Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-22 / 43. szám

PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL: Mária-utca 10-ik szám, első emelet. ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és vidékre postai küldéssel félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIIIDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 kr., egyszeriért 7 krajcár sorja. Bélyegdij külön 30 kr. KM előfizetése ezen évnegyed vejével lejár, előfizetésül mepjitására kéretnek lel A liitcikkek szerepe az egyházi retormbaii. (Vég e.) Ily körülmények közt céltévesztett igyekezetnek s a legnagyobb fonákságnak tartom, midőn sokan egyházi reformokat sürgetnek, de a dogmákat „Nenyuljhozzám"-féle virágnak Ítélik ; midőn az ujitások érdekében szót emelnek ugyan, de azt is kimondják, hogy „a hitágazatok régiségébe és változhatatlanságába a legnagyobb értéket helyezika

(Reformáljuk a kath. egyházat! Irta egy katholikus plébános, Turin, 1871.); midőn egyik reformer-plebános, ki elég bátor volt nyilt sisakkal lépni fel, egész nai vsággal követelt, hogy egy régi symbolumnak, melyről ma már tudjuk, hogy sem neoa apostoli, sem nem evangyéliomi, az „utolsó betűjét is hinni kell" (Bezerédy, Reformeszmék. Pest, 1871.); midőn a kath. autonomia alkalmából szabedelvü világiak ugy nyilatkoznak, hogy „nem akarunk a szorosan vallási ügyekbe avatkozni, s minden dogmatikus kérdés tartozzék ezután is a papság hatáskörébe* (T o 1 d y. A kath. egyházi autonomia. Pest. 1870. 21.); s midőn prot. világiak, egyházi oszlopemberek és minden egyébben szabadelvű férfiak tőlünk azt kivánják, hogy ám vizsgáljuk egyházunk minden dolgait, kutassuk és orvosoljuk minden bajait, de a régi hit cikkeket, melyek legnagyobb részét azonban ők magok sem hiszik, a népre való tekintetből nyilvánosan ne bolygassuk. Valóban ez aztán furcsa reform is lenne. Újításainknak ily módon nemcsak minden biztositéka, hanem minden benső értéke is hiányoznék. Támogatni és hirdetni, midőn kényszerítve nem vagyunk, oly ügyet, melynek igazságában magunk sem hiszünk, az erkölcsi érzetet lealacsonyítja. Bizni oly tanok üdvezitő és megszentelő hatásában, melyek az erkölcsi corruptionak gátot vetni képtelenek s melyek egy embert sem tettek még jobbá és boldogabbá: rövidlátás. Ha ti a dogmák régi körét érintetlenül akarjátok hagyni; akkor csak a dolgok Külső kérgén rágódtok, és a bensejét, a mi pedig fő, egészen figyelmen kivül hagyjátok, javítgathattok és söprögethettek kivül az egyház épülete körül, de ezzel az a sötét helyet, melynek falai közt a lég többé nem üditő, hanem fullasztó, egészségessé már nem teszitek. Ha egyszer valami rothadt van Isteniek anyaszentegyházában, nem elég csak befogni orrunkat, füstölni az oltárt és a falakat újból felékesíteni, hanem ki kell takarítani a miasmát terjesztő anyagot s szabad bejárást engedni a templom belsejébe légnek és világosságnak ! De fájdalom, nincs semmi hajlam a közönségben a theologiával foglalkozni, egy része igen unalmasnak, más része a mennyiben az őszinte szólás kívántatnék, szentségtörésnek tartja azt. Mi e szomoritó körülményért azokat teszszük felelőssé, kik korhatag tanaikat, melyek által Jézus egyszerűen nemes vallását eltorzították, de a melyekkel a keresztyénség lényegé -nek semmi összefüggése sincs, reá kötözték e korszak hátára is, ugy, hogy az kényszerülve érzé magát azokat világos öntudata, majd kedve és meggyőződése ellenére is hordozni. Az orthodoxia ily módon a kültekintély és a képmutatás eszközeivel durva erőszakot követett el a közlelkiismereten; s ez által vétket követett el Krisztus szelleme ellen, az ő vallását gonosz gyanúba kevervén. Mind a mellett nem akadályozhatta meg azt, hogy oly férfiak, kiknek a lelki szabadság mindennél drágább, bizonyságot ne tegyenek ő ellenökben az igazságról, támogatva a korszellem által s példájuk után csakhamar egy lelkes sereg állott elő, mely bámulatra méltó odaadással és szorgalommal 85