Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-01-01 / 1. szám
iskolák számára i r t a "JV a s a d i Lajos. Székesfehérvár, 1870. Klöckner Péter tulajdona. Ha a kormány a létező törvények ismertetését a népiskolákban is érvénybe akarja léptetni* szükséges előbb, hogy e célra jó tankönyvek készittessenek. A jelen raunkácska tudtunkkal első, mely e célból készült ; s ennélfogva bár, mint minden úttörő munka, hiány nélkül nincs is, de ezért szerzője méltánylást érdemel, ha másért nem, a kezdeményezésért. A balatonfüredi szer etet ház alapszabályai és házi rendje. Buda. 1870. a kit a szeretetház ügye érdekel, az e ftizetkét is érdekkel fogja olvasni. Általános számtan és algebra, középtanodák számára irta Mauritz Rezső, tanár Pest. 1870. Aigner Lajos Ára 1 frt. 60 kr. Német tan- és olvasókönyv. Felsőbb tanodák használatára, Ponori Thewrewk Árpád tanártól, Pest, 1870. Aigner Lajos. Áraaz egész műnek 1 frt 60 kr, E munkának első füzete most hagyta el a sajtót. Hozzászólni csak akkor fogunk, ha egészen megjelent. A lovagkor és hősei. Regényes korrajzok a történetből tekintettel Magyarországra is. B. Mednyánszky L, Kuauz Nándor, Pesty Frigyes, Weber 0. J., Fr. v. Falkenstein s több mások után irta S. J. F. Pest. Az „Athenaeum kiadása. 1871. Ily cimű ritka szép kiállitásu mii jelent meg a napokban, melynek szerzője igen ügyesen tudta egyeztetni a hasznost a kedvessel s mulatságossal, a mennyiben az egyébkép száraz történeti eseményeket érdekes elbeszélések alakjában adja elő. Figyelmét a történet ezen egyik legérdekesb korábój egyetlen jelentékenyebbb lovagi tett sem kerüli ki, mi mutatja azt, hogy a kútfőket nem csak cimül lette müve elé, hanem, hogy azokat csakugyan használta is. A lovagkort egész a pórlázadásokig mint a melyek egész Európában a haláldöfést adták a lovagrendeknek, ily cimü fejezetekben tárgyalja; Nagy Károly császár és lovagjai; Cid, el Campeador; Szent László, király és lovag ; a keresztes hadjáratok; a három nagylovagrend (Templárius, Johannita és a német;) a nagy lovagjátékok és tornák; a kóborlovagok kora; az istenélet és törvényszéki párbajok; a rablólovagok kora; a titkos biintörvényszékek; a lovagok szövetsége; a lovagrend kimúlása. Ezen szakaszok mindegyikéhez van egy színezett diszes kép csatolva, mi igen disziti a szép nyomású mii" vet, melynek borítékja valóban remek műnek mondható. Ára 4 frt. b—r. ISIiOLAÜG Y. Iskolai statistika. Tisztelt Szerkesztőség ! A „Prot. Lap." m. évi 49. számában t. Szeremlei Sámuel ur statistikai kimutatást közöl a népnevelés állapotáról a mindkét bitfelekezetü evangelicusoknál; közben a d u n á n inneni á g o s t. hitv. evang. egyházkerületről azt mondja, (az 1865. névtár alapján), hogy abban volt ezen évben : 169,110 lélek, 15,838 tanuló, 169 tanitó, miből aztán azt az arányt hozza ki, hogy .minden lélekre és minden 93 tanulóra esik azon egyházkerületben 1 tanitó. A lelkek és tanulók száma helyesen van adva, de a tanitók összeszámításánál Sz. ur nyilván hibát követett el, miután azok száma 1865-ben nem 169-et, hanem 203-at tett, s e szerint minden 833 lélekre és minden 78 tanulóra esett 1 tanitó. A legújabb (1870. évi) névtár szerint a dolog eképpen áll. Van : 169,795 lélek, 16,832 tanuló, 216 tanitó, mihez képest minden 786 lélekre és minden 78 tanulóra 1 tanitó esik. Megjegyzem az igazság kedvéért, hogy ugy 1865-ben mint 1870-ben a névtárak megjelenése percében, — halálozás, helyváltoztatás stb. következtében, — néhány tanítói állomás betöltetlen volt, de ez csak ideig-óráig tartott s csakhamar megváltozott s amaz állomások minden esetre tanítókkal ellátottaknak voltak tekintendők. Ellenben megjegyzem más részről, hogy a névtárba csak a rendes tanitók iktattatnak, mig az úgynevezett „szükségbeli tanitók" (Nothlehrer) abból kihagyvák. Van pedig ily tanitó ez egyházkerületben szép számmal, jelesül az elszórt telepitvényekkel biró községekben; igy p. o. Mijáván a két rendes mezővárosi tanítón kivül, az irtváványokban még 8 „szükségbeli tanitó működik. Ezek igy lévén, a dunáninneni ág. hitv. evang. egyházkerületről t. Szeremlei ur által elmondott Ítélet nem egyezik meg a tényekkel: „legnagyobb a tanitó hiány a dunáninneni evangelicusoknál." Sok kívánni való van hátra kétségkívül az elemi közoktatás terén ez egyházkerületben is, minek legfőbb oka a népnek általános szegénysége ; de vannak egyes esperességek, hol ez ok nem létezik, hol a nép vagyonosabb s ennek folytán többet fordíthat s fordít is szívesen iskolái jobb karban tartására, például a mosony í esperesség, melynek népiskolái valódi példányképül szolgálhatnak az ország bármely vidéke s bármely hitfelekezetének. Kérem a t. Szerkesztőséget, hogy ezen nem polémiái viszketegből, sem netaláni hiányok takargatása, de pusztáu a hibásan előadott tények rectificálása szándékából eredett helyreigazítást becses lapjában közleni méltóztassék. Pozsony dec. 20. 1870. Geduly Lajos, (lunáninneni ág. hitv. ev.c supermteudens.
