Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-10 / 50. szám

gárosult nemzeteket. Fejtegetéseiben sok igazat találtunk, 8 tanácsai is, bármily keserűn hangzik is azok egy némelyike, megérdemlik a figyelembe vételt. Csak az a kár, hogy néhol szerzőt nagyon is elragadja szenvedélye, s ez a higgadtabb olvasóra aligha lesz jó hatással, bennünk pedig azt a gyanút szüli, hogy Apuleius egy a külföldi benyomások alatt álló fiatal ember, ki még azon benyomások és a kedély uralma alól egészen nem szabadult föl. Ami a röpirat tartalmát illeti, az a következő: I. Társadalom és közvélemény. II. A nő helyzete a társadalomban. III. A gyermeknevelés. IV. Tudomány és munka. V. Politika. Szabadság és az egyén. VI, A költői ér fajunkban. VII. Jókai. VIII. Demokratiaés a középosztály. IX. Sarkpont. Az Egyesült-államok története. Irta Laboulaye Eduárd. A 3-ik kiadás utáü fordította SzászDomok o s. Harmadik korszak. Az Egyesült-államok alkotmánya. — E kötettel, melynek ára 2 frt 60 kr., be van fejezve a Huszár Imre által megkezdett nagybecsű mű fordítása. Tartalmát nem az Egyesült-államok alkotmányának rendszeres fölfejtése, mint inkább számos nagyérdekű politikai problémák megvitatása képezi. A fordítás, mondanunk sem keli talán, hogy kitűnő. * A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra. Irta B. Eötvös. Második kiadás. Második kötet. B. Eötvös Lóránd, a megboldogultnak fia a következő rövid bevezetéssel látja el e kötetet: „A XIX. száz. uralkod. eszméidnek második kiadása az elsőtől csak egyes, az irályban tett változtatások által különbözik. — Boldogult atyám, tekintetbe véve, hogy e műnek nyelve 17 év alatt, mely annak első megjelenése óta lefolyt, kissé elavult, s hogy annak első kiadása az először németül irott szövegnek részben fordítása által keletkezvén, irályára nézve helyenként nehézkessé vált, elhatározta müvének ujabb kiadását e hiányoktól megszabadítani, anélkül, hogy annak tartalmát is megváltoztatná.—Ezen átalakítást atyám a 2 ik kötet 3-ik könyvének 8-ik fejezetéig csakugyan megtette, de annak folytatását halála félbeszakította. — A megkezdett munkát tisztelt barátom Molnár Aladár fejezte be, mint aki atyámmal e tárgyban gyakran beszélgetvén, a boldogultnak nézeteit és szándékait legjobban ismerte. Azonban ö szigorúan csak a nyelvezetben legszükségesebb változtatásokra szorítkozott, gondosan vigyázván, nehogy a kifejezések némi módosítása által a tartalom is változást szenvedjen." Ára a második kötetnek 2 frt. * „Az áldozatlan zsidó cultus" cim alatt L5w Lipóttól egy röpirat jelent meg, melyet a vallás- és közoktatási ministerium íölszolitására még 1867-ben irt a célból, hogy a beregszászi zsidó község kebeléban kitört viszály iránt a ministeriumnak útbaigazítást nyujtson. E munkát is, valamint Lőw minden munkáját, mély tudományosság, alapos tanulmány és kitűnő irály jellemzik. Kiadta Burger Zsigmond, Szegeden. Ára ? * Az „Apolló" című zenemű-folyóirat, első mutatványszáma megjelent és bekü'detett szerkesztőségünkhöz. Tartalma : Magyar műdal, Ábrányi Kornéltól, zongorára szabadon alkalmazta Sípos Antal. Egyveleg Flotow „Árny" című daimüvéből, Petényi Ootávtól. La Gondoletta, Seyler Károlytól. Fanni-polka, Szauter Zsigától. Dal négy férfi hangra, Zsák Vilmostól — Az „Apolló" szerkesztője Fellegi Viktor (Budán, iskola utca 191. sz.). Megjelenik a lap jövő évi jan. 1-től minden hó 1-sején és 15-én. Előfizetési ára egész évre 5 frt, félévre. 2 frt 50 kr. Hogy azonban a vállalat mind szélesebb körben elterjedése megkönnyítessék, a dalárdatagok, képezdei-, zeneakadémiai tanárok és tanulók, továbbá a néptanítók és zenetanárok számára a szerkesztő az egész évi előfizetési dijat 3 frt 75, a félivet 1 frt 83, és a negyedévit 94 krban állapította meg. — Melegen ajánljuk e vállalatot különösen a néptanítók figyelmébe. Gyászhír. Ismét kidőlt egy erős oszlopa a bánáti ágost. hitv. evang. esperességnek, melyet az utolsó években annyi veszteség ért. Ismét siratjuk az ur egyik példás szolgájának elhunytát, ki magasztos hivatásának lelkesültségének egész hevével élt. Folyó évi november 20-án költözött át jobb létre nt. Kramár Péter volt lajosfalvi lelkész, esperességünk papságának érdemekben megőszült nestora. A boldogult Turócmegyei születésű volt; tanulmányait Selmecen és Sopronban végezte. Több évi nevelősködése után a mramoraki egyház — a bánáti esperességbeu — hivta meg papjának, hol két évig buzgón és áldásteljesen működött. 1832-ben esperességünk egyik legnagyobb egyháza, a lajosfalvi (padinai) választotta meg papjának, s itt fáradott, működött Jelke39n 39 évigf egészen haláláig. Az ő hivataloskodása alatt, s leginkább az ő lelkipásztori buzdításai folytán épült a lajosfolvi egyház nagyszerű és gyönyörű stylusu temploma, ugy szintén az ottani szép evang. iskolafcáz. Ő alapított egyházában takarékmagtárt, melynek jövedelmei már anynyira rúgnak, hogy azokból néhány év múlva az összes egyházi hivatalnokok igen tisztességesen fognak fizettethetni. A bánáti ev. esperességnek a megboldogult igen kitűnő tagja volt. Szavai, melyekben egyaránt nyilvánult az éles ész és az egyház javáért melegen dobogó sziv, igen gyakran döntők valának s irányadók a legfontosabb ügyekben is, miért is az esperesség e hü tagját számtalan hivatalokkal tüntette ki, reá ruházván majd a dékáni,