Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-07-06 / 27. szám

támadás súlyát az egyénekre irányozza, iskola és érvek helyett, azok fényes tehetségű képviselőit igyekszik a közvéleményben alárántani, martyrrá tenni, feledve, hogy a közvélemény már rég amazok mellett és Révészék ellen van hangolva. Ez korszerűtlen, veszélyes fegyver, s a szabadság minden barátja annak széttöretését óhajtja avagy csak azon egy okból is, mert az az átkos spanyol inquisitio fegyvertárából való ! Ez azon jézsuitai eljárással rokon, mely szerint a veszélyeseknek vélt elveket ugy kívánták elnyomni, hogy vallóit és terjesztőit máglyára, vérpadra harcolták. A martyr-csinálás előbb-utóbb bizonyos diadalát jelenti a szabad eszméknek — azt higyje el Révész ur. S ha elvileg tán hitelre nem találnának szavaim, emlékeztetem az illetőket az evangélisták és apostolok történetére, emlékeztetem Vicleff János, Prágai Jeromos, Huss János és Servetus Mihály halálára, a kiknek vére ós halála által nyertek tanaik uj bátor védelmezőket, nevök örök halhatatlanságot. De azok, a kik most a vallásos meggyőződést üldözőbe veszik, fontolják meg, hogy a XVI. és XVII. század és a mai kor miveltségi viszonyai között igen nagy a különbség: akkor a papi és főnemesi osztálynál volt a theologiai tudományok ismerete, a nép nem volt avatott benne, a szabadelvüen gondolkodókat könnyű volt elszigetelni s máglyára hurcolni ; de ma nem ugy van, ma széles a mivelt osztályok köre, a nép is élénk érzekkel bir a szabad eszmék iránt, s aligha el nem hagyná azt, sőt ellene nem fordulna, a ki vallásos meggyőződésért akarna valakit az egyházból kizárni. Mélius Péter Tiszán-tuli püspök éltében megkezdett harca, s halála után az ő követői üldöző szelleme — szövetkezve egy Báthori Kristóf türelmetlenségével — börtönre juttatta 1579-ben a Jézus istenségét tagadó Dávid Ferenc erdélyi unitárius püspököt; de ma nem hiszem, hogy ilyet sem megkísérlem, sem végrehajtani képes lenne egy második Melius, vagy Báthori Kristóf. Még egyet ajánlok a Figyelmező tudós szerkesztője keresztény szeretetébe. Ismeretesek lesznek előtte II. János Zsigmond választott királynak ez előtt háromszáz évvel hitbeli különböző meggyőződés tárgyában Melius Péterről mondott szelíd szavai : „Mi tőlünk — mondá a fejedelem — és a mieinktől (érti az unitárius papokat) semmi bántástok nem volt. Melius Péternek megmondottuk, hogy a mi birodalmunkban a papokat az igaz vallásért ne kergesse, senkit hittel vallása melléne kötelezzen; ennek az az oka, mert azt akarjuk, hogy a mi birodalmunkban szabadság legyen; mert tudjuk, hogy a hit Istennekajándéka, ós alelkismeret semmi erőszakkal nemvezettethetik." Tudom, ismeri Erdélynek egy, azon korbeli vallás-szabadsági törvényét is : „Ő Felsége (a király) az ország ama végzését most is m egerősit i, hogy minden helyeken apredikátorok az evangéliumokat prédikálják, ós hirdessék, kiki aző értelme szerént, és a község, ha venni akarja, jó, ha pedig nem, senki ne kényszerítse az ő lelke azonmeg nem nyugodván, de olyan prédikátort tarthasson, a kinek tanítása őneki tetszik. És ezért senki, a superintendensek közül, se egyebek, a prédikátorokat meg ne bánthassák, ne szidalmaztassák senki a religioért senkitől, és nem engedtetik meg senkinek, hogy fogsággal vagy helyétől való megfosztással fenyegessen a tanításért, merta hit Istennek ajándéka, az hallásból van, mely hallás Isten igéje által vagyo n." Erdély e sarkalatos vallásszabadsági törvénye, az unió után — ugy vélem — egyiránt védi meg meggyőződése véleménye és gondolatai szabad és tántorithatlan kifejezésében Magyarország és az erdélyi részek minden szabad gondolkozású papját. Et haec meminisse juvabit Jelentés és kérelem. Zemplénmegyei N a g y-G eres derék , magyar reí. község egynegyed része f. évi május 23-dika délutánján a templommal és paplakkal együtt, leégett ; mely borzasztó eset a lelkészt, egykori iskolatársunkat, a közkedvelt barátot s a sárospataki főiskolának máig is fényes hírben álló hangvezérét Körösi Györgyöt sujtá legsajnosabban, úg}annyira: miként nemcsak hogy semmi élelmi szert, házibútort s a rajta és családján levő köznapias öltözéken kivül semmi ruhaneműt, de még egy darab könyvet sem menthetett meg a roppant sebességgel rohanó tüzártól. E csapáshoz fáj tudni még azt, miszerint nevezett ifjú lelkésztársunk pár év előtt B.-Kereszturban — hol papi pályáját kezdó — ugyancsak tűz által tetemesen károsult. Mely szomorú jelentés után, a szánakozó részvét által ösztönözve, azon természetes kérelmet intézem Körösi György ismerőihez s különösen barátaihoz , hogy ne legyünk érzéketlenek szeretett barátunknak ily nagy mérvű szerencsétlensége iránt ; hanem enyhitendők az ő keserű sorsát, adakozzunk részére mielőbb tőlünk kitelhetőleg; még pedig akinek alkalma lenne reá , nyisson adakozási ivet, s a begyülendö adományokat vagy az illetőhöz Nagy-Géresbe (u. p. Király-Helmec) vagy e becses lapok t. szerkesztőségéhez szíveskedjék küldeni ; amit én tehetségemhez képest 1 uj fttal ezennel megkezdek. *) Erdélyi Sándor ref. lelkész. *) E szerencsétlenség hire, mely Nagy-Géres igyekvő, szorgalmas népét és derék, munkás lelkipásztorát érte, mélyen sujt minnyájunkat. Ismét egy templom hamvadt el, ismét egy lelkészcsalád dőlt szivet renditő nyomorba! Mind meg annyi láncszemek, melyeken javítanunk, igazitanunk kell, liogy az egész egysége meglegyen. Javítsunk hát! Közönségünk ismert áldozatkészsége, az üazkök hamvaiból is felépítheti az Ur házát, és segíthet az elemi csapással sújtottak égető nyomorain. Adakozások elfogadására és gyors kézhezjuttatására ezennel vállalkozunk ; az adakozók sorát pedig megnyitjuk 5 frttab Szerk.