Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-18 / 20. szám

jen két tanítóról gondoskodnia, a tanításra már képtelenné vált tanítót továbbra is meghagyná hivatalában, az oktatásügy nagy kárára. De hát olyan tanitó nyugdiját, ki 3 vagy 4 iskolában szolgált, melyik község fizesse ? Az-e, melyben utoljára tanított ? Hát ha még egy évig sem volt ott szolgálatban ! ? A negyedik mód első tekintetre elfogadhatónak látszik ; de ha meggondoljuk, hogy a felekezetek közül sok nem volna képes, még híveinek lehető legnagyobb megadóztatásával is, a megkívántató összeget előteremteni ; továbbá, hogy bajosan lehetne eligazodni azon kérdésre nézve, hogy az olyan tanítót, ki majd községi-, majd felekezeti", majd ismét községi iskolában tanítóskodott, ki és hogyan nyugdíjazza: be fogjuk látni, hogy e mód sem felel meg a kívánalomnak. Egyedül az ötödik mód az, mely legigazságosabban, legcélszerűbben és legkönnyebben eszközölhető, az t. i., hogy „állíttassák egy általános tanitói nyugdíjpénztár, melyhez tehetségök szerint járulni köteleztessenek valamennyi nyilvános népiskola ésnevelőintézet (ideértve az óvodákat, gyermekkerteket, árva-és szeretet-házakat is) tanitói és ez intézetek közvetlen fenntartói. E pénztárból biztosíttassák valamennyi hozzájáruló tanítónak s tanítónőnek alegszükségesebb nyugdíj s özvegy-árva gyámpénz. A menynyiben evégre a járulékok nemelegendők, a szükségletet fedezze az állam s az egészet kezelje nyilvános ellenőrzés mellett az ország közoktatásügyi kormány a." Most már lássuk magát a tervezetet. Előre bocsátom, hogy célomhoz és feladatomhoz képest csak a főbb elveket fogom röviden ismertetni. Arra, hogy valaki nyugdijat élvezhessen, megkívántatik 5 évi szolgálat; ugy azonban, hogy ha az elnyomorodást a tanitói foglalkozások okozták, 5 év előtt is nyűgdijaztatik. A vénség miatti nyugdijba-léphetésre 60 éves kor, egyszersmind 30 évi szolgálat szükséges. A befizetések és nyugdiiak mennyiségét szerző, a fizetés mennyiségére való tekintet nélkül, kizárólag a tanitói elökészültség és a szolgálati idő mennyisége szerint szabja m^g. Nyugdíjra jogosítottak : „1-ször az 1868. XXXVIII. tőrv.-cikk értelméb enbármely nyilvános iskolában- alkalmazott mindazon rendes- és segédtanítók, avagy tanítónők, kik az 1868-iki népiskolai törv. 133. §-a értelmében képesített okleveles tanítók ; — valamint azon bár nem okleveles tanítók, kik az 1868-iki törvény kihirdetésekor már rendes tanítókul alkalmazva voltak, és azóta tanitói képességüket vagy gyakorlatilag az állami tanfelügyelő előtt, vagy valamely nyilvános képezdében letett vizsga által igazolták." „Mindezen tanítóknak akár felekezeti, akár községi, akár egyéb nyilvános iskolában töltött szolgálati idejük egyenlően beszámittatik a nyugdíjazásnál;" „2-or a nyilvános óvodákban és gyermekkertekben alkalmazott okleveles óvók, oly nevelők és nevelőnők, kik a törvényes tanfolyamot valamely nyilvános intézetben elvégezték, vagy legalább kitűnő sikerrel letett vizsgán nyertek képesítő oklevelet;" „3-or a népiskolai tanfolyammal ellátott és az 1868 XXXVIII. törv.-cikk 17. §-a értelmében nyilvános intéze tekül tekinthető árvaházaknak a népiskolai tanítóságra is" oklevéllel képesített nevelői s igazgatói, illetőleg nevelőnői s igazgatónői." Gyámpénzre jogosítottak: „1-ör a nyugdíjra jogosított tanítók, nevelők s óvók törvényes özvegyei, ugy szintén a tanítónők, óvónők és nevelőnők özvegy férjei;" „2-or a nyugdíjra jogosítottaknak nyugdíjaztatásuk előtti időben kötött házasságból származott törvényes árvái, életök 16-ik évének betöltéseig, vagy férjhezmenetelökig, avagy egyéb megfelelő módon ellátásukig." Hogyan eszközölhető a nyugdíjazás? „A nyugdíjazás két módon eszközölhető, t. i. vagy a nyugalomba kivánkozónak saját kérelmére, tehát önként, vagy pedig a közoktatás érdekéből a felsőbb hatóság által nyugaijaztathatik, még oly esetben is, ha ő ezt maga nem kívánja." Mennyi lenne a tanítók nyugdijának és az özvegyek s árvák gyámpénzének összege ? A nyugdíjra jogosítottak nyugdija a 10-ik év betöltéseig 150 frtra megy. Ezentúl évenként szaporodik anynyira, hogy a 20-ik évben 19")—250, a 30-ik évben 250—400 frt lesz, a szerint, amint az illető évi járuléka kisebb mgy nagyobb összeget tesz. Az özvegyi gyámpénz évenként 100 frt. A szülőtlen árvák gyámpénz-összege : ha egy árva maradt 70, ha kettő 100 frt; kettőn felül mindenik árva számára 25 frt, mig az egész összeg 200 frt lesz. Hatnál több árva nem jő számításba. Mennyibe kerülne a tervezet valósítása ? és honnan fedeztetnék a szükséges évi költség ? Az egész tervezet valósítása összesen 790,500 frtba kerülne évenként. Ebből a tanítók nyugdíjazása igényelne 499,500, az özvegyek gyámolitása 217,000, az árváké 74,000 irtot. Fedezve lenne e költség: 1) Az iskola-fenntartók által. Minden egyházi- vagy polgári község minden tanitó változáskor 5 frtot, évenként pedig minden tanítóért külön-külön 6 forintot fizetvén. 2) Magok a tanítók által. Az egyszer mindenkorra befizetett összeg a tanítóknál 5, 15 s egész 25 frtig emelkedhetik. Évi járulékaik 5—10 frt közt váltakozik, a szerint, amint több vagy kevesebb nyugdíjra lehet igénye. 3) Az állam által.