Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-25 / 21. szám

deti álladékához tartozó földtehermentesitési kötvényeknek. Az intercalaris jövedelmek végre az egyházi javadalmakhoz tartozó ingatlan javaknak, jogilag egyébiránt különben is a királyi fiscust illető folyó jövedelmeiből állanak. Nézetünk szerint ennélfogva nem vonható kétségbe, hogy a vallásalap törzsvagyona ezen főágainak természetéről nem lehet véleményt mondani, ha előbb az egyházi javaknak jogi természete átalában vizsgálat alá nem vétetik. Nem Ígérhetjük magunknak, hogy ezen nagy fontosságú kérdés iránt véleményünket minden oldalról kimerítve terjeszthetjük elő; a t. bizottság által reánk ruházott azon kötelesség folytán mindazonáltal, hogy»a vallásalap jogi természetéről véleményt mondjunk, a most jelzett oknál fogva kénytelenek vagyunk nézeteinket az egyházi javak jogi természetére is kijelenteni. E tekintetben nem szólunk az egyházközségek templomaival és lelki pásztorságával egybekötött egyházi javakról s javadalmakról, melyekhez magának az illető egyházközségnek rendszerint elvitázhatlan joga van; hanem a mondandókban csak a főegyházi javadalmakra vonatkozunk, s e részben különbséget teszünk azon egyházi javak közt, melyeket királyaink az állami javakból alapítottak s azon egyházi javak között, melyek magánosok alapitványaiból veszik eredetüket. A magánosok által alapított egyházi javadalmakra nézve, azon indokokból, melyeket alább az állami javakból tett alapítványokra nézve, jelesül a 3. és 4-ik pontban elöadandunk, véleményünk az, hogy azon alapítványok, melyek a vallási szakadás után magánosok által bármely vallás részére tétettek, alapítványi céljaikra fordítandók, és fentartandók mind addig, mig céljaiknak megfelelnek s a közérdekkel ellentétbe nem jönnek s mig azon intézetek, melyekhez csatolva vannak, az állam érdekeinek szempontjából megszüntetendőknek nem találtatnak. A mi az állami javakból tett egyházi alapítványokat illeti: Véleményünk szerint az e sorba eső egyházi javaknak, az alapítás céljainak teljesítésére kötelezett haszonélvezői az illető egyházi javadalmasok; a tulajdona mindazonáltal ezen javaknak s az azok iránti rendelkezési jog az államot illeti. Indokaink következők: 1) Távol van tőlünk azt állítani, hogy a vallás állami institutió : de valamely vallásnak államvallássá tétele, annak, mint ilyennek, állami javakkal ellátása kétségen kivül állami institutió, törvényhozási tény, mert csak az állam törvényhozásának akaratából történik meg, s miután minden állami institutiónak célja és jogosultsága egyedül az állam föntartásában és jólétének előmozdításában áll, az állam föntartásának és jóléte előmozdításának igényei pedig az idő körülményei szerint igen változók, ezen állami institutió is, mint bármely más állami institutió és törvényhozási tény, a körülmények, az állam érdekei s szükségletei változásával megváltoztatható, módosítható, meg is szüntethető. Azon időben, midőn a keresztény vallás a nemzet által elfogadtatván, államvallássá emeltetett, sem az államnak tett szolgálatok készpénzfizetéssel nem dijaztatt; k, sem az állam érdekében szükséges intézmények az azon korban felette szük mennyiségben pénzalapra nem fektethettek ; hanem pénz helyett az, a mi akkor bőven volt, föld, ingatlan javak s az azokon élő szolgáló nép használtattak föl. Igy például az előtt királyaink udvartartása szükségletének fedezésére nagy terjedelmű ingatlan jószágok voltak kijelölve ; az ország bel- ós külbiztonságának fentartására szükséges véderő előállítása végett a megyei várakhoz tágas földbirtok az azon élő hadiszolgálatra köteles néppel szakasztatott ki ; és midőn a nemzetnek Európábani meghonosítására, a közerkölcsiségnek megszilárdítására, a keresztény vallásnak bevétele, terjesztése az isteni tiszteletnek ezen vallás szabványai szerinti megállapítása elkerülhetlenül szükségesnek ismertetett föl s a közoktatásnak behozatalára, fentartására, valamint a szegények ápolására szánt s más humanisticus intézetek létesítésére azon idők viszonyai között más eszköz a világi-és szerzetes papságnak e végre lett alkalmazásán kivül igénybe nem vétethetett: a keresztény egyház kánonai szerint felállított érsekségek, püspökségek, káptalanok, szerzetes-rendek, hogy a kitűzött czéloknak megfelelhessenek, hasonlóképen nagy jelentőségű kiváltságokkal láttattak el. Idő jártával azonban több századok lefolyása alatt ugy az európai államviszonyok átalában, mint hazánk belviszonyai változván, most már a fejedelmi udvartartás szükségletei fedezésének alapjául valamint Európa más országaiban, ugy nálunk is, nem a korona-jószágok, hanem a nemzetnek e célra tett készpénzbeli ajánlatai szolgálnak. A megyei várak nagy birtokai elzüllöttek, magánbirtokosok kezei közé kerültek, helyöket az ország véderejének előállításában, a nemességnek személyes felkelése és a nagy birtokosoknak banderiális kötelezettsége foglalta el, s e végett a nemesség, és pedig az 1641. 8. tcikk szerint oly megváltozhatlan alaptörvény mellett, hogy jogai soha, még törvényhozás utján se csorbittassanak meg, oly nagy előjogokkal, kiváltságokkal, szabadalmakkal ruháztatott fel, hogy utóvégre a nemzet minden egyéb osztálya az alkotmány sáncain kivül esvén, a nemzetet magát is egyedül a nemesség képezte ; de idő jártával túlélte magát ezen institutió is, s most a nemessség előjogai, kiváltságai, szabadalmai megszüntetvén, a hon összes polgárainak jogegyenlősége s az általános védkötelezettség van törvényesítve. Ily hosszú időnek lefolyása alatt maga a keresztény vallás is, mely azelőtt Magyarországban legalább egy volt, több ágakra szakadt, az ország polgárai, kik azelőtt mindnyájan egy vallást követtek, több vallások követésére oszlottak szét, maga a római kath. vallás is, mely a közbejött szakadások dacára fölényét az országban sokáig fentartotta, jogilag legalább, és törvényeink szerint uralkodó, állam-vallás lenni megszűnt, egyházi rendje nagy