Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-22 / 43. szám

isteni, azt ujabb diadalra emelje s igy a további fejlődés lelkesítő vezérévé tegye. A prot. egyház, — mint végalapra —az örök igazságot hirdető evangyéliomra támaszkodva, nem félhet az idők megkísértő támadásaitól. Bevallja, hogy az igazság örökké való ugyan, de a viszonyok, módok, melyekben előttünk feltűnik, a művelődéssel párhuzamban szükségképen változnak. Azért, ha a már elavult szokások és hitcikkekben a lélek igazságot, s igy emelő erőt nem talál, ha a felvilágosodás csak a fejlődés akadályait mutatja : nem alakul elsáncolt táborrá a mult hagyományinak védelmére, hanem a magukat túlélt nézeteket meghaladva, ujabb erővel keres utat a végcél — Isten országa felé. A jelen korszak is, közelebb mind hangosabban követeli e hivatás hű teljesítését az egyháztól. Oldozni az elavult hagyományoknak életölő bilincseit, békíteni az észt a hittel, uj lendületet adni a haladásnak a szabad vizsgálódás utján az igazság felé: ez mcst a közóhaj, a jelszó, mi egyesitett törekvésre hivja fel az egyeseket mint a testületeket. A reformóhajokban egyszersmind a kötelesség szólal föl, buzditva az egyház minden meleg keblii tagját az ut egyengetésére. E kötelesség érzetének adtak kifejezést á soproni ev. alsó esperesség lelkészei is, midőn nt. I'rsztyenszky Gyula esperes ur lelkes felhívására egyértelemmel elhatárzák, a haladás érdekében lelkészi értekezletet alakitni. E célból f. hó 4-én előleges megállapodás folytán, mint központon összejöttek Beledben, alakuló gyűlésre. Az összejött tagok az egylet elnökévé egyhangúlag Trsztyenszky Gyula esperes urat választák. Megválasztatott továbbá Horváth János vadosfai lelkész ur, ki a győri kerületi gyűlésen oly melegen hangoztatá az egyház-reform szükségét — tiszteletbeli elnökké, alólirt beledi lelkész jegyzővé. Elnök a gyűlést megnyitván, buzdító szavakban hivja fel a tagokat lelkes törekvésre, a cél után. A hivatás tudata legyen a forrás, miből az akarat, az akadályokkal szemben uj meg uj erőt merit. Egyházunk a lelki szabadság, felvilágosodás zászlóvivője, igazoljuk mi is a tettek mezején, hogy mint lelkészek, a megváltó eszmék valósításánál ez egyháznak fáradhatlan, áldozatkész harcosai vagyunk. A tanácskozás az egylet céljának közelebbi meghatározásával kezdődött. E célt képezi a tudományosság fejlesztése, a felvilágosodás által követelt reform-eszmék valósításának előkészítése. — E végből az egylet rendes könyvtárt alapit; r. tagjai kötelezik magukat időszakonként tudományos értekezések készítése s felolvasására a tartandó gyűléseken. — Az egylet jövőre az illető gyűléseken is oda fog törekedni, hogy az egyházat újra szervező s reformáló zsinat mielőbb összejöjjön. Célja továbbá a népben a felvilágosodás terjesztése, az erkölcsi és anyagi jólét emelése. Ez irányban működik olvasó körök, könyvtárak felállítása, népszerű tudományos felolvasások tartásával. — Nemkülönben törekedni fog kisdedovodák, kiházasitási egyletek, gyülekezeti vagy községi magtárak felállítására. Tagjai lehetnek az egyletnek az egyh. megyei lelkészeken kivül vidéki lelkészek is. Pártoló tagok lehetnek tanitók, s világi urak, kik egyszersmind fel is hivatnak az egylet résztvevő támogatására. A fizetésbeli kötelezettségre vonatkozólag, a lelkészek és világi urak évenkint 5 frtot fizetnek az egylet pénztárába. Tanitók, segédlelkészeknél a fizetés saját buzgóságukra bizatik. Az igazgatást illetőleg: gyűlést az elnök hirdet és hiv össze évenként legalább is kétszer. — A könyvtár — mint központon — Beledben fog lenni, a jegyző kezelése alatt. Könyveket az egylet mindenik tagja vehet ki téritvény mellett. A meghozandó könyvek iránt a gyűlés intézkedik. A gyűléseken értekezések felolvasása s megbirálása mellett a tanácskozás tárgyát képezen di, ut s módkeresés a célba vett tervek megvalósításához. Végűi a soproni ev. alsó esperességi lelkészegylet egy értelemmel kimondja, miszerint a prot. reform-egy-Ietbe testületileg működik közre a szükséges reformok életbe léptetésén. Gyurátz Ferenc z, evangelikus lelkész. A magyarországi egyetemes egyh. gyámlntézet ez évi közgyűlését, főtiszt. Karsay Sándor egyházi-és báró Prónay Dezső helyettesitett világi elnökök vezetése mellett, Sopronban, október hó 7. 8. napjain tar totta meg. Első napon a központi bizottság ülésezvén, a tulajdonképeni egyetemes közgyűlés másoPdik napon, vagyis októb. 8-kán folyt le. A gyűlést, mint rendesen, mostan is gyámintézeti istentisztelet előzte meg, az egyházközséghez alkalmazottan, német nyelven. Istentisztelet után főt. Karsay S. ur megnyitván a közgyűlést, melegen üdvözlé az ország messze vidékeiről egybegyűlt ügybuzgó tagokat s köszönetét fejezé ki a soproni diszes ev. egyházközség elöljáróinak a gyámintézet sz. ügye iránt az által is bebizonyított nemes érdeklődésükért, hogy e gyűlést vendégszerető körükbe tavaly a somorjai gyűlésben, meghívni szíveskedtek. Kihirdettetvén az egyházi és világi elnökökre befolyt szavazatok eredménye, a közgyűlés sokszoros „éljenek"-ben nyilvánitá örömét a felett, hogy az egyh. elnökségre a közbizalom ismét az apostoli buzgalmú, erélyes főpásztort: Karsay Sándor, dunántuli superintendens urat — a világi elnökségre pedig méltó társát: Zsedényi Eduárd ő méltóságáj; emelte. A németországi áldott Gusztáv Adolf egylet 54 egyházközségünknek, a felsőlövői praeparandiának s egy pár özvegy papnénak segélyezésére ez évben 14,247 frt 28 krt küldött; oly összeg, a melyért mi nemhogy ugyanannyit, de csak hatos kamatainak is ali g