Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-01 / 40. szám

Kíillöldi egyház és iskofa * A müncheni kath. congressusról. München, szept. 23. Má tartatott az üveg-palotában a kath. congressus első nyilvános ülése. Mintegy 3000 hallgató volt jelen, ezeken kivül 300 katholikus delegált, kik föntartott üléseken foglalának helyet. Délutáni 1

j2

4: órakor nyitá meg Wolff fő-államügyész, mint a müncheni müködési-bizottmány elnöke rövid beszéddel a gyűlést, melyben emlité, hogy az 1870. jul. 18. vatikáni rendeletek hatalmas küzdelemre szolgáltattak okot, minthogy azok által az emberi méltóság megsértetvén, a legbensőbb vallási ügyeket sebzik meg, az állampolgári jogokat pedig fenyegetik. E küzdelemben ezrek állanak oldalunkon, minek bizonyítéka a jelen diszes gyülekezet is, mely el Yan határozva, az ész fegyvereivel, elleneseink lármájától meg nem zavartatva — férfias bátorsággal megküzdeni. Szónok továbbá közli, hogy a működési bizottmány a tisztségek szervezését következőleg hozza javaslatba: Elnök: Schulte lovag, tanár Prágából; alelnök : Windscheid tanár Heidelbergből s Keller kormány tanácsos Aarauból; titkárok: Schwikker tanár Buda-PestrőJ, Stumpf tanár Koblenz-ből és báró Wulffen semmitőtörv. tanácsos Passauból, ez előterjesztéseket a gyülekezet jóváhagyja. Schulte, elnök megnyitó beszédében először azon érzelmének ad kifejezést, mely azon tudatra vesz rajta erőt, hogy e modern igazi alkotmánynak szánt helyiségben folyand a küzdelem az őshagyományozott vallásos meggyőződés iránt. De e küzdelem a férfiú legnemesebb birtokait illeti, s az ellenök tett támadások az egész müveit világ kárhoztató Ítéletével találkoznak. Bizonyítékai ennek Németország minden részéből összesereglett delegáltak, kikhez Ausztria, Magyarország, Svájc, Franciaország, Holland, Angol- s Oroszország küldöttei csatlakoznak. Ezen delegáltak komoly tanácskozmányokban programmot állitának fel, melyben vallásos álláspontjukat jelezék. Szándékuk elleneseiknek rágalmaival szemben az igazságot fényre deríteni. — Erre nemcsak jogositvák, hanem kötelezvék egyszersmind. A programmban a hü katholikusok hitének csupán lényeges pontjai vannak proklamálva s az eszközök kijelölve, melyek mozgalmunk foganatosítására vezetendők s igy hangzik. „Vallási kötelességeink tudatában hiven ragaszkodunk a régi kath. hithez, a mint az Írásban ós hagyományban ránk szállt, valamint a régi kath. kultushoz. Ennélfogva mi magunkat a kath. egyház teljesen jogosult tagjainak tekintjük; és sem az egyházközösségből, sem az ezen közösségből ránk háruló egyházi polgári jogainkból nem hagyjuk magunkat kiűzetni. Mig a vallási hűségünk miatt ellenünk kimondott egyházi cenzúrát tárgynélkülinek és önkényesnek nyilatkoztatjuk, és általa egyházi közösségünknek tanúsításában le kiismeretünket sem zavartatni, sem gátoltatni nem hagyjuk. A hitvallás álláspontjából, a mint az úgynevezett tridenti symbolumokban foglaltatik, — elvetjük : I. A IX. Pius pápasága alatt létrejött, az egyház tanaival és az apostoli zsinat által követett alapelvekkel ellenmondásban lévő dogmát, kivált pedig a „c s a 1 h atatlanságra"és apápa rendesés közvetlen legfőbb bíróságára" vonatkozó dogmát. II. Mi ragaszkodunk az egyház régi alkotmányához, mi elvetünk minden kísérletet, mely a püspököket az egyes egyházak közvetlen és önálló vezetésétől el akarja tiltani. Mi elvetjük a vatikáni végzésekben foglaltató azon tant, hogy a pápa az istentől egyedül kirendelt birlalója minden egyházi felsőségnek és hivatali hatalomnak, mint olyant, a mely ellenmondásban van a tridenti kánonnal, mely szerint az isten által alapított hierarchia püspökökből, lelkészekből és diákon okból áll. III. Mi a theologiai és kánoni tudományok közreműködésével az egyházban való reformokra törekszünk, melyek a régi egyház szellemében a mai vétségeket és visszaéléseket megszüntessék, és különösen a kath. népnek azon óhaját, hogy a kath. egyház ügyeiben részt vehessen, teljesíteni fogják. Kinyilatkoztatjuk, hogy az utrechti egyháznak alap talanul vetik szemére a jansenismust, s ennélfogva közte s köztünk nem létezik dogmatikus ellentét. Mi reméljük az isméti egyesülést a görög-keleti és orosz egyházzal, melyeknek elválása kényszerítő ok által történt. A tervezett reformok föltevése mellett, a tudomány és előhaladó miveltség utján hisszük, hogy a többi keresztény vallásfelekezetekkel is egyetértésre jutandunk, különösen Angolország és Amerika protestáns egyházaival. IV. Mi a tudományok fejlesztését elkerülhetlennek tartjuk ; mi a klérusnak a szellemi kulturától való mesterséges elzárását (gyermek-semináriumokban és a püspökök által egyoldalulag kormányzott magasb tanintézetekben) annak a népre való nagy paedagogiai jelentőségénél fogva veszélyesnek tartjuk. Mi azt kívánjuk, hogy az erkölcsös, buzgó, tudományos és hazafias érzelmű papság képzésére a világi felsőbbség is közreműködjék. Mi az úgynevezett alsóbb klérus számára méltóbb és a jelenlegi hierarchia önkény ellen megvédő állást kívánunk. Mi elvetjük a francia törvények által megengedett és legújabban átalánosan elérni célzott önkényes előmozdithatását a lelkészeknek. V. Mi ragaszkodunk országainknak a polgári szabadságot és humanistikus mivelődést biztosító alkotmányához; ennélfogva állampolgári és kultur-históriai okokból elvetjük a pápa legfőbb hatalmáról szóló s az államot fenyegető dogmát; és kinyilatkoztatjuk, hogy a Syllabusban dogmává emelt ultramontanismus elleni harcban hiven és szilárdul kormányaink mellett leendünk. VI. Minthogy a kath. egyházban jelenleg létező káros ziláltság nyilván az úgynevezett Jézustársaságbeliek által idéztetett elő; minthogy ezen rend arra bitorolJa