Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-03-09 / 10. szám

Szabó Károly oldala mellett e téren kitűnőséggé fejlett. Méhszorgalmát nem csökkenté az sem, hogy halálát előre tudta. A könyvtári port tartotta megölőjének s még 4 év előtt, az akkor I. éves theologus, e sorok Írójával fogadott, hogy egy év múlva uem lesz az élők sorában. Akkor életerős ifjú volt, s fogadását mégis nem ugyau egy, de 4 év múlva csakugyan megnyerte ! Most a szép reményekre jogosító bibliographus, ki harmadéve tanulmányai Öregbítésére Bécsbe küldetett a kult. minister által, ki ez év folytán a muzeumi könyvtárnál őrsegéddé neveztetett ki, elveszté életét, de nem nevét az irodalomban; mert elmondhatá magái ól „non omnis moríar." Örök emlékre méltó a férfiú, ki a miért élt, halni is kész volt. Béke hamvaira ! * A t.-sz.-miklósi ügyben a hevesi ós nagykunsági ref. egyházmegye helyett, esperesétől a következő nyilatkozat közétételére kérettünk fel: Miután a nevezetes török-szent-miklósi botrányos eset nyilvánosságra jött, az egyházi lapban vita tárgya lett: azonnal felhiva érzém magamat a nevezetes ügy szellőztetésére. De az egész bonyolódott ügy vizsgálat alatt lévén, be kellet várnom a vizsgáló bizottmány jelentését. Most már van szerencsém jelenteni az érdekelteknek, hogy a kérdéses ügy az egyházmegyei tanács Ítélete alá fog bocsáttatni, annak idejében a határozat közé tétetvén. Méltóztassanak tehát addig az esperes és főbbek gondolkodása megítélésével annyival inkább késni, mert az ügy tiszta ismeretével az ítélők nem bírnak. Megjegyzem, hogy az esketést anyakönybe még senki se vitte be. Karcag 1872. febr. 25. C s e t h e Lajos, helyettes esperes. * Nyugta és köszönetnyilvánítás. A „Prot. egyh és isk. lap" f. évi 1-ső számának 26-dik lapjáu ez áll: „A nagyenyedi egyháznak toronyépítésre adakoztak: A kun-sz.-miklósi ref. egyház 10 ft. Kováts Zsigmond ügyvéd ur 2 ft. Baksay Sándor lelkész ur 1 ft. Dalocsa Imre ur 50 kr. Bónis Károly tanár ur 50 kr. Csupor Sándor ur 60 kr. Összesen 14 ft. 60 kr." — Ezen öszvegnek a cél javára történt kézhez-vétele felől a kegyes adakozó urakat, ugy szintén a pénztkezelő és bérmentve kézhez szolgáltató fent idézett lap nt. szerkesztőségét is, egyházunk részéről) szívélyes köszönetnyilvánítás mellett, van szerencsém ezennel megnyugtatni. N.-Enyeden 1872. febr. 25-kén. Kebli egyháztanácsunk megbízásából Szilágy i P a r k a s, ev. ref. pap. * Gyászhír. Folyó évi febr. 21-én hunyt el, 8 napi betegség után, életének 50-ik évében Békássy Antal ur, a felsőbaranyai ref. e.-megyéhez tartozó magyarpeterdi ref. egyház lelkipásztora, özvegyet és egy kiskorú fiút hagyva maga után. Született Becefán, hol atyja ref. lelkész volt. Tanulói pályáját a pápai főiskolában kitűnően végezvén, a gyönki gymnasiumba küldetett ki tanárnak, onnan a sz.-erzsébeti ref. egyház hivta meg rendes lelkipásztorának, 1852-ben pedig a m.-peterdi egyház ajándékozta meg bizalmával. Temetése az egész gyülekezetnek s vidéki számos ismerőinek és barátinak kitűnő részvéte mellett febr. 23-án ment végbe. Béke lengjen porain ! Irodalom. * A szent háromság eredetének és kifejlődésének története. Egy bevezető értekezéssel az orthodoxiáról. Irta Símén Domokos, az unit. kolozsvári főiskolájában a philosophia, héber nyelv, bibliai bevezetés, s ó-és ujtestamentom-magyarázat rendes tanára. Pesten, Petrik Géza bizománya 1872. Külön lenyomat a „Prot. tud. Szemlé"-ből, előszóval és apróbb jegyzetekkel bövitve. Ára 1 ft. — A munkaosztáss nagy elve hova tovább a tudományokban is érezteti áldásos hatását. Midőn már a tudomány egyes ágai külön monográfiákban kimerítő tárgyalás alá vétettek, csak akkor lesz le'ietséges a tudomány egészét tisztán feldolgozni. Símén ur jel monográfiája annál ritkább és annál nagyobb becsű adalék dogmatikai irodalmunkhoz, miután ő világos eszejárása és tiszta, szabatos nyelvezete által még ezen, magában véve nagyon abstrus kérdésre is teljes világosságot tudott deríteni és könyvében teljesen érvényesülve látjuk Schillernek hires mon iását: „Nur die Füllé führt z'ur Klarheit Und im Abgrund wohnt die Wahrheit." Valóban Simén ur mindent felkarolt, ami a szent háromság tárgyában, az eszme első fölmerülése óta Íratott s ha egyfelől mondható, hogy anyagilag teljesen kimerítette a kérdést, másfelől behatolt annak mélyébe is, habár részünkről az isten-fogalomnak a philosophiai ész előtt háromságos alakban való jelenkezésére nézve nézetét mindenben nem is oszthatjuk.— Egyébiránt annál melegebben ajánlhatjuk e munkát, mennél kevesebb nálunk azon munkák c;záma, melyek tudományt jó ízléssel, mélyebbre ható kutatást szabatos és zamatos magyarsággal párosítanak. (b—r.) Közkönyvtáraink s az egy országos könyvtár. Irta SzászKároly. Külön lenyomat a „P. N."-ból. — Ez a címe egy 38 lapra terjedő füzetkének, mely épen kicsinysége miatt figyelmünket mind eddig kikerülte. Benne a kitűnő szerző, ki 1869-ben b. Eötvös megbízásából tüzetesen foglalkozott közkönyvtáraink ügyével s általában a könyvtárügygyei, egy uj országos 'könyvtár felállításának egészen ellene van. Azok, kik azt javasolták, nem fontolták meg, hogy egy országos könyvtárnak csak alapját megvetni, épületet emelni, személyzetet fizetni, oly összegbe kerülne, mi kiáltó ellentétbe állana szegénységünkkel. 0 ez ellenében jelen brochurejében azt fejezi ki, hogy sokkal célszerűbb volna, ha tényleg létező könyvtáraink, a muzeumi, akadémiai és egyetemi, melyek eddig jórészt történetesen alakultak azzá, amik, most már öntudatosan, a legmegfelelőbb irányokban bővíttessenek. Az ekként egyetemessé emelendő könyvtárak érintkeznének egymással, s akkor nem történnék meg többé az, ami ma napirenden van, hogy külföldi ugyanegy müvet gyakran