Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-06-29 / 26. szám

osztályban volt felhiva vagy lett volna, ha megelőzőleg be nem soroztatik, felhívandó." Mert az, hogy ezen miniszteri körrendeletben a honvéd elnevezés fordul elő, holott az idézett törvénycikk 2. §-sa szerint a fegyveres erőt képezik : „a hadsereg, hadi tengerészet, honvédség és népfelkelésa korosztály számításánál épen nem tehet semmi különbséget, ugyancsak az idézett törvénycikk föntebb olvasható 3. §-sából világos. S azt hiszem, hogy ezzel megfeleltem az „egyházi szörszálhasogatások" 7-ik, sőt ugy látszik, hogy megfeleltem a 8-ik pontjában bolygatott kérdésre is. Még pedig ezen utóbbira magának a 8-ik pontnak nem első kikezdése, de a második kikezdésében foglaltató eme szavak értelmében : „a harmadik korosztályban mentetvén föl ideiglenesen a védkötelezettség alól, nősülhetése végett engedélyre szüksége nincsen." Az erre, ilyen értelemben, jelen soraim harmadik kikezdésében adott feleletet azonban nem miniszteri intézményre, milyen tudtommal egyházkerületekhez nem bocsáttatott, hanem az 1868: 40 tc. 44. §-sának világos szavaira alapitám. Mert hogy a harmadik korosztály betöltése előtt is,"és pedig különös nősülési engedély nélkül, nem egyszer teljesen szabad a nősülés, azt nemcsak az „egyházi szőrszálhasogat ások" 8. pontjának második kikezdésében elbeszélt és ehez hasonló esetek, de az olyanok is bizonyítják, aminőkre jelen soraim második kikezdése vonatkozik. S hogy e felelettel segédlelkószül én tolakodtam előre, mentse ezen, az Öregekkel szemben való szerénytelenségemet az a körülmény, miszerint a kérdésre tulajdonképen nem is én felelek, de felel az általam csak mintegy idézett 1868: 40 tc. 3. §-sa és a honvédelmi minisztériumnak ezen az alapon, 1870. január 20-án 2600. sz. alatt kibocsátott körrendelete. Az „egyházi szörszálhasogatások" többi pontjaiban fölvetett kérdésekre felelni, a szerkesztőség engedelmével, csak azon esetre próbálkoznám, ha, a mit nem hiszek, Öregebbek nem vennék kezökbe a tollat, hogy megírják a kellő feleleteket. Mielőtt a tollat letenném, még azt akarom megjegyezni, hogy ezen mi korosztály-számításunk első sorban csakis azokra vonatkozik, akik a rendes időben vagyis azon naptári évben állanak először ujoncállitási bizottság előtt, a melyben életök 20-ik évét betöltik. Azonban más s az itten vitatottnál épen nem érdektelenebb kérdés : mikor lépnek ki a harmadik korosztályból, vagy mikor lépnek be a negyedik korosztályba, vagy mikor szabad engedély nélkül nősülniök azoknak, akik mint önkénytesek, az állítási idő előtt, teszem 18 vagy 19 éves korukban, vagy akik az idézett törvénycikk 21. §-sában nyújtott kedvezmény alapján 24 vagy 25 éves korukban lesznek katonákká ? E kérdésre is azonban, ha annak szüksége mutatkoznék, más alkalommal. Török József. Külföldi egyház és iskola. * A jezsuita-törvényjavaslatot a német parlament következő szövegezésben fogadta el: ,1. §. A jezsuitarend a a vele rokon rendek és hozzá hasonló congregatiók a német birodalom területéről kizáratnak. Megtiltatik, hogy ezen rendek telepeket rendezhessenek. A jelenleg fenálló telepek a szövetségtanács által meghatározandó időben, mely hat hónapnál tul nem terjeszkedhetik, feloszlatandók. 2. §. A jezsuitarend s a vele rokon és hozzá hasonló congregatiók tagjai, ha idegenek, a szövetség területéről kiutasíthatók; ha belföldiek, bizonyos kerületekben vagy helyeken a tartózkodás nekik megtiltandó s onnan kiutasíthatók," — A szövetségtanács fogja azon intézkedéseket kibocsátani, melyek ezen törvény végrehajtásához s a végrehajtás biztosításához megkívántatnak. — Ezen törvény egyenesen kitiltja Németországból a jezsuitákat, mig a kormány által előterjesztett javaslat csak esetről esetre kiutasításukat akarta kimondani. A törvény 183 szavazattal lőn elfogadva 101 ellen, tehát 82 szótöbbséggel. Az ellenkező 101 szavazat nem csupán a centrum-fractió részéről adatott be, hanem a socialisták is szavaztak ellene, igyBebel, Sonnemann, stb. A vita folyamában B e b e 1 többi közt mondá, hogy a protestantismus, habár némileg szabad mozgást enged is, de azért csak oly ellentétben áll a tudománynyal, mint a katholicismus. Azon vádat, hogy a jezsuitizmus az erkölcsöket aláássa, igy tehát az államra nézve veszélyes, ép azon joggal lehet a bourgeoisie-ra és rendszerére is mondani. A jezsuitizmus és katholicismus tényleg azonosak. A jezsuiták törekvései, melyeket három század óta követnek, csak a legvilágosabb kifejezése azon elvnek, melyet a katholicismus több mint egy ezredévvel ezelőtt zászlajára irt. Az állam s a liberális párt maga oka, ha ezen törekvések veszélyesekké lettek. Ha azon összegeket, melyeket az állandó hadseregre s gyilkos szerszámokra költöttek, népnevelésre fordították volna, most az ultramontán izgatásokkal nem sok bajunk lenne, s papjainkat Isten nevében hagyhatnók prédikálni, mint kedvük tartja ; mert senki se volna, ki rájuk hallgatna. (Derültség.) De ezt a jelenlegi államtól, sőt a szabadelvű párttól is követelni balgaság volna, mert a vallási tekintélylyel más tekintélyek is elesnének, melyeket pedig nem lehetne feladni. A nép politikai téren republicanismusra, nemzetgazdasági téren socialismusra, s vallási téren atkeismusra jutna. A német birodalmi gyűlés erre még szintén harmadik olvasásban megszavazván a kötelező polgári házasságra vonatkozó törvényt, befejezte jelenlegi ülésszakát. (E.) Császárharang.' A háború alatt elfoglalt ágyubronzból, melyből hazánk alsólövői ev. gyülekezete is kapott 10 mázsát, az oroszlánrész Kölnnek jutott Máj. 12-dikén érkezett oda a német császár ajándókakép 22, a háború alatt elfoglalt ágyú, melyeknek összes súlya 500 mázsa, értéke 25,000 tallér. Ebből fog a „császárharang" öntetni, mely a legnagyobb harang lesz egész