Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-22 / 43. szám

ismeretesebb már, sem hogy annak célszerűségét a francia nyelv tanitása tekintetében fejtegetni szükségesnek tartanánk. Valamint amaz helyeslésével találkozott a sajtónak, ugy ettől sem vonhatjuk meg helyeslésünket. Egy levél bolti ára 30, előfizetési ára azonban csak 25 kr. Yárady Grálbor országgyűlési levelei, melyeket 1865 -1868 években, Szilágyi Istvánhoz a „Mármaros" szerkesztőjéhez intézett, közelébb két önálló diszes kötetben megjelentek. Bővebb ismertetésöket tér szűke miatt csak jövő számunkban adhatjuk ; de addig is fölhivjuk a közönség figyelmét az ép oly jeles, mint tanúságos munkára. A nemzeti színház könyvtárából beküldetett hozzánk :A dicsőség bajjal jár. Bohózat 1 felv. Irta Bekett G. A. Angolból fordította N. N. - Nőudv a r 1 á s. Eredeti vigjáték 1 felv. Irta Láng Lajos. — Apró főlreéitések. Vigjáték 1 felvonásban. Irta Lunn József. Angolból fordította N. N. — A z árny. Vig opera 3 felv. Irta Saint-Georges M., zenéjét szerz. Flotow M., fordította Ormay P. — Ára egy-egy füzetnek 40kr., mi, tekintve a diszes kiállítást, nem sok. Közoktatási észrevételek. Főtekintettel a protestáns középiskolákra, irta Greguss Ágost. Külön lenyomat a „Pesti Napló" 222—226. számaiból. Pest. Az „Athenaeum" kiadása. — A jeles szerző e müvében azt hangsúlyozza leginkább, hogy oda kell törekedni, miszerint a tanodákkal az állam maga közvetlenül rendelkezhessék, mert, szerinte, igy történhetnének meg, egyöntetüleg és leggyorsabban a mindenfelől sürgetett reformok, igy azok a takarékossági intézkedések, melyeket ő müvében részletesen fölsorol. Ajánljuk a közönségnek e müvecskét, melynek tendentiája egészen uj és a figyelmet nagyban megérdemli. Hellas földirata és hellen államrégiségek. A magy. tudományos akadémia által a magyar hölgyek dijával koszorúzott pályamű. Irta Pór Antal, tanár. Pest, Heckenast tulajdona. Ára 1 ft 40 kr. — E mű az akadémia által kitűzött következő pályakérdésre szolgál feleletül: „Kívántatik a görög államrégiségek kézi könyve, t. i. az összes görög föld és népek bevezető ismertetése után az ezeket összekötött intézvények és vallásügy, ugy az egyes törzsökök és államok közéletének, vagyis alkotmányaik, közigazgatásuk, törvénykezésük és hadügyük ismertetése." A kérdést Pór Antal, — ki a régi Hellas viszonyait már régóta tanulmányozza, — szerencsésen megfejté egy 290 lapra terjedő könyvben, mely fölött az akadémia ítélete után, mi fölöslegesnek tartjuk véleményünket nyilvánítani. Rátli Mórnál megjelent: 1870. XLII. törv. cikk a köztörvényhatóságok rendezéséről. Második hivatalos kiadás. És: 1871. törv. cikk a községek rendezéséről. Egy képviselő és osztályelőadó népszerű magyarázó jegyzeteivel. Áruk egy füzetben kötve 1 ft., fűzve 70 kr. TÁRCA. Gyászhír. A mult hét szomorú volt ugy a haza, mint a honi protestantismusra nézve, mert Zay Károly gróf elhunytában, amaz egyik kitűnő fiát, tz pedig egyik vezércsillagát veszité el. Nem célunk jelenleg a csapás nagyságát ecsetelni — érzi és tudja azt úgyis mindenikünk, — de kegyeletes kötelességünknek ismerjük legalább a jeles férfi nekrologját, — mely lapunk mult heti számából a nyomdában történt tévedés miatt maradt ki, — röviden közzé tenni. Ebből aztán a veszteség nagyságára is következtethetünk. Csömöri gróf Zay Károly született 1797. febr. 12-én Sopronban. Miután tanulmányait szülőhelyén, majd a pozsonyi kir. jogakadémián elvégezte, idejét kizárólag a gazdálkodásnak szentelé. A köztéren először 1825-ben találkozunk nevével, a mikor is az országgyűlés ellenzékéhez csatlakozva, pártjának egyik kiváló tagja lőn; s különösen a vallási és polgári szabadság, főleg pedig a zsidók érdekében történt szabadelvű, határozott föllépte által a 40-es években, az egész ország tiszteletét és becsülését kinyerte magának. 1826-ban a dunániuneni kerület közbirájává neveztetett ki, mely hivataláról azonban, 11 évi hü és lelkiismeretes szolgálat után, leköszönt ; 1827-ben az a kitüntetés érte, hogy csász. kir. kamarássá lőn ; 1830-ban pedig atyjával, s mindkét nembeli utódaival, bárói rangból grófira emeltetett. A protestáns egyházban tényleg szerepelni a 30-as évek vége felé kezdett, a mikor a dunántuli ev. kerület megtiszteltetését visszautasítván, a dunántuli kerület felügyelőségét, — melyre őt megválaszták, — elfogadta és jó ideig viselte is. 1840-ben a magyarhoni evangélikusok nagy többsége őt az egyházi s iskolai főfelügyelői rangra emelte. Alig fogta föl valaki inkább e hivatallal járó kötelességek nagy horderejét, s azt, hogy e kötelességek pontos teljesítésétől függ az evangélikusok üdve, boldogsága, mint ő, a mélyen gondolkozó férfiú. Mint felügyelő hármas feladatot tűzött maga elé: a protestáns egyház jogainak védelmét az ekkor még számos oldalról jövő, gyakori megtámadások ellenében; az evangelikus iskolák