Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-02-17 / 7. szám

ARCA. Gyászjelentés. Annyiunk jó barátja, a lelkes szónok, szilárd hazafi, nemes emberbarát Szabó Aladár, takácsi volt lelkész nincs többé! Negyedfélévi lelkészkedése után most már hivei között a temetőben pihen, itt hagyva fiatal özvegyét Baditz Mari asszonyt, s hőn szeretett kis árváját, Aladárját. Gyászolják őt agg szülői, hü özvegye, jó testvére, rokonai, egyházának hü tagjai, barátai, isme­rői, és hazája. Méltán, mert nvi, kik ismertük, tudjuk, ki volt e fiatal férfi: jó szivü emberbarát, árvák, özve­gyek barátja, hü atya és gyöngéd férj, buzgó lelkész, köz­ügyek embere és tevékeny hü, hazafi. Alig két napi betegség után, hagymázban, e hó o-év reggel hunyt el, teljes öntudatban, egyedül mélyen szerető neje és öt hónapos kis árvájától környezve. Borzasztó ese­mény ! Megrendítő volt látni a szerető nő gyászát. A háznál beszélt és imát mondott nt. Seregély György jelenlegi h. esperes ur, templomban Antal Károly görzsönyi lelkész ez alapigékről: „Ezekért sirok én, az én szememből alámegyen a víz, mert messze távozott tőlem a vigasztaló, ki megvigasz­talná az én lelkemet." Igen sok nép, több pár ezernél a szomszéd falvakból, Pápáról, Görzsönyből, Adorjánházá­ról is, vallás különbség nélkül hallgatá a beszédet. A temetőben ketten beszéltek, Balla Gábor teveli lelkész és ínég Szabó Mihály, abold. nagybátyja, csöglei lelkész. Nagyon megható volt ez, midőn megszólitja: „Kedves öcsém! alszol ? minek annak aludni, ki a sötétség éjében virrasztott; vagy pihensz? minek annak pihenni, ki fárad­hatatlan volt családja boldogitásáhan, a közügy, haza oltára körül ?! Kelj fel ! hi a szerető nő, kis árva, egyházad, hazád! Nem kelsz fel, nem hallod?" Sírt e beszédre az egész gyülekezet. Azt jegyzem meg, hogy a mi boldogult halottunkat a pápai nt. egyházmegye ugy rendelte Takácsira, s ekkor a nép ellene volt, mig most 4 év multán, mindenki köny­nyezte. Minő jellem lehetett ez egyén, képzelni lehet ebből is. Más hiva megy, s menetik, ő küldetett s köny­nyezve bocsáttatik. Megemlítem még a pápai kántus nemesszivüségét, miszerint kijelentette, hogy az özvegytől semmit sem fogad el. Fogadja a nemes ifjúság és elnöke a kesergő rokonság köszönetét, nem különben minden működött pályatársak is. A boldogult született Adorjátiházán. 1838. apr. 23-kán; segédlelkész a pápai nt. egynázmegyében lett s ez előtt 4 évvel a takácsi gyülekezetbe rendeltetett. Nőül vette mintegy 2 éve ősi lelkész Baditz László ur kedves leá­nyát Baditz Marit. Egy kis 5 hónapos Aladárja maradt, és jó emléke. Béke hamvaira! Szekeres Mihály, helr. hitv. lelkész. A kecskeméti protestáns fiók-egylet alap­szabályai. 1. A kecskeméti protestáns fiók-egylet, az 1871. évi november hó 8^kán tartott közgyűlésben megalakulván, és a magyarországi protestáns egylet alapszabályait átalános alapul elfogadván : az ezekben kijelölt célokat és eszközö­ket átalában pártolja és tehetsége szerint elő is mozdítja. 2. Tekintettel a helyi viszonyokra : a) Átalában a nevelésügy, különösen a köz­művelődés és erkölcsiség fejlesztése s fel­virágoztatása, a közhasznú ismeretek terjesz­tése végett könyvtárt alapit, továbbá nyilvános felolvasásokat rendez. b)A népiskolaügynek felvirágoztatására — ide értve a kisded-óvodákat és gyermek­kerteket is — az iskolákat fenntartó községgel, az 1868-diki népiskolai törvény életbeléptetésénél, a felmerülő szükséghez képest közreműködik. c) Egy á r v a h á z felállítását munkába veszi. d) A koldulás teljes megszüntetésére, a s z e­gények gyámolitására, a községgel testvéries kezet fog. e) Ifjúsági egyleteket szervez; — a mái­szervezetteket támogatja. f) A rész e ge sked és, oktalan fényűzés, tékozlás, káromkodás, fajtalanság, ál­la t k i n z á s stb., átalában véve népünk szellemi s aujagi előhaladását, jóllétét veszélyeztető, sőt megölő bű­nök korlátozására erélyesen törekszik, 3. Az egylet tagja lehet minden kecskeméti lakos, ki a fentebb kijelölt célokat akár szellemi, akár anyagi közreműködésével előmozdítani kívánja; — az egyletből önként kilépettnek tekintetvén az, ki az évi tagdijt, az egylet erre illetékes közege által történt egyszeri felszólí­tására, az egylet pénztárába befizetni elmulasztja. 4. Az egylet eshető feloszlása, és netalán lehető vagyonának, de csak a 2>) pont alatt felemiitett célok valamelyikére leendő fordítása feletti határozat, csak az esetben érvényes : ha ezen véghatározat céljából egybehí­vott közgyűlésen, az egyleti összes tagok a /3 -da jelen van, és továbbá, ha a feloszlási s a vagyon hová fordítási hatá­rozatot, a jelenlevő szavazatok 2 /5 -da mondja ki. ' : ! . 5. Az egylet működési közegei: a) közgyűlés, b) választmány, c) elnök, d) titkár, é) pénztárnok.

Next

/
Thumbnails
Contents