Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-29 / 5. szám

s a körülmények figyelembe vételével, az eddigi rend­szertől, vagy inkább gyakorlattól eltérő szükség mutatta apróbb szünidők adásával, illetőleg a vallás és közokt. magas ministerium által, voltakép a törvényhozás utján engedélyezett szünnapok helyes beosztásával eléretett az óhajtott cél, erőszak alkalmazása nélkül, s azóta Ábrány­ban iskolamulasztó nincs! Másik érdekes jelenség egyházközségünkben, hogy a lelkésznek, a vasárnap délutáni predikációzástól fel­mentetés föltételével vallástanitásra hetenként egy napos ajánlkozása el nem fogadtatott, hanem a tanitó kéretett fel, hogy azon termék és pénzbeli dijért, mely családon­ként fizettetik az énekvezérlet cége alatt: vállalkozzék hetenként szombaton a vallástanitásra, midőn a valószí­nűleg nálunk iskolázandó izraelita gyermekek innepelni, a catholicusok pedig szünidőzni fognak. — Kétségtelen s erős a vallásos érzület köznépünknél, és nem az élet­ből, legalább nem a falusi népéletből merítette egyház­megyénk egyik tanácsbirája azon állítását, hogy „a nép már is többre kezdi becsülni a tanítót a lelkésznél, mert a nevelés jótéteményei kézzelfoghatóbbak előtte annál, mi a lelkész szorosan hivatalos eljárásából feltűnik, sőt a hivatását jól felfogó falusi lelkészben nem csak hite szónokló szolgáját ismeri a szegény földmivelő, hanem barátját, kihez peres kérdésekben tanácsért, önzéstelen javaslatért, családi viszontagságaiban békítő beavatkozás­ért, a hatalmasokkali érintkezés nehézségei ellenében szíves hözbenjárásért, a nyavalyák fájdalmai közt, a lé­lek gyötrelme enyhítése, orvoslása végett folyamodik s többnyire jó sikerrel, s benne egyszersmind a jó rend, erkölcsiség és igazságszolgáltatás megvesztegethetlen őrét tiszteli. Édes Ábrahám ref. lelkész s e. m. főjegyzője. lvüilolíli egyház és iskola. * Orthodox köpeny, mely a szél szerint forog. Talán sokan ismerik olvasóink közül H a r 1 e s z urat, a bajor evang. consistorium elnökét, ki néhány hónap előtt az ultramoután párt leghívebb tagja volt a szabad­elvű Holienlohe minisztérium ellen. Akkor ott volt a ha­talom, oda fordította on hodoxiával gazdagon bélelt bő köpenyét. Hanem azóta a világ nagyot fordult, a leg­újabb események nem igen kedveznek az ultramontánis­musnak. A legelső, ki a szél változását megérezte, ki volna más mint Harlesz ur? A legújabb parlamenti ülé­sekben egész tüntetéssel szavaz az ultramontánok ellen, s még nyilvános imákat is rendelt Ilohenlohe eszméinek diadaláért. * Római dolgok. A porosz király, illetőleg német császár jó viszonyának hire a pápa iránt ismét felmerült, aí it xismeretes tengeri kigyó hire, s nagy mohósí gal közöltetik a clericalis lapok által. Közelebbről egész leveleket közölnek Antonellitől Bismarckhoz és Bismarck­tól Antonellihoz, melyek talán ép oly költöttek, minőnek egy régibb, egész szövegében közlött levélváltás bizonyult a császár és a pápa közt; de ha valódiak sem birnak azon jelentőséggel, melyet belőlök a clericalisok ki akar­nak magyarázni. A legújabb hir szerint a pápa a római porosz követ által azon kérdést intézte a versaillesi fő­hadi szállásra, hogy ha ő Rómát elhagyná, számolhat-e a király támogatására, hogy akadálytalanul és rangjához illő módon távo^hatik ? Mint a „N. Alig. Ztg." meg­jegyzi, a porosz főhadiszálláson egészen megvoltak le­petve a pápa szándékolt elutazása által, mindazáltal Bismarck a császár parancsából igenlő táviratot küldött a római követhez, s egyúttal azon reményét fejeztette ki a üorenci kormány előtt, hogy ez a pápa szabadságát és méltóságát minden esetben, s még akkor is tisztelet­ben fogja tartani, ha a pápa minden várakozása ellenére szék­helyét megváltoztatná. Megbízta követét a császár ezen reményének kifejezésére „noha az északi szövetséget nem tartja hivatottnak, hogy minden felhívás nélkül be­elegyedjék más országok Ügyeibe, jóllehet az észak-német katholikusokkal szemben kötelezve érzi magát a kath. egyház fejének méltóságát és szabadságát megvédeni." Ennyi az állítólagos tényállás, habár újból meg kell je­gyeznünk, hogy már számos hasonló hir járta végig a cle-1icalis lapokat, s később német részről valamennyit de­mentirozták. Valóban alig is hihető, hogy a prot. észak német állam kormán ya, minden reactionarius hajlama mellett is, a pápaság védelmére keljen. KÜLÖNFÉLÉK, * A kath. congressus bizottsága ismét megkezdte munkálkodását, még pedig, mint a „Pesti Naplóf t érte­sül, és a mint előre is tudhattuk, teljes reactionarius szellemben. A 27 tagból 18 jelent meg az első ülésen néhány világi indítványt tett az ülések nyilvánossága ér­dekében; de az ultramontan elem 11 szavazattal 7 el­lenében a zárt ülések mellett nyilatkozott. Ezen eljárást nem csak a ,,Pesti Napló", hanem meg a „Szabad Egyház" is hibáztatja. * Infallibilitas Magyarországon. Mint a „Re­ligio" nagy hálálkodások közt jelenti, Roskoványi nyitrai püspök megyéjében kihirdette a vatikani zsinat határoza­tait. Természetesen nem sokára következni fog a többi püspök is, szép sorban, a mint előre megmondottuk. Egy félre eső, bigott közönségü püspjknek kellett elől meuni^ s az általa netán felverendő hullámok lesimulása utá: sikra lép a többi is. Magyarország katholikusainak pedig muszáj hinni, akár hisznek, akár nem. * Zágrábból értesül ugyanazon lap, hogy a kath. papság feliratot intézett az érsekhez, melyben a place­;-tum ellen tiltakozik.

Next

/
Thumbnails
Contents