg" következő statistikai kimutatást közöl. Rómában összesen 123 egyházi rend van, melyek közül 72 férfi. 51 női rend; amazokból 59 pápai, 13 ellenben csak püs­pöki approbatio alapján áll fön. A municipium kimutatása szerint, a szerzetesek száma 2400, kik közül 1518 pap, 818 világi szerzetes és 64 szolgálattevő testvér. Ezek szá­mára a következő házak állnak fen: 33 generális ház, 30 olyan, melybe plébánia vaü bekebelezve, 22generalis-prokura, 20 kollégiummal és nyilvános tanintézettel egybekapcsolva, 5 hittérítő-intézettel, 5 kizárólagosan noviciusok számára alapítva, 4 lelkészi gyakorlatokra, 8 betegápoló, mely utóbbiak közül 2 a foglyok és 2 a büntetés alatt álló férfiszerzetesek számára. A női rendek közül 28 pápai és 23 püspöki approbatiónak köszönheti lételét. Az apácák­nak Összesen 77 házuk van, még pedig: 36 nyilvános iskolával Összekapcsolva, 4 betegápoló ház és 37 a min­den egyéb kötelességtől ment, csupán a szemlélődésnek élő apácák számára alapítva. A 2288 apáca közül, kik e 77 házat lakják, 2054 kar-apáca (Chorfrau) és 234 világi testvér. * Bécs. Az ókatholikusok itteni actióbizottminyá­nak elnöke, dr. Lindner Károly iró, jan. 5-kén az okta­tásügyér Stremayer által kihallgatáson fogadtatott, s azzal az osztrák egyházi reformmozgalmak ügyében áta­lában, s különösen az autonom ókath. hitközségnek ható­sági jóváhagyás végett már benyújtott statutuma, vala­mint az anyakönyvek vezetése, és az ó-katholikusok állami elismertetése tárgyábau értekezett. Autón Alajos lel­kész által Bécsben már 10 házasság és 30 keresztelés vitetett véghez ó-katholikus szertartás szerint, anélkül, hogy eddig az erre vonatkozó anyakönyveknek törvényes szabályozása eszközöltetett volna. Az ó-katholikusok actio­bizottmánya azon reményben él, hogy a nevezett elnöknek imént emiitett lépése az osztrák vallási szabadságra nézve kedvező eredménynyel fog végződni, s hogy a vallásügyér Stremayer, Kut^chker felszentelt püspök befolyásától men­ten, az ó-katholikusokra vonatkozó végzéseit a modern állam szellemében hajtandja végre. Párisl>ól irják: Jean Brunet párisi képviselő, ki egy idő óta Dupanloup és társai szolgálatában áll, közelebb egy sajátságos indítványt terjesztett a nemzetgyűlés elé, mely igy hangzik: 1. cikk. Franciaország, hogy szenve­déseiből kiépüljön és uj életre támadjon, teljesen a min­denható Istennek és Krisztusnak szenteli magát. 2. cikk. Kendithetlen önátadásának bizonyítékául Franciaország Páris belsejében egy templomot épit ama magaslaton, mely a római királyról neveztetik (Trocadero). 3. cikk. Krisztus ezen temploma, valamint Franciaország lobogói e felírást viseljék: „Isten oltalmazza Franciaországot; Krisztus a győző, Ő uralkodik és parancsol.".— Ezen in­dítványt a klerikálisok örömujjongva, a baloldal ellenben gúnyos nevetéssel fogadta. Jules Simon népiskolai törvénye ellen a kleri kálisok nagy mozgalmat fejtenek ki, különösen az álta­lános iskolakötelezettség „istentelen" javaslatát kárhoztat­ják. A bauvaisi püspök kötelességének tartja a „népszerűt­lenség dacára, melylyel állítása találkozhatnék" kijelenteni, hogy a műveltség hiánya — mint sokan hiszik — koránt­sem a legnagyobb veszély Franciaországra nézve. Mi sors vár Franciaországra, ha az ily tanácsadóknak hisz, azt szük­ségtelen fejtegetnünk. A szabadelvűek álljanak résen, fejtsenek ki minél nagyobb tevékenységet, ha nem akar­ják, hogy különben is óriási veszteséget szenvedett orszá­gukat az ultramontan agitatiók végveszélybe döntsék.

Next

/
Thumbnails
Contents