Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-03-09 / 10. szám

zatnak, bonyodalmak és összeütközések forrásának nevezi, mely is püspöki jogain a legnagyobb erőszakot követi el. A kormány erre azt felelte: nem tudja, hogy ezen ellenvetés felett sajnálatát vagy boszaokodását fejezze-e ki, miután a kérdéses pont csak minimuma annak, mi egy gyülekezetet a méltányosság és a jog utján megillet. Svájc egyéb kantonaiban a kath. gyülekezetek az előterjesztés jogával birnak, sőt némelyikben a Választási joggal is. Ha a püspök diocesisében, mely demokratikus elemekből áll, nem respektálja a nép méltányos kivánatait, ugy készen lehet rá, bogy a berni kormány a nép érdekeit minden lehető eszközökkel védni fogja, s miként az izgató lelkészek ellen erélyesen járt el, ugy itt sem fog tágitni. E. Gy. (E.) Részegesség elleni egylet alakult Genfben. A generalprokurátor nyilatkozata szerint, az utóbbi tiz év alatt, dacára a lakosság szaporodásának, a részegességi esetek száma nem emelkedett. 1860-tól 1871-ig az évi átlag 1700, a maximum 1863-ban 2047 volt. Némely helyen nálonk is elkelnének az ily egyletek. (E.) Genf. A konsistorium utolsó ülésében C h antr e lelkész által azon indítvány tétetett, hogv venné fontolóra a konsistorium: nem volna-e célszerű a német és francia protestánsok példájára, évenként egy „reforinátió-ünnepet" tartani, és pedig mindenkor november első vasárnapján? * Porosz iskolai statistika. A porosz „Centralblatt für die gesammte Unterrichtsverwaltung" közelébb megjelent füzete szerint Poroszország összes felsőbb tanodáiban a mait év nyarán 115,630 tanuló volt, kik közül 83,838 vagyis 72.5 százalék protestáns, 21,711 vagyis 18.8 száz. katholikus és 10,081 vagyis 8.7 száz. zsidó. Az állam összes lakosságának a protestánsok 65.6, a katholikusok 33.1, és a zsidók 1.3 percentjét teszik. E szerint a katholikusok sokkal kevesebb tanulót küldenek a felsőbb tanintézetekbe, mint a mennyit számuknál fogva várni lehetne. Még világosabban kitűnik ez a következő adatokból. Minden 10,000 lakosra 49, u. m. 30 gymnasiumi és 19 reáliskolai tanuló esik. Ezek közül 10,000 protestánsra 53 tanuló, ugyanannyi katholikusra 28, s ugyanannyi zsidóra 15. * A pápa legújabb allokuciója. A pápa febr. 18-kán tartott legújabb allokuciójábau fölhívja a katholikusokat, hogy imádkozzanak, miszerint isten a francia nemzetgyűlést „fölvilágosítsa", s hogy imádkozzanak a németországi katholikusokért, miszerint az ellenségeskedésekkel szemben, melyeket szenvednek, kötelességüket hiven teljesítsék. Ugyanezen allokuciójában Olaszország egysége ellen is kikel, mely szerinte már eddig is borzasztó következményeket vont maga után. „Ha akkor, úgymond, a mikor az olasz hadsereg Eómát megtámadta, azon küldetéssel birtam volna, amivel Leo pápa Attilláyal szemben, oda állottam volna a forradalom ós forradalmárok elé s igy szóltam volna hozzájuk : Megálljatok, mielőtt lábaitokat a szent város falaira tennétek; gondolkozzatok velem együtt egy pillanatig azon következmények fölött, melyeket e szentségtelen okkupátió maga után von, és csak ugy hágjatok fel a kapitoliumra. Ha be fogtok lépni, rombolás és nem épités leend müvetek, mindennemű egyenetlenséget fogtok elárasztani e szent falak között, oly csapásokat fogtok felidézni, melyek titeket is sújtani fognak és igy saját nagyravágyástoknak estek áldozatul." * A vallásoktatás ügye Poroszországban. A porosz közoktatási ncinister a vallásoktatás ügyében egy rendeletet bocsájtott ki, melyben a többi közt kimondatik, hogy „magasabb nyilvános tanintézetekben a vallásoktatás alól megengedhető a fölmenté s, föltéve, hogy ezen oktatás elégséges pótlása kimutattatik." Ezen intézkedés — írja a „Nordd. Ztg.w

— oly szüléknek is javára van, kik gyermekeiket a csalhatatlansági szellemtől meg akarják óvni. Az államnak a hierarchiai törekvések ellen folytatott komoly harcában a csalatkozhatlansági dogma nem változtatott semmit, mire nézve a legközelebbi jövő kétségtelen bizonyítékokat hozand. Az államkormány feladata lesz az ultramontán túlkapásokat rendithetlen szilárdsággal elhárítani s nevezetesen a kath. püspökök ellen föllépni, kik a nagy egyházi átok által a polgári viszonyokra zavarólag hatnak. * Ausztria és az ó-katholicismus. Stremayer osztrák kultuszminister közelébb egy rendeletet bocsájtott ki, melyben kinyilatkoztatja, hogy az ó-katholikus plébánusok semmiféle cselekményei államjogi érvénynyel nem birnak. Hiába, csak igaz marad a közmondás, hogy kigyó nem felejti farkavágását. Ausztria, — mely tisztán csak az ultramontanismus befolyása és a vallási türelmetlenség következtében területének oly tetemes részét elvesztette s mely e miatt az örvényhez oly közel jutott már, hogy a végelpusztulástól csupán Magyarország mentette meg, — még ma sem hagy föl az intolerantiával. Az emiitett ministeri rendelet közelébb' az országgyűlésen is szóbahozatott s egy vitára adott alkalmat, melynek kimeneteléről annak idején tudósitni fogjuk lapunk olvasóit. * Cugia tábornok haláláról. A nemrég hirtelenhalállal kimúlt Cugia olasz tábornok szomorú esetére vonatkozólag a Rómában megjelenő „Capitale" egy levelet tett közé, mely átalános figyelmet keltett. A levél irója, ki állításait kész számos tanúval bizonyítani, azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a tábornokot jezsuiták mér. gezték meg és pedig tévedésből Umberto koronaörökös helyett. „A karneval utolsó napján — igy ir a levelező — 474

órakor észrevettem, hogy amaz erkélyre, melyen a koronaherceg kíséretével állt, egy virágcsokor bocsátkozik alá, melyre egy irott lap volt tűzve. A zsinór irányából Ítélhetni lehetett, hogy az Umbertonak van szánva-A herceg azonban nem vevé észre; Cugia tábornok