Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-07-06 / 27. szám
lett vége, hogy a vaspálya-társaság megszorító feltételének visszavételére kérendő fel. Bizton reméljük, hogy a társaság, melynek egyházunk már annyi jótéteményt köszön, kérésünknek engedni fog, annyival inkább, mert a steierdorfi lelkész egyszersmind tanitó is lévén, a szünnapok alatt helybeli hivatalának minden háttérbe szorítása nélkül beutazhatná az esperességet, mi által elégtéve volna az egyházmegyének is, az államvasut-társaságnak is. Megalakittatott továbbá az esperességi egyházi törvényszék, és ennek elnökévé tek. Bielek Vilmos, alelnökévé tek. Kovách Ágoston urak lettek egyhangnlag megválasztva. Ezen két név is már elég biztosíték arra nézve, hogy jobb választást alig tehettünk volna. Még egy igen nagy horderejű tárgy került szőnyegre, t. i. a zsinati előmunkálatok. Évek óta fáradozik egyházunk zsinat megtarthatásán. Az utolsó zsinat 1791-ben tartatott, de annak törvényei soha életbe nem léptek, azóta pedig 80 év lefolyván, a zsinat megtartása mindig érezhetőbb szükséggé vált. Az ezen zsinat számára előterjesztésül és tárgyalási alapul szolgálandó munkálatok kidolgozására az egyházegyetem külön bizottságokat nevezett ki, s ezen össszeállitott bizottsági munkálatok megbirálás és véleményadás végett minden esperességnek megküldettek. A bánáti esperesség ezen célból tavaly egy bizottmányt nevezett ki; most pedig e bizottmány előadója, nt. Abaffy Lipót, torontáli dékán és tót-aradáci lelkész ur mély szakismeretről és méhszorgalmáról tanusitó munkálatát adá be a bizottmánynak s ennek utjáu az esperességi gyűlésnek. Miután az ügy oly fontos^ a beadott vélemény pedig, — mely csakis a zsinati előmunkálatok egyik részét, t. i. az egyházi alkotmányt taglalja,— oly terjedelmű, hogy azt egyszeri hallás után megitélni lehetetlen, az ügynek alapos, minden oldalú megvitatása és áttanulmányozása pedig felette szükséges: a munkálat kinyomatása és szétosztása határoztatott el, s egyszersmind a munkálatok többi részeinek megbirálása végett külön referensek neveztettek ki, oly utasítással, hogy véleményeiket a már kinevezett zsinati bizottmánynak terjeszszék be. M o c z k o v c s á k J. T. nagy-bpcskereki ág. li. ev. lelkész. Külföldi egyház és iskola. A francia reformált egyház közzsinata. (ff.) A francia reformált egyház közzsinata f. évi junius 7-én nyittatott meg Párisban a Sz.-Lélek templomában. Nagy fontosságú dolog ez, ugy magára a protestáns egyházra, mint azokra nézve, a kik érdeklődnek kifejlődése és jövője iránt; az annyira óhajtott és sürgetett törvényes visszatérés ez a hugenották ama hajdani pártjának hagyományos szokásaihoz, mely XIV. Lajos uralkodásáig kényszerítve volt összejöveteleiben megtartani a nantesi edictum rendelvényeit. Az 1660-ki loudun-i zsinat óta nem volt a francia reformált egyháznak törvényesen felhatalmazott közzsinata, mely az egyház érdekeit megvédhette, tantételeit és az államhoz való viszonyát kifejezhette volna. A francia protestantismusnak tehát örömmel kellett fogadnu ősi szokásainak törvényes elismerését. A kebelében mindinkább nagyobb mérvben felmerülő hitnézetek ellentéte s ebből folyólag ama nagyfontosságú benső szükségesség, hogy az egyház alapköveit az ellentéteket kibékítő és a kor kívánalmainak megfelelő szellemben újra le kell rakni: elkerülhetetlenné tette a közzsinat Összehívását. A protestáns egyháznak saját benső nyugalma és a többi egyházakhoz való viszonyának pontos meghatározása érdekében világosan körvonalaznia kellett végre valahára álláspontját s a célt, mely felé törekszik. Az 1871. november 29-diki dekretum. hivatkozva a zsinat össz hívására vonatkozó gprminal 60-ki törvényre, végrevalahára eleget tett az 1848-ban s azóta is többször határozottan, de minden eredmény nélkül kifejezett kívánalmaknak. A zsinat összehivatott; a választások megkezdődtek egész Franciaországban. Minden consistorium gyűlést tartott, melyen megválasztá képviselőit A közzsinaton összesen 108 képviselő s ugyanannyi pótképviselő jelent meg. A vélemények és nézetek eltérése, mely a francia reformált egyház kebelében már évek óta mindinkább nagyobb mérvet öltött, ellentétes irányú tago. kat vezetett a közzsinatra, kik azonnal két pártra oszlot. tak;az orthodoxok pártjára, mely ragaszkodik az egyházi hagyományhoz s hitvallásában megtartani óhajtja a reformátió által proklamált s a 16-ik századbeli gyülésezések utján megerősítés t nyert dogmákat; és a szabadelvük pártjára, mely nem akarja többé szabályzóul elfogadni az orthodoxok által rendiihetién alapul elfogadott s megtartani célzott la Rochelle-féle hitvallást. Az első gyűlés tárgya F r o s s ad korelnök elnöklete alatt a verifikálás volt. A választások rövid vita után mind érvényesítettek. Másodnap a tisztviselők választása alkalmul szolgált az említett két párt első összeütközésére. B a s t i e bergerac-i lelkész és az orthodoxok jelöltje választatott elnökké 56 szóval 45 ellen, mely V ig u i e r-re, a szabadelvű párt jelöltjére esett. Alelnökök lettek Clauzonne ós Vernes Lajos, kikben mind a két párt képviselve van. Hasonlót mondhatunk a választott tíz jegyzőről és titkárról is. A legelső heves vita azon kérdés felett fejlődött ki váljon a közzsinat csupán tanácsló vagy törvényhozó jogerővel bir-e. A szabadelvű párt, nehogy kockáztassa ama kis előnyöket is, melyeket eddig ki tudott vívni, eleinte csupán a tanácsló jogot volt hajlandó elismerni, mig az orthodoxok a törvényhozó jog mellett küzdöttek. E kérdés eldöntése képezé az első gyűlés vitatárgyát. Igen élénken vitáztak. Jalabert, a nancy jogi fakultás dékánja, az egyház nevében kétségbe vonta a közgyűlés törvényhozó jogerejét. Mindenek előtt a kormány csupán javaslatot kért önöktől, — mondá — ez a jogi kérdés már el van döntve. Kiemelte továbbá a képviselet alapjának hiányait, melyek a választási korlátokból folynak. Utána Saver-