Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-10 / 50. szám

folyvást nagyobbodó egyház méltóságával, és azon tisz­telettel, melylyel a papi javadalom kegyes alapitóinak emléke iránt tartozunk. Ilyen körülmények között kéretett fel az esperes ur, hogy a négy hónap óta pap nélkül szűkölködő egy­házban, mivel az utasitásokban megengedett 4-ik jelölt­nek kérelmezése a maga idején elmulasztatott, a papvá­lasztást személyesen keresztülvinni sziveskedjék. Esperes ur, két vidéki lelkésztársával megjelenvén nov. 4-én, presbyteri gyűlést hivott össze, melyen az elégületlenek vezérei is megjelentek, s miután a békülékeny szellem­ben beszélő insp. ur i 11 csak azt kivánta, hogy a régi hiványban foglalt széna készpénzzé változtattassék, köl­csönös felvilágositás után — egy hang kivételével — el­határoztatott a következő napi papválasztás, és pedig a már emiitett kandidáció alapján. Mindenki azt hitte, hogy most már megértettük egymást. Azonban az inspek­tor ur, alig hogy elhagyta a presbyteri termet, még az nap külön pártgyülést tartott, melynek hatá­rozatait csak a nov. 5-ki közgyűlésen újra támasztott ellenszegülésből lehet következtetni. Esperes ur azonban nem zavartatta meg magát, hanem miután az oltár elől egy velős alkalmi beszédben, mely a legszabatosabb egyházjogi határozatokban moz­gott, prot. autonómiánkról, egyházi törvényeink keletke­zéséről és becséről a népet felvilágosította volna, feltette a kérdést, hogy a jelöltek közül kit akar a szarvasi ev. nép lelkészéül ? És jóllehet a templomot betöltö „Áchim" név hangoztatása után bátran kimondhatta volna a több­séget : nehogy azok, kik a papválasztással szemben elébb nepotismus, most már inkább csak a rombolás gondolata által vitettek, a törvényes formák hiányos megtartásába köthessenek, személyes szavazásra bocsátá a dolgot, fel­hiván mindenkit, hogy választási jogát szabadon gyako­rolja. Legott három szavazatszedő bizottság előtt a sza­vazás kezdetét is vette az ajtóknál kapcsolatosan a templomból való kivonulással. E közben az insp. ur — előbbi napon nyilvánosan mondott szavaival ellenkezőleg — a népet arra szólította fel, hogy ne válaszszon, mivel az esperes ur elnyomja a nép szabadságát és jogait; aztán az igy fölhívott nép a kimenőre orgonáló tanítót illetlen szavakkal, sőt tettlegességgel kényszeritette abbahagyni kötelességszerű dolgát, s végre ugyancsak az insp. fel­hívására elhatározta, hogy a papválasztás megsemmisíté­sét s a helybeli segédlelkész administratori minőségben való megerősítését kérelmezendő, küldöttség menjen a superintendens úrhoz Pestre. Az alatt a szavazás befejeztetett, az eredmény pe­dig a templomban, — mely nem volt üres, mint a név­telen közlő hamisan állítja, — az egyház sok százra menő, legtekintélyesebb családfőinek jelenléte mellett, ki­hirdettetett, és ennek kapcsában Kollár János ur, mint ki esküjével ellentétbe jött s az egyházi törvények ellen cselekedett, inspektori hivatalától a nép ámeije mellett felfüggesztetett. Ez a szarvasi papválasztásnak hiteles okmányokkal is bizonyítható története. Amit közlő ur „a n é p j e 1 ö 11 j e i r ő \a mon­dott, arra nem érdemes felelni, mert e lapok minden olvasója tudja, hogy a nép mint tömeg, semmiféle egy­házi-, de még világi alkotmány szerint sem jelöl, csak választ. Igaz, hogy itt Szarvason az elégületlen pártvezérek minden kérdésben egész az elkoptatásighasz­nálgatják a „n é p" nevét oly értelemben, mint a párisi communardok; az is igaz, hogy az a nép, melyet itt fejezetlen üres ivekre írattak és írtak össze, még pedig nem Áchim választatása ellen, hanem fél papfizetésre (amint az ivtartók élő szóval hirdették), mindenre kész, csak fizetni ne kelljen: de hogy a szarvasi papválasztás jogtalanságát vagy törvénytelenségét a volt inspektor még 880 félrevezetett, nagyrészt jogosulatlan, szőlőkben és tanyákon összeszedett névvel*) sem bírta kimutatni, azt világosan bizonyítja a pártok szenvedélyei fölött álló, s a panaszt kihallgató főtiszt. Székács József superinten­dens urnák végleges ítélete, melynek idevonatkozó szavai igy hangzanak : „A z 1871. nov. 5-én Szarvason tartott papválasztást, miután az a választásokat szabályozó kerületi utasítások XII. része IV. szakasza 3 §-a betűje és szelleme szerint történt, s az esperes vagy az esperességi kül­döttség eljárása ellen, sem az okt. 8-ki, sem a nov. 5-ki választások alatt, mint ezt az előttem fekvő hivatalos válasz­tási jegyzőkönyvek tanúsítják, leg­kisebb kifogás sem tétetett, szabály­é a törvényszerűnek vallom- és nyil­vánítom. Ennek folytán Kegyednekkedves Atyámfia (t. i. az esp. urnák) sz oros kö­telességévé teszem, hogy Áchim Ádám lelkész társunkat rendesen e lválasz­tottszarvasi lelkésznek tekintseés hirdesse ki, s mint ilyet a kerületi utasítások pontos megtartásával, a szarvasi papi hivatalba ünnepélye­sen vezesse és iktassa be." E szerint a szarvasi papválasztási pört a jog és egyház javára befejezettnek jelezhetem, egyrészt a főpász­tori ítélet által, mely nyilvánosaa a templomban kihir­dettetett, másrészt t. Áchim A. urnák ünnepélyes beik­tatása által, mely akkorára, mire e sorok napfényre jönnek, a méltatlanul gyanúsított esperes ur által végre is lesz hajtva. Zsilinszky Mihály. *) Épületes dolog lenne az ivtartók névkoszoruját felmu­tatni és megmondani: miféle elemei ezek a társadalomnak s fölté­telezliet6-e nálok csak egy szikra érdeklődés vallásos eszmékért ! Z. M.

Next

/
Thumbnails
Contents