Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-06-08 / 23. szám
kell emelnünk, mivel ezen intézkedések hű kinyomatai azon szellemnek, mely egyházkerületünket a haladás és az áldozatkészség elöharcosává avatta. Török Pál superintendensi jelentésében élénken ecsetelte a lefolyt évben történteket, megróva mindazt, a mi megrovandó, s kiemelve, mi elismerést érdemel. A közigazgatás könnyebbsége érdekében az ügyek gyorsabb és pontosabb felterjesztésére hivta fel a lelkészeket és espereseket, mert a mostani politikai pártküzdelmek közepett ennek hiánya nagyou is érezhető volt. De másfelől örömmel és egyházi életünk felvirágzásának szilárd reményével jelentette a magyarországi protestáns egylet megalakulását. „Vigaszt nyújt ós szép reményre jogosít — igy nyilatkozott ez ügyre vonatkozólag — a lefolyt évnek igen nevezetes s méltán emlékezetes eseménye, t. i. protestáns egylet alakult a magyar haza értelmes, lelkes, munkás férfiaiból, társadalmi uton munkálandó az evang. egyház javát, s annak célját előmozdítandó oly vállalatok és intézetek által, miket az egyházi hatóság gvülésileg, hol leginkább közigazgatással s tőrvény kiszolgáltatással foglalkozik, nem képes létesíteni, s kellő mértékben gyámolítani, gyarapítani. Ezen egylet nem avatkozva az egyháztagok vallásos hitbeli meggyőződése, kutatása és birálgatásába, — mit egy nagy fejedelem mondása szerint isten magának tartott fen kiváló jogul, mint a házasságszerzést is, s a szeretetet tekintvén a ker. vallás közép- és súlypontjának, a tudományok józan mivelése és mérsékleti haladás mellett a szeretet intézményeit ápolni, pártolni tűzte ki jeles feladatául. Siker és áldás kísérje, koronázza nemes szándékát, buzgó fáradozásait, üdvös céljait." A közgyűlés hangos éljenzéssel fogadván a jelentést, az egyes ügyek tárgyalására tért át. Lapunk szük tere nem eugodi meg, hogy a hozott határozatokat mind közöljük; egyházkerületünk nem sokára megjelenendő jegyzőkönyve részletesen tartalmazza azokat. Itt csupán a főbb ügyekre s az azok felett hozott határozatokra terjeszkedhetünk ki, annyival is inkább, mivel ezekből tisztán kivehető az irány, mely felé egyházkerületünk az erők öszpontositásával és a legnemesebb fegyverekkel törekszik. Ilyon fontos ós nevezetes ügy volt, melyben egyházkerületünk üdvösen s a célnak megfelelőleg határozott, a magyarországi protestáns egylet és a szerémsági missió ügye A magyarországi protestáns egylet ólén álló férfiak, Fördős Lajos és Kovács Albert, hivatalos levelet intéztek a superintendenshez, melyben az egyházkerület tudomására juttatják az egylet megalakulását, célját s egyszersmind benyújtják alapszabályait is. A közgyűlés örvendetes tudomásul vette a magyarországi protestáns egylet létrejöttét s kinyilatkoztatta, hogy buzgó tevékenységétől várja a vallásos irányú protestáns miveltségnek fejlesztését és terjesztését, a ker. vallás-erkölcsi életnek élénkítését és a ker. jótékonyság s humanistikus intézeteknek (melyeknek a magy. prot. egyház oly híjával van) társadalmi uton való gyámolitását, illetőleg létesítését. Közgyűlésünk e nyila tkozata nagy fontosságú. A magy.-orsz. prot. egylet ellen megszokott ellenvetés volt eddig, hogy létrejöttét nem általános szükségérzet okozta, hanem prol. egyházunk egy néhány tudós tagjában támadt a vágy egyletet alakítani oly baj orvoslására, mely csak az ő képzeletükben létezik. Most már az egész egyházkerület elismerte és kinyilatkoztatta, — tapasztalatokból indulva ki, — hogy a vallás-erkölcsi életnek élénkítésére s a ker. jótékonyság és humanistikus intézetek gyámolitására, illetőleg létesítésére múlhatatlanul szükséges a társulás, s mint ennek kezdeményezőjét, mint a vallásos és egyházi élet fölemelésének hatalmas tényezőjét a magy.orsz. prot. egyletet üdvözölte, áldást és sikert kívánva nemes munkálkodására. Egyházkerületünk ezen elismerése és méltáaylata igazolja a magy.-orsz. prot. egyletet, de másfelől épen ebben van kifejezve ama nagyszerű igazság is, hogy a hol a vallás jótékony befolyása lankadni kezdett, sem az egyházhatósági hivatalos intézkedés, sem az egyes egyén nem képes a bajon segíteni, mert az első erőszakos kényszer volna, mely ellenkezik a protestantismus szabad szellemével, az egyes egyén erejét pedig túlhaladja; hanem csupán a szabad társulási közreműködés azon tényező, mely a vallást méltó magaslatára felemelni képes. A szeremségi missió ügyében fel lett olvasva a bács-baranyai ref. egyházmegye kiküldötteinek Dömötör Károly és Kulcsár Sándor uraknak jelentése, mely szerint az illetők a missió körébe eső községeket és pusztákat beutazván, azt tapasztalták, hogy a Szerémségben szórványosan lévő ref. hivek száma 747-re tehető, ebből magyar 474, de mint jelentik, várni lehet, hogy a határőrvidék polgárosításával a magyarok betelepedése nagyobb mérvet fog ölteni. Ezeknek alapján indítványozzák, hogy a szarémségi reformátusok vallási és iskolai nevelésére egy utazó lelkészség állíttassák fel. De ezen lelkész ne legyen szigorú merev állásponton levő, hanem a krisztusi szeretet szellemében mindenütt egyesíteni igyekezzék. Fizetésére nézve az ott levő hivek szabályszerűen kiállított kötvényben felajánlottak : Beska 150 frtot, Becsmen 200 frtot, mindkettő fát és lakást. Tisztességes fentartására szükségeltetnék 1200 frt. Az egyházmegye e pártoló felterjesztéséből megérté egyházkerületünk a szeremségi missió ügyének fontosságát ugy nemzetiségi mint prot. vallási szempontból, s elhatározta, hogy e missíót melegen felkarolja, s ugy egész erkölcsi hatalmával, mint tőle kitelhetőleg anyagilag is gyámolítani fogja. Határozatba m^nt ennek következtében, hogy a tervezett miss'onáriusi állomás a jövő 1873. január 1-től kezdve okvetlen felállíttassák; a lelkész fizetésére vétessék igénybe az ottlakó hivek által ajánlt évenkénti 350 frt., fa ós lakás; ehez egyházkerületünk a mult évi