Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-17 / 51. szám

mával szereznek meggyőződést az iskolák mikénti állásáról, hanem időkoronként az úgynevezett dékánok is beküldik az espereshez jelentéseiket. Miért ne lehetne egy ilyen dékánságot H.-M.-Vásárhely keblében is felállítani ? Hogy azonban a baj nemcsak e tekintetben orvosoltathassék, hanem minden bajok forrása eltávolítható legyen: nem jó volna-e Békés-Bánátnak Felső-Szabolcs példáját követve az elszakadást, vagyis az elkülönzést sürgetni ? ! Békés-Bánát egy superintendentiának is elég lenne, nem hogy egy traktusnak sok ne volna. És ha 93 anyaegyházban 66,000 lelket jól kormányozni képtelenség, bizony nagyobb képtelenség 153 ezeret, ha mindjárt 52 anyagyülekezetben is. E sorok írója nem ismeri személyesen Békés-Bánát vidékét, de a névtár szerint ugy látja, hogy három egyházmegye bőven telnék belőle. Nevezetesen a csongrádi egyházak (csongrádi egyházmegye) magok többet számlálnak 46,000 léleknél, s igy nagyobb vagy csaknem oly nagy népességgel birnak, mint a szatmári traktus; miért ne képezhetnének hát egy traktust ? Az mit sem tesz, hogy eme senioratus csak hat anyagyülekezetből állana. A pozsonyi városi ev. esperesség a pozsonyi német, magyar, tót és a récsei egyházbői áll, és mégis a kerület lelke. A békési fiz anyaegyház (békési egyházmegye) 53,481 lelket .számlál, és igy nagyobb lenne, ha traktussá alakulna, népesség tekintetében, mint a nagy bánjai és mármaros-ugocsai együtt véve. A hat csanádi egyház (csanádí egyházmegye) 15,611 léleknyi népességgel nem is számítva a Krassó, Temes, Torontál stb.-ben létező egyházakat, több lelket számlál, mint Mármaros-Ugocsa. Azt hiszem, hogy igy az egyházi terhek alig emelkednének felebb valamivel, s Békés-Bánát vidéke több befolyással birna a közjóra, mint eddig; tekintélyes számát megillető jogait jobban gyakorolhatná, s részvéte ily arányban bizonynyal áldásos lenne mind magára, mind a kerületre nézve az egyházi élet terén. Azt mondja tovább a nevezett egyháztanács: „Még kevesebb felügyelet alatt, s még kevesebb öszszefüggésben állanak az egyházkerület középtanodái.® E szomorú igazság áll nem csak a Tiszántúli kerület, hanem az egész magyar protestáns egyház (Erdélyt most nem értve) kőzéptanodáira nézve. A tiszamelléki kerületben a pataki gymnasiumon kivül Miskolcon van egy fő-, Rimaszombatban egy egyesült-, és Szikszón egy kis-gymnásium. Sokszor fordult meg e sorok írója ott az egyházkerületi gyűléseken ; de soba, se a miskolci gymnasiumról, se ar.-szo&ibatiról, annyival kevésbé a szikszóiról mit sem hallott. Miskolc nagyjában — szabad tetszésébél — utánozza Patakot, a más kettőről alig veszünk tudomást. A tiszántúli kerületnek van egy rakás apró-cseprő gymnasiuma, két lycei ma, s a debneenin kivül egy nagyobb gymnasiutma Szatmárfc. Annyit a jegyzőkönyvekből látok, hogy a beérkezett értesítők észrevételezés s véleményadás végett a debreceni gymnasiumi tanárkarnak kiadatnak; de hogy ezen intézetek a kerü let kívánalmait figyelembe veszik-e vagy épen ignorálják, arról mit se tudok. Ig2n rosz politika volt hajdanában a traktusok utján nem gyakorolni ezek felett a felügyeletet; mert most már olyan formán állunk, mint Erdélyben a püspöki látogatás alatti egyházakkal, hogy senki se a felügyelőjük. Csak nem rég történt, hogy egy tanár egy hírlapi cikk miatt elutasittatott, s hasztalan apellált az egyházkerülethez; mert az azt sem tudta, van-e joga őt megvédeni ? Égy gymnasiumot jól ismerek, a hol nem mervén a pártfogoló egyházakat és egyeseket a befolyástól egészen megfosztani, mesterségesen csinál magának a város, melynek keblében fekszik, többséget. Az igy készült alapszabályokban minden a helyi tanügyi bizottság (tulajdonkép a tanulók és tanárok feletti élet és halál ura), a vegyes egyháztanács s a pártfogó3ág közt oszlik meg, és mind erről — ugy vélem — a superintendentia mit sem tud. E testületek névtárába beiktatva nincsenek, gyűléseire meg sem hivatnak. Szintén ez történik a szigeti lyceum pártfogóságával, mely szintén mintegy az egyházkerületen kivül állónak tekinti magát. Igaz, hogy iskoláját nem is segélyzi a kerület semmivel. Itt van ugyan az egyházkerületi felügyeletnek valami árnya; de csakis árnya, mert e felügyelet leginkább az érettségi vizsgákat illeti. A tiszántúli kerületben tehát csak a debreceni gymnasiumra szorítkozik a kerületi tulajdonképi felügyelet. Az emiitett két iskolán kivül a többi gymnasiumok, csaknem a népiskolákkal egy jelentőségűek. A Danánfculról csak annyit tudok, hogy Pápán is van gymnasium, mely közvetlen a kerületé, Csurgón szintén, mely a somogyi egyházmegye kiváló féltett tulajdona. A Dunamelléken a gymnásiumok Pest, Kecskemét, Kőrös és Halas tulajdonai. Az illető egyházme-