Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-02-24 / 8. szám

mondjuk-e, hogy a nap feljött, lement, holott ujabb ismereteink alapján bizton tudjuk, hogy az biz nem jő fel, le sem megy, hanem földünk fordul meg. Igy vagyunk a sors szóval is ; átvettük a régi pogány világból s most is használjuk, de mindenki tudja, hogy alatta isteni Providentiát kell érteni. Erre nézve kötetekre menő idézetet lehetne kiírnom épen prot. prédikációs könyvekből ; mivel azonban ily időlopó munkára el nem határozhatom magamat, utalok csak a Figyelmező épen e száma vezércikkének alulról negyedik sorában (1. 1.)előforduló e kifejezésre: „amit e tekintetben (a 49-diki nagyenyedi tűzről v;in. szó) a jó sors megtartott, köztudomásra fogom bocsátani" stb. Távol legyen azonban tőlem, hogy én hibául r-ójjam fel a Figyelmező szerkesztőjének ez elnézést; mert bizon az egész fennakadás e kifejezésen kicsinyes kapcáskodásnál nem egyéb, s nagyon ráillik egy francia iró eme mondása: c'est l'arme, qui au lieu de tuer le gi-bier, éclate entre les mains du chasseur. / B a 1 1 a g i Aladár. * Értesítés. A sárospataki államképezdében a tanitóképesitési vizsgák jövő március hó 12-dik s következő napjain fognak megtartatni. Az illetők keresztlevelüket, s bizonyítványaikat alulírotthoz folyó február hó utolsó napjáig küldjék be. Sárospatak, 1872. febr. 12. Árvái József, zemplénmegyei tanfelügyelő. * Siklósról a következő levelet vettük: A „siklósi polgári olvasóegylet" mely különböző vallásfelekezetü iparosokból s protestáns földmivesekből áll, folyó év jan. 28-kán tartott közgyűlésén egy oly határozatot hozott s erősített meg jegyzőkönyvileg, mely azon kivül, hogy követésre méltó, még az egylet irányát, tagjainak gondolkozásmódját, nemes érzelmeit is elismerésre méltólag tükrözi előnkbe. Emiitett napon s gyűlésen ugyanis az egylet tagjai egy jótékony célú indítványra azon nézetöket nyilvánifák, hogy akármely egylet csak ugy bir igazi értékkel, ha nem csak magának él, de kiható munkássággal is adja jelét létezésének s megteszi mindazokat, miket tőle a közügy megkíván. E nézet kifejezése után jegyzőkönyvileg elhatároztatott, hogy a közügyek iránti érdekeltségnél fogva különösen a jótékonyságot fogja az egylet jelenben és jövőben gyakorolni, mit most a humanitás szent eszméjétől lelkesítve azzal kezd meg, hogy pénztárából küld a pesti prot. országos árvaház számára 5 o. é. frtot. Siklóson, 1872. február 5. A m b r u s József, egyleti elnök. * A jezsuita-rendnek jelenleg 8837 tagja van, tehát 1837-tel több, mint ezelőtt tiz évvel volt. A nevezett összeghez számítandó még 2571 világi testvér, 2471 növendék és 3869 bekeblezett pap. Az összes szám tehát 17,174, körülbelül annyi, mint az egykori német hercegségek közül négynek az ármádiája. * Ismét egy kata. plébánia, mely a törvényt nem akarja ismerni. Stelcer Károly nagyszombati ág. hitv. lelkész az „Ung. Ll." közelébbi számában vádat emel az ottani kath. plébánia ellen, mely az áttérések és vegyes házasságok körül az 1868. 53-dik törv.-cikk figyelembevétele nélkül jár el. Ez ügyben a képviselőház febr. 19-diki gyűlésén Fabricius Károly képviselő interpellátiót intézett a miniszterhez. Elvárjuk a minisztertől, hogy az ily törvényszegések ellen — a felekezetek közti béke fentartása érdekében — kellő szigorral fog eljárni. * Sehopper Gryörgy hit- és bölcsészettudor, királyhegyi apát, esztergomi kanonok, szentszéki ülnök és a bécsi Pazmanaeum igazgatója, rozsnyói püspökké neveztetett ki. * Az egyetemi reformjavaslatokat, melyeket az egyetemi tanács s a karok régebben fölterjesztettek, a közoktatásügyéi' oly felszólítással küldte vissza a tanácsnak, hogy a karok nyilatkozzanak, nem akarnak-e a változott viszonyok között és ujabb tapasztalatok alapján módosításokat tenni. A bölcsészeti kar korábbi javaslatait már tanácskozás alá is fogta, s ennek eredménye, hogy főbb kérdésekben már többször hangoztatott óhajtásainak fog uj kifejezést adni. A fontosabbak ezek közül, hogy a theologiai kar szakittassék ki az ,,alma mater" karjai közül, a mostani bölcsészeti kar osztassák kétfelé: tulajdenképeni bölcsészetire és természettudományira, hozassanak be a szakszigorlatok és ezek alapján hatféle tudorság (doctor philosophiae, historiarum, scientiarum mathematico-physicarum, históriáé naturalis, philologiae, chemiao), és végre, hogy a magántanárok, a kar esetről-esetre történendő fölterjesztésére 6—800 frtnyi tiszteletdíjban részesittessenek. Irodalom. Balogh Ferenc debreceni tanár előfizetési felhívást bocsájtott ki „A magyar protestáns egyház történetének részletei" cimü könyvére, mely — a felhívás szerint — szükséget pótolni leend hivatva, amennyiben „prot. tanodáinkban, nevezetesen a debreceni kollégiumban is a hit-, és jogtani szakban rendszeres tantárgygyá emeltetett, és méltán, a hazai prot. egyháztörténelem, — önállólag e célra magyar nyelven irt kézi könyv pedig még eddig közkézen nem forog." Hogy szerző fogalmat nyújtson a mü tartalmáról, a fölhívásban a következő fejezetcímeket közli: 1.) A 17-dik századi egyházi történet Íróink; Páriz pápai stb. 2.) A 18-ik századiak: Ember, Krman, Bod, Sinai. 3.) A 19-ik századiak: Tóth, Budai, Bauhoffer. 4.) Egyedrajz-irók. 5.) A reformatió megkezdése Budán s másutt, kemény végzések az ellen II. Lajos alatt. 6.) Ferdinánd és Szapolyai első fellépésök a reform átió ellen a mohácsi vész u'án. 7.) A magyar reformátió terjedésének főeszközei. 8.) A reformátió megalapítása Szebenben. 9.) Dévai pályája. 10.) A reformátió megszilárdi-