Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-06-08 / 23. szám

ségi elöljáróság mindent igér, de azután mégis minden a régiben marad. A felnőttek oktatása iránti fáradozások is kevés sikerrel járnak.; vállalkoztak tanitók, a minisztérium utalványozott dijakat, de tanuló nem igen találkozott. — Kissé Örvendetesebb adatok szólauak az iskolák és tanitók szap >rodásáról ; az utolsó két évben a meglevő iskolák 123 osztálylyal szaporodtak, uj osztálynak c>ak az vétetvén mely külön tanitó alatt külóu teremben keletkezett ; az uj osztályok közül 5 községi, 1 zsidó, 14 római kath., 15 belvét hitv., 8 gör. kath, 29 görög keleti, és 51 magániskolai ; uj iskola keletkezett ugyanezen idő alatt 93, és pedig két községi, 7 róm. kath., 15 gör. kath., 38 gör. keleti, 31 helvét hitv. ; 30 helyen javitás vagy bővítés által javult az iskola. A tanitók száma az utolsó két év alatt 123-mal szaporodott ; taneszközökkel fölszereltetett teljesen 204 iskola, hiányosan 259 ; a fölszerelés egészen hiányzik 312 iskolában, nagyrészt a görög keleti és gör. kath. hitüekében. A tényleg iskolába járó gyermekek száma 1870-ben 30,927 volt, 1871-ben 34,004, tehát tavaly 3077-el szaporodott. A faiskolák Ugye még nagyon el van hanyagolva , csak néhány kath. lelkész és tanitó, főleg Nábráczki Sándor él.'sdi lelkész buzgólkodik e terén. — Szőnyegre került az iskolatanács ez ülésében ajb51 a nem rég hevesen vitatott kötegyáni községi iskola ügye is. Kötegyán lakossága ugyanis még a mult években községivé nyilvánította iskoláját s ennek adta át az iskolai vagyont, most azonban uj lelkész jővén a helységbe s izgatásainak sikerülvén egy ujabb népszavazásnál kivinni azt, hogy 121 szavazat esett a felekezeti-, 67 a községi iskola mellett a többség az iskolai vagyon visszaadását kivánja. A. községi iskola hivei az iskolatanácshoz folyamodtak, mely azon fölvilágosítást határozta nekik küldetni, hogy mindaddig joguk lesz a községi iskolai vagyont élvezni, mig a többiek, kiknek szabadságukban áll felekezeti iskolát állítani, a vagyont birói Ítélet által meg nem szerzik. Irodalom. * Bibliai régiségek. Kézi könyv a szent irás megértéséhez. Képekkel s a szent föld térképével. Németből átdolgozta Farkas József. Pest, 1872. — Hazai protestáns irodalmunkban a század folytán ez a harmadik magyar munka, mely e téren megjelent. 1818-ban adta ki Varga istván debreceni tanár, mint ^az exegetika theologia 3-dik részét az „Izraeliták régi rendtartásai és szokásai" cimii munkáját. 1843-ban jött ki Tomori Szabó Sándor kecskeméti tanár „Szentirás-magyarázás-tau" cimü munkájának első kötete, melynek tartalmát képezik általános előjegyzetek, philologia, általános nézetek és bibliai archaeologia. Örömmel jelezhetjük, hogy a kezünk alatt levő e legújabb archaeologia, elődeit ugy terjedelemre, mint belső tudományos becsre nézve messze túlszárnyalja. Terjedelmét illetőleg ez nemcsak az ótestamentomi, hanem az ujtestamentomi korszakot is felöleli s igy az egész biblia értelmezéséhez igen hasznos segédeszközt képez. Becsét pedig emeli különösen a gazdag anyag ügyes és könnyen áttekinthető feldolgozása. \y, egész mü négy szakaszra van osztva. Az első szakasz az ígéret földéről szól és hat fejezetben tárgyalja Palestina talaja, éghajlata és terményeit, a tartomány lakosai és müveltetését, a müipart, házi életet, a nyilvános életet és a vallást. A második szakasz címe: Mózes törvénye, vagy a tízparancsolat, s két fejezetben szól azon parancsokról, melyek istennek az ő népéhez való viszonyára vonatkoznak és a második tábla parancsairól, isten népe tagjainak egymás iránti viseletéről. A harmadik szakaszban „a királyság" cim alatt Dávid és Salamon korszaka, a próféták korszaka és Izrael visszaállítása ecseteltetik. Végre a negyedik szakasz, melynek cime : Krisztus egyháza, a következő három szakaszra oszlik : az isten fia, a zsidók közt alakult keresztyén gyülekezetek és a pogányok közt alakult gyülekezetek, — E gazdag tartalom mellett könnyű, folyékony nyelvezet és tetszetős előadás, ugy iskolai-, mint magánhasználatra ajánlják e munkát. Ára ? * A felvilágosodás keletkezésének és befolyásának történelme Európában. Lecky W. E. H. Fordította Zsilinszky Mihály. Első kötet. 1-ső füzet. Pest, 1872. Aigner Lajos. Ára 1 ft. — Aigner kitűnő szolgálatot tesz irodalmunknak az által, hogy a legjelesebb külföldi munkákat magyar nyelven kiadja. Midőn ezért köszönetet mondanánk neki s midőn legújabb hasonnemü kiadását, Lecky fölvilágosodás-történetét a legmelegebben ajánlanánk olvasóink figyelmébe, lehetetlen megbotránkozásunkat ki nem fejeznünk a „Magyar újság" újdondászának hallatlan butasága felett, mely szerint a nevezett könyvet ugy mutatja be olvasóinak, mint amely merő haszontalanságokat tartalmaz s amely a felvilágosodás terjesztésének legkevésbé sem tesz szolgálatot-Ha az újdondász ur még Lecky európai hirü, eszmékben gazdag, mindenekfölött tanúságos könyvét sem ismeri s a felett elég vakmerő merő tudatlanságból pálcát törni : helyesen tenné, ha elébb tanulna, aztán fogná kezébe a tollat. Helfy urat pedig figyelmeztetjük derék újdondászára, ki lapját kompromittálni igen, de emelni aligha tudja. * Öt év története. 1867-1872. Pest, 1872. Kiadja Ráth Mór. Lapunk a pártok üzelmeibe nem avatkozván, ez épen most megjelent, deákpárti szellemben irt röpiratnál csakis az anyagot veheti tekintetbe s e szompontból bármely párt részéről is elismerést érdemel a névtelen szerző, ki öt év politikai eseményeinek összeállítása folytán ez eseményekről egy áttekinthető képet nyújt a közönségnek. Az ügyesen irt röpirat — mint halljuk —a Deákpárt egyik jelesb fiatal tagjának tollából eredt. Ára 2 ft 40 kr. * A hit és szeretet gondviselése. Egyházi beszéd, melyet a nagybányai ref. egyházmegye 1872. év márc. 21-kén Lázáriban tartott közgyűlése alkalmával mondott C e 1 d e r Márton, jelenleg felsőbányai lelkész. Kiadja a nagybányai egyházmegye. Ajánljuk e jeles beszédet annyival is melegebben, mert a belőle befolyó jövedelem 500 példányig a nagybányai egyházmegye tanitói nyugdijintézetére, azonfelül az apahegyi alakuló egyház és iskola javára fordittatik. Ára 25 kr.