Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-06-01 / 22. szám

a megyét, vagy likavai várhegynek irja, azon­nal ráakadnának. — Több helyt pilisi hegyeket emlit, mivel azonban se a megye, se a vidék nincs ki­téve, nem tudom, mely hegyeket ért ezek alatt; mert tudtommal pilisi hegy Pest vármegyében kettő, ezenkivtil Tolnában, Nógrádban és Szabolcsban is van. Nevezetes e munkában, hogy Grageát tyúk­taré jnak, Ornithogalumot s á r m ának forditja, holott szószerint épen ez utóbbit kellene tyuktaréjnak forditani. Gönczynél Gagea-sárma, ornithogalum-zöldcsik. Igen he­lyesen ; mert előbbinek népies neve az, emezé pedig igen találó, csupa zöld és fehér csíkból állván. Az ornithoga­lumnak különösen egy fajánál az umbellatumnál kicsiben meghatározódik Hazslinszky és Gönczy műveikben köve­tett egész iránya, — amaz virágzatát nézvén, tudo­mányos szempontból „e r n y ő snek", emez népi­esen „u r inak" nevezi. „Magyarhon edényes növényei" közül ki van hagyva a nép előtt is igen ismeretes a 1 á s f a, melyet pedig aligha sorolhatott a porodáinál s terméjénél fogva vele rokon somfa, ezüstfa, súlyom stb. rovata alá. *) Ennyi az, amit e munkáról célszerűnek láttam el­mondani. Ezek után szerény véleményem oda megy ki, hogy Hazslinszky ur, kinek nagytudományu magyar és német dolgozatait a nemzet első tudományos intézete a magyar akadémia is méltányolta, őt e napokban rendes tagjául választván meg, e müvével a lényegesekben első­rend kútfőül szolgálhat; de terminológiája, s könyvének sok előismeretet feltételező volta miatt, nem annyira az ifjúság, melyuek szánva volt, mint inkább a felnőtt kép­zettebbek számára ajánlható, kik a solid belsőt észlelvén, a külső hiányoktól könnyebben el tudnak tekinteni. Ha pedig a tudós szerző azt akarja, hogy műve az ifjúi kö­rökben is kedves elterjedésre találjon, segitenie kell a lé­nyegtelennek látszó, de a tudomány kedveltetésére nézve igen fontos terminológián. Adja Isten, hogy minél elébb második kiadást is érjen, s az ugy legyen szerkesztve, hogy tudós és gyermek egyaránt használhassa. Ballagi Aladár. BELFÖLD. Jelentése a rnagy. kir. yallásalap jogi természetéről véleményadás végett kiküldött albizottságnak. fVege.) 2) Az szokott ezeknek ellenében felhozatni, hogy az egyházi javak a magántulajdon szentségének oltalma alatt *) Az alásfa Göncy Pál: Pestmegye és Tájéka Virányából is ki van hagyva, pedig Uj Pest és Palota környékén igen nagy számmal fordul elő. Nem tartozik ide, de ugy hallván, hogy G. ur Pest m. virányának uj kiadását is tervezi, nem lesz fölösleges föl­említeni, hogy a m. virányába be kell iktatni az Ugorkás Magrugót Ecballion Elateriumot. mely Cegléden, Nyársapáton s környékén vadon, egyéb helyeken a m, területén pedig mivelés után terem. B, A. állanak, s hogy a magántulajdonjog felett csak a tör­vényes biróság Ítélhet. Tiszteljük mi is sérthetetlenségét a magántulajdon­nak, melynek biztosítása az állam lételének egyik főcélját képezi ; de különbséget látunk a magántulajdon s az egy­házi javak között, mert az egyházi javak nézetünk szerint a magántulajdon jellegével nem birnak. Midőn magántulajdonról van szó, mindenek előtt előtérbe azon kérdés lép, hogy a tulajdonjog kit illet ? Önkényt értetvén, hogy az csak e jog élvezetére képesített jogalanyt, élő lényt, személyt, családot vagy intézetet, er­kölcsi testületet illethet, s ez utóbbiakat mint erkölcsi személyeket, egyedül csak az állam törvényeinek engedmé­nye folytán, az ezek által meghatározott módozatok sze­rint illetheti. Kit illet tehát az egyházi javak magán jogérvényü tulajdona. A kath. egyházat átalában, vagy a magyarországi egyetemes kath. egyházat ? Nincs eset reá — tudtunkra —, hogy ezen testületek valamelyikének valamely javak hazánkban valaha adományoztattak volna, s különben is az általános kath. egyház és a magyar egyetemes kath. egyház oly testületek, melyeknek jószág-birhatási képes­ség hazánk törvényei által engedélyezve nincs. A székes egyház , melyhez javadalom csatolva van, és azon szent, kinek a székesegyház pártfogása alá van ajánlva, habár egynémely alapítványok ezeknek ne­vére is téve lenni látszanak, nem oly jogalanyok, melyek tulajdoni jog gyakorlatára képesítve lennének. A kath. híveknek az illető egyház-községekben lé­tező egyházi javakhoz kétségen kivül van tulajdoni joguk ; de a magasabb javadalmaknak, oly egyházi javaknak tu­lajdona, melyekről itt szó van, azoknak hazánkban soha­sem adományoztatott, és a kath. hivek, habár tagjai ugyanazon egyháznak, egyházközségenkint erkölcsi testü­letek is, e körön kivül, vagy felülálló erkölcsi testületet hazánkban mindeddig nem képeztek. Az illető javadalmas a javadalomhoz tartozó jószágoknak lényegéről semmiképen sem rendelkezhetvén, s csak jövedel­meik élvezetére levén bizonyos célokra leendő fordításuk­nak kötelezettsége mellett jogosítva; nem bírja eképen a magántulajdonnak leglényegesebb kellékét, s • ezért javadalma jószágainak csak bizonyos feltételek s kötele­zettségek teljesítésével tartozó haszonélvezőjének tekin­tethetik. Minden magántulajdonnak kútforrása továbbá alkot­mányunk régi rendszere szerint a törvényes kellékkel el­látott királyi donatió volt s a királyi adományos ez előtt is birt a magántulajdonnak legfőbb jellegével, birtokának mind lényegéről, mind járulékairól a törvény korlátai közötti szabad rendelkezési joggal, most pedig e jogot megszorítás nélkül gyakorolj a ] az érsekségek, püspöksé­gek, káptalanok, apátságok, prépostságok s jószágokkal ellátott szerzetes-rendek ellenben birtokaikat nem királyi adomány-leveleknek, hanem bizonyos célokra, bizonyos fel­tételek és kötelezettségek kikötése mellett kelt alapítványi

Next

/
Thumbnails
Contents