Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-10 / 50. szám

gárosult nemzeteket. Fejtegetéseiben sok igazat találtunk, 8 tanácsai is, bármily keserűn hangzik is azok egy né­melyike, megérdemlik a figyelembe vételt. Csak az a kár, hogy néhol szerzőt nagyon is elragadja szenvedélye, s ez a higgadtabb olvasóra aligha lesz jó hatással, ben­nünk pedig azt a gyanút szüli, hogy Apuleius egy a kül­földi benyomások alatt álló fiatal ember, ki még azon benyomások és a kedély uralma alól egészen nem szaba­dult föl. Ami a röpirat tartalmát illeti, az a következő: I. Társadalom és közvélemény. II. A nő helyzete a társadalomban. III. A gyermeknevelés. IV. Tudomány és munka. V. Politika. Szabadság és az egyén. VI, A köl­tői ér fajunkban. VII. Jókai. VIII. Demokratiaés a közép­osztály. IX. Sarkpont. Az Egyesült-államok története. Irta Laboulaye Eduárd. A 3-ik kiadás utáü fordította SzászDomo­k o s. Harmadik korszak. Az Egyesült-államok alkot­mánya. — E kötettel, melynek ára 2 frt 60 kr., be van fejezve a Huszár Imre által megkezdett nagybecsű mű fordítása. Tartalmát nem az Egyesült-államok alkotmá­nyának rendszeres fölfejtése, mint inkább számos nagy­érdekű politikai problémák megvitatása képezi. A fordí­tás, mondanunk sem keli talán, hogy kitűnő. * A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra. Irta B. Eötvös. Második kiadás. Második kötet. B. Eötvös Lóránd, a megboldogultnak fia a következő rövid bevezetéssel látja el e kötetet: „A XIX. száz. uralkod. eszméidnek második kiadása az elsőtől csak egyes, az irályban tett változtatások által különbözik. — Boldogult atyám, tekintetbe véve, hogy e műnek nyelve 17 év alatt, mely annak első megjelenése óta lefolyt, kissé elavult, s hogy annak első kiadása az először néme­tül irott szövegnek részben fordítása által keletkezvén, irályára nézve helyenként nehézkessé vált, elhatározta müvének ujabb kiadását e hiányoktól megszabadítani, anélkül, hogy annak tartalmát is megváltoztatná.—Ezen átalakítást atyám a 2 ik kötet 3-ik könyvének 8-ik feje­zetéig csakugyan megtette, de annak folytatását halála félbeszakította. — A megkezdett munkát tisztelt barátom Molnár Aladár fejezte be, mint aki atyámmal e tárgyban gyakran beszélgetvén, a boldogultnak nézeteit és szándé­kait legjobban ismerte. Azonban ö szigorúan csak a nyel­vezetben legszükségesebb változtatásokra szorítkozott, gon­dosan vigyázván, nehogy a kifejezések némi módosítása által a tartalom is változást szenvedjen." Ára a második kötetnek 2 frt. * „Az áldozatlan zsidó cultus" cim alatt L5w Lipóttól egy röpirat jelent meg, melyet a vallás- és köz­oktatási ministerium íölszolitására még 1867-ben irt a célból, hogy a beregszászi zsidó község kebeléban kitört viszály iránt a ministeriumnak útbaigazítást nyujtson. E munkát is, valamint Lőw minden munkáját, mély tudo­mányosság, alapos tanulmány és kitűnő irály jellemzik. Kiadta Burger Zsigmond, Szegeden. Ára ? * Az „Apolló" című zenemű-folyóirat, első mutat­ványszáma megjelent és bekü'detett szerkesztőségünkhöz. Tartalma : Magyar műdal, Ábrányi Kornéltól, zongorára szabadon alkalmazta Sípos Antal. Egyveleg Flotow „Árny" című daimüvéből, Petényi Ootávtól. La Gondo­letta, Seyler Károlytól. Fanni-polka, Szauter Zsigától. Dal négy férfi hangra, Zsák Vilmostól — Az „Apolló" szerkesztője Fellegi Viktor (Budán, iskola utca 191. sz.). Megjelenik a lap jövő évi jan. 1-től minden hó 1-sején és 15-én. Előfizetési ára egész évre 5 frt, félévre. 2 frt 50 kr. Hogy azonban a vállalat mind szélesebb körben elterjedése megkönnyítessék, a dalárdatagok, képezdei-, zeneakadémiai tanárok és tanulók, továbbá a népta­nítók és zenetanárok számára a szerkesztő az egész évi előfizetési dijat 3 frt 75, a félivet 1 frt 83, és a ne­gyedévit 94 krban állapította meg. — Melegen ajánljuk e vállalatot különösen a néptanítók figyelmébe. Gyászhír. Ismét kidőlt egy erős oszlopa a bánáti ágost. hitv. evang. esperességnek, melyet az utolsó években annyi veszteség ért. Ismét siratjuk az ur egyik példás szolgájá­nak elhunytát, ki magasztos hivatásának lelkesültségének egész hevével élt. Folyó évi november 20-án költözött át jobb létre nt. Kramár Péter volt lajosfalvi lelkész, esperességünk papságának érdemekben megőszült nestora. A boldogult Turócmegyei születésű volt; tanulmá­nyait Selmecen és Sopronban végezte. Több évi nevelős­ködése után a mramoraki egyház — a bánáti esperes­ségbeu — hivta meg papjának, hol két évig buzgón és áldásteljesen működött. 1832-ben esperességünk egyik legnagyobb egyháza, a lajosfalvi (padinai) választotta meg papjának, s itt fáradott, működött Jelke39n 39 évigf egészen haláláig. Az ő hivataloskodása alatt, s leginkább az ő lelkipásztori buzdításai folytán épült a lajosfolvi egyház nagyszerű és gyönyörű stylusu temploma, ugy szintén az ottani szép evang. iskolafcáz. Ő alapított egy­házában takarékmagtárt, melynek jövedelmei már any­nyira rúgnak, hogy azokból néhány év múlva az összes egyházi hivatalnokok igen tisztességesen fognak fizet­tethetni. A bánáti ev. esperességnek a megboldogult igen kitűnő tagja volt. Szavai, melyekben egyaránt nyilvánult az éles ész és az egyház javáért melegen dobogó sziv, igen gyakran döntők valának s irányadók a legfontosabb ügyekben is, miért is az esperesség e hü tagját számtalan hivatalokkal tüntette ki, reá ruházván majd a dékáni,

Next

/
Thumbnails
Contents