Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-01 / 40. szám

Kíillöldi egyház és iskofa * A müncheni kath. congressusról. München, szept. 23. Má tartatott az üveg-palotában a kath. congres­sus első nyilvános ülése. Mintegy 3000 hallgató volt jelen, ezeken kivül 300 katholikus delegált, kik föntar­tott üléseken foglalának helyet. Délutáni 1 j2 4: órakor nyitá meg Wolff fő-államügyész, mint a müncheni mükö­dési-bizottmány elnöke rövid beszéddel a gyűlést, mely­ben emlité, hogy az 1870. jul. 18. vatikáni rendeletek hatalmas küzdelemre szolgáltattak okot, minthogy azok által az emberi méltóság megsértetvén, a legbensőbb vallási ügyeket sebzik meg, az állampolgári jogokat pedig fenyegetik. E küzdelemben ezrek állanak oldalunkon, minek bizonyítéka a jelen diszes gyülekezet is, mely el Yan határozva, az ész fegyvereivel, elleneseink lármájától meg nem zavartatva — férfias bátorsággal megküzdeni. Szónok továbbá közli, hogy a működési bizottmány a tisztségek szervezését következőleg hozza javaslatba: Elnök: Schulte lovag, tanár Prágából; alelnök : Wind­scheid tanár Heidelbergből s Keller kormány tanácsos Aarauból; titkárok: Schwikker tanár Buda-PestrőJ, Stumpf tanár Koblenz-ből és báró Wulffen semmitőtörv. tanácsos Passauból, ez előterjesztéseket a gyülekezet jóváhagyja. Schulte, elnök megnyitó beszédében először azon érzelmének ad kifejezést, mely azon tudatra vesz rajta erőt, hogy e modern igazi alkotmánynak szánt helyiség­ben folyand a küzdelem az őshagyományozott vallásos meggyőződés iránt. De e küzdelem a férfiú legnemesebb birtokait illeti, s az ellenök tett támadások az egész müveit világ kárhoztató Ítéletével találkoznak. Bizonyíté­kai ennek Németország minden részéből összesereglett delegáltak, kikhez Ausztria, Magyarország, Svájc, Fran­ciaország, Holland, Angol- s Oroszország küldöttei csat­lakoznak. Ezen delegáltak komoly tanácskozmányokban programmot állitának fel, melyben vallásos álláspontjukat jelezék. Szándékuk elleneseiknek rágalmaival szemben az igazságot fényre deríteni. — Erre nemcsak jogosit­vák, hanem kötelezvék egyszersmind. A programmban a hü katholikusok hitének csupán lényeges pontjai vannak proklamálva s az eszközök kijelölve, melyek mozgalmunk foganatosítására vezetendők s igy hangzik. „Vallási kötelességeink tudatában hiven ragaszko­dunk a régi kath. hithez, a mint az Írásban ós hagyo­mányban ránk szállt, valamint a régi kath. kultushoz. Ennélfogva mi magunkat a kath. egyház teljesen jogosult tagjainak tekintjük; és sem az egyházközösség­ből, sem az ezen közösségből ránk háruló egyházi pol­gári jogainkból nem hagyjuk magunkat kiűzetni. Mig a vallási hűségünk miatt ellenünk kimondott egyházi cenzúrát tárgynélkülinek és önkényesnek nyilat­koztatjuk, és általa egyházi közösségünknek tanúsításában le kiismeretünket sem zavartatni, sem gátoltatni nem hagyjuk. A hitvallás álláspontjából, a mint az úgynevezett tridenti symbolumokban foglaltatik, — elvetjük : I. A IX. Pius pápasága alatt létrejött, az egyház tanaival és az apostoli zsinat által követett alapelvekkel ellenmondásban lévő dogmát, kivált pedig a „c s a 1 h a­tatlanságra"és apápa rendesés köz­vetlen legfőbb bíróságára" vonatkozó dogmát. II. Mi ragaszkodunk az egyház régi alkotmányához, mi elvetünk minden kísérletet, mely a püspököket az egyes egyházak közvetlen és önálló vezetésétől el akarja tiltani. Mi elvetjük a vatikáni végzésekben foglaltató azon tant, hogy a pápa az istentől egyedül kirendelt birlalója min­den egyházi felsőségnek és hivatali hatalomnak, mint olyant, a mely ellenmondásban van a tridenti kánonnal, mely szerint az isten által alapított hierarchia püspökök­ből, lelkészekből és diákon okból áll. III. Mi a theologiai és kánoni tudományok közre­működésével az egyházban való reformokra törekszünk, melyek a régi egyház szellemében a mai vétségeket és visszaéléseket megszüntessék, és különösen a kath. nép­nek azon óhaját, hogy a kath. egyház ügyeiben részt vehessen, teljesíteni fogják. Kinyilatkoztatjuk, hogy az utrechti egyháznak alap talanul vetik szemére a jansenismust, s ennélfogva közte s köztünk nem létezik dogmatikus ellentét. Mi reméljük az isméti egyesülést a görög-keleti és orosz egyházzal, melyeknek elválása kényszerítő ok által történt. A tervezett reformok föltevése mellett, a tudo­mány és előhaladó miveltség utján hisszük, hogy a többi keresztény vallásfelekezetekkel is egyetértésre jutandunk, különösen Angolország és Amerika protestáns egyházaival. IV. Mi a tudományok fejlesztését elkerülhetlennek tartjuk ; mi a klérusnak a szellemi kulturától való mes­terséges elzárását (gyermek-semináriumokban és a püs­pökök által egyoldalulag kormányzott magasb tanintéze­tekben) annak a népre való nagy paedagogiai jelentősé­génél fogva veszélyesnek tartjuk. Mi azt kívánjuk, hogy az erkölcsös, buzgó, tudomá­nyos és hazafias érzelmű papság képzésére a világi fel­sőbbség is közreműködjék. Mi az úgynevezett alsóbb klérus számára méltóbb és a jelenlegi hierarchia önkény ellen megvédő állást kívánunk. Mi elvetjük a francia törvények által megengedett és legújabban átalánosan elérni célzott önkényes előmoz­dithatását a lelkészeknek. V. Mi ragaszkodunk országainknak a polgári sza­badságot és humanistikus mivelődést biztosító alkotmá­nyához; ennélfogva állampolgári és kultur-históriai okok­ból elvetjük a pápa legfőbb hatalmáról szóló s az álla­mot fenyegető dogmát; és kinyilatkoztatjuk, hogy a Sylla­busban dogmává emelt ultramontanismus elleni harcban hiven és szilárdul kormányaink mellett leendünk. VI. Minthogy a kath. egyházban jelenleg létező káros ziláltság nyilván az úgynevezett Jézustársaságbeliek által idéztetett elő; minthogy ezen rend arra bitorolJa

Next

/
Thumbnails
Contents