Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-11 / 19. szám

van mindenkinek szabadságharcunk alatti magatartása, s a debelliácsaiak irányában mutatott nagylelkűsége ; legújabb időkben hazafias ajánlatai a honvédség és a vasút ügyében, mind csak becsülést vivtak ki számára. Ily város történelmét meg kell irni, hogy példát meríthessen belőle a késő nemzedék. Zsilinszky urat ezenkivül még más ok is sarkalta munkája készítésére: Szarvas második alapításának épen másfélszáz éve, s ennek emléke megülésére hozza emlékezetbe a város történelmét és pedig, hogy mindenki olvashassa, magyar és tót nyelven külön-külön fogja közrebocsátani. A mintegy 10—12 ivnyi könyv előfizetési dija, csak 1 ft., azért, hogy még a szegényebb sorsuak is megszerezhessék. Diszes képekkel illusztrált példányok ára 2 ft. Az előfizetések május végéig küldendők be ; utólagos fizetési kötelezettség mellett egyszerű aláírások is elfogadtatnak. Gyűjtők 10 előfizető után tiszteletpéldányt kapnak. b —r. * Irányeszniék a nevelés köréből. Irta G y Ö r f f y János. Pest, 1872. Aigner Lajos bizománya. — Ez a cime egy ujabban megjelent 181 lapos munkának, melyben a gyakorlott tollú szerző ha sok ujat nem mond is, de amit mond, az csaknem kivétel nélkül mind megérdemli a figyelmet és a komolyabb meghányás-vetést. Egy laptársunk azt a megjegyzést tette a munkára, hogy némely része ultramontán szellemben van irva. Mi határozottan nem cáfolhatjuk meg ez állítást, miután az „Irányeszméket" csak futólagosan olvastuk át; de annyit mondhatunk, hogy a munka azon része után, melyben a vallástanitásról van szó, az ultramontánok aligha vallják a szerzőt saját emberüknek. „Sohase tanítsuk a vallást — mondja egy helyen a szerző — mint kizárólag felekezeti nézetet, hanem mint az erény, az erkölcs és minden nemes érzelmek általános forrását, melynek áldása nemcsak egyes felekezetre, hanem az egész emberiségre kiterjed. Ne azon igyekezzünk, hogy a vallással a felekezetnek nyerjünk meg a gyermekben egy hü rabszolgát, hanem a társadalomnak egy becsületes, jó erkölcsű polgárt." Igy — azt hiszszük — ultramontán nem beszélhet. Ajánljuk a munkát olvasóink figyelmébe. * A magyar nyelv teljes szótárából (szerk. Ballagi Mór) megjelent a 14-dik füzet. Ára egy-egy füzetnek 50 kr. * Gryertyánffy Istvántól egy érdekes fűzet jelent meg ily cím alatt: Jelentés a székely keresztúri állami tanítóképezde első, azaz 187°/i tanévéről. Ezzel kapcsolatosan : Emlékirat a m, k. állami tanitóképezdék reformja ügyében a székelykereszturi állami tanítóképezde egyéves múltjából merített tapasztalatok nyomán irta Gyertyánffy István, a székelykereszturi állami tanítóképezde igazgatótanára. Ajánljuk e munkát, már csak azért is, mert a belőle befolyó jövedelem a képezdei növendékek segélyegyletének és önképzőtársulatának javára fordittatik. Ára 60 kr. * Brassai Sámueltől egy igen jeles, hasznavehető füzetke jelent meg ily cim alatt: „Hogy kelljen a latin hajtogatást észszerűen, gyorsan és sikeresen tanítani ? Adalék minden latin grammatikához." Örömmel üdvözöljük e munkát, mint amelyben a tudós szerző a latin nyelv tanításának egy igen helyes és bizonyára célra vezető módszerével ismertet meg bennünket. Addig is, mig talán a munkát bővebben ismertetnők, melegen ajánljuk azt a tanár urak becses figyelmébe. Ára egy külön táblázattal együtt 40 kr. * „A bálkirálynő dalai" cim alatt Gáspár Imre egy 50 dalból álló lyrai költeményére hirdet előfizetést. A fiatal költőnek, — kitől szépirodalmi lapjaink, de különösen a „Fővárosi lapok" már eddig is több sikerült költeményt közöltek, — ez lesz első önálló irodalmi föllépése. Ajánljuk a munkát olvasóink figyelmébe, már csak azért is, mert nem szeretnők, ha a tehetséges szerzőt a netaláni részvétlenség, melylyel első nagyobb költeménye fogadtatnék, az irodalmi pályától visszariasztaná. Megjelenik a költemény e hó végén. Előfizetési ára 1 ft. A megrendelések a kiadó, id. Poldini Edéhez intézendők. Felhívás a magyarországi t. c. könyvkiadó urakhoz. Kétségbevonhatlan tény, hogy hazánkban a neVelésí irodalom az utolsó években szép lendületet vett; de épen oly. bizonyos az is, hogy jó, sőt jeles művek mellett nem ritkán találunk oly könyvekre, melyek a szigorúbb birálatot ki nem állják. És ez nagyon természetes, mer^ valamint az általános paedagogia, ugy majdnem nai^en egyes szakának földolgozásában még csak kezdők v^gyli

n

jf: és gyöngébb paedagogiai müveink nagyobb rész

e

talán soha sem látott volna napvilágot, ha as, ^'ggg gg ^.-c. életbeléptetése céljából „hézag-pótlókat^ üe

m

^^ v

o

ina teremtenünk, De miután a legégetőbb Szükségről most már amennyire - annyira* gondoskodva van, kötelességünkké lőn ^ magyar paedagogiai szakirodalom alaposabb fejlődőére törekedni s annak útját lehetőleg egyengetni. Hogy pedig ezt tehessük, legelső föltétel megtudnunk : mink van s ez mennyiben felel meg a kitűzött célnak ; tudnunk kell, hogy melyikben mi van, ós mi nincs, hol kell és miáltal le.kfjt a hiányokat pótolni, kijavítani, hogy nevelési irodalmink teljes és minden hézagot betöltő legyen. Egyes könyvekről már eddig is jelentek meg bírálatok a különféle szaklapokban, de olyan mű, mely nevelési irodalmunk összes termékeit paedagogiai elvek szerint rendszeresen, kritikailag földolgozva ismertesse, még mind ez ideig hiányzik irodalmunk keretéből. Ily munka hiánya napról napra érezhetőbb. Az iró, ki a nevelési irodalom bármely ágát műveli; a gyakorló tanitó, az iskolai hatóságok, a tanügy barátai: mindannyian érezik azt, s köszönettel fogadnák azon mun-