Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-24 / 39. szám

tember 1-seje előtt (az I. II. avagy III. IV.-ik osztályba) beirottak 603 ftot nyerhetnek egy év múlva, ha az V-ik osztályba is beiratják magukat f. évi december 31-ig. A f. évi szeptember 1-seje után beirottak 1 év múlva 300 frt, 2 év múlva 600 frt, 3 év múlva 900,1200, 1500 frtot kaphatnak, ha a kiszabott időt pontosan megtartják. A részletek az alapszabályok s azok mellékletéből (melyekből magyar, német szláv példányokkal szolgálhatunk) megtudhatók. Miskolc, 1871. szeptember 6. Zelenka Pál, elnök. * Pest városa közgyűlésén M á 11 y u s Arisztid erélyesen fölszólalt azon botrányos eset ellen, hogy egyik este 11 óra tájban nagy tömeg, a celli búcsúról hazaérve, éktelen ordítással vonult végig a legnépesb utcákon s néhány katholikus templom a várost tele harangozta, fölijesztve a már nyugodni térő polgárokat. Mátytyus az ily rendzavarást vagy megelőzőleg gátolni, vagy az ily zajos* körmenetek vezéreit utólag megbüntetni kívánja. Éljenzéssel helyeslék e felszólalást, s Aul József mint vallásos ember, külön is kifejezte roszalását e botrány fölött. * Roskoványi, nyitrai püspök — mint az „Ellenőr" irja — lelkiismerete kötelessége alatt (sub conscientia) meghagyta a megyéjebeli papságnak a csalatkozhatlansági dogma kihirdetését. * Névy Lászlót, a pesti ref. főgymnasium jeles tanárát a pesti kereskedelmi iskola is meghívta a magyar nyelv- és irodalmi tanszékre. * Név- és cimtár. Bósits Gábor, vallás- és közoktatásügyi miniszteri titkár, a Magyarországon létező egyházi és közoktatási hatóságok és tanintézetek tiszti név- és címtárát az 1871-ik évre összeállította. Az egész mű 300 sürüa nyomatott lapra terjed, és nemcsak a rendes név- és címtárt tartalmazza, hanem függeléket is ad, melyben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1871-dik évi költségvetésének táblázatos átnézete, a tanügyre vonatkozó statistikai adatok, a közoktatásügyi minisztérium felügyelete alatt nem álló tanintézetek (gazdasági, erdészeti, bányászati akadémiák) és közalapítványok kimutatásai foglaltatnak. Irodalom. JUggF* A karácsonyi ünnepek közeledtével nem ajánlhatunk a tisztelt szüléknek kedvesebb meglepetést gyermekeik számára, mint Wohl Stephanie „Regekönyvét", mely Tettei Nándor (a „vas tuskóhoz") könyvkereskedésében kapható. Arany János e könyvet megjelenésekor e szavakkal kisérte a közönség elébe: „Stephanie egyes regéi kezdetben kellemesen lepték meg az irói köröket és a közönséget. Midőn azok elsői közöl hármat én is a „Szépirodalmi figyelő-"ben közzétettem, ajánló megjegyzéssel eresztém utjokra, melyben ki van emelve, hogy „a k é p z e 1 e in, kedély, és ért e-1 e m frissesége ömlik el a naiv szerzeményeken. Hozzá tehettem volna, hogy Stephaiie regéi leleményre változatosak s compositióban is kedvesen kikerekednek, jobban, mint az ilyen légi alkotások rendszerint, s dacára Andersen észrevehető hatásának, nem vesztik el eredetiségüket ; az erkölcsi súlypont is mindig helyesen el van találva. Itt-ott a nyelvre lehetne észrevétel, de Stephanie mindenesetre pártolásra méltó tehetség, s összegyűjtött regéinek e kiadását, szívesen ajánlom a közönség figyelmébe." Ára a csinosan kiállított könyvnek 1 frt 80 kr. Beküldetett: Közönséges és alkalmi egyházi beszédek. Irta K^bédi id. Péterfy Károly. Maros-Vásárhelytt, 1871.485 I. Addig is, mig tüzetes ismertétést adhatnánk, ajánljuk az igazság bátor veterán harcosának a legújabb művét. TÁRCA. Alapszabály-vázlat a Festen f, évi október 3-dikén tartandó országos egyházi reform-gyülés elé terjesztve. I. Az egylet megalakulása és neve. 1. Az országos egyházi reformgyülés f. 1871-ik óv október 3-dikán Pesten jelen levő tagjai, közakarattal, egy állandó, szabályszerüleg szervezendő egyletté alakulnak, e névvel: Magyarhoni testvérek egylete. II. Cél. 2. A nép vallás-erkölcsi eszméi és élete fejlesztésének, tisztításának és nemesítésének gyökeres, biztos és békés előkészítése, a népnevelés ügyének egészbeni felkarolása s tettleges előmozdítása által. III. Eszközök. 3. Irodalmi uton, szóbeli feiviti,^ >s* t.ls é> bu'.I tettleges segélyezés, s végre — ha szükségesnek látszik — az illető helyekeni kérvényezés által oda működői, hogy : a) a csecsemőkre nézve 2 éves koruk bezártáig ; községenként szülészházak és bölcsődék, megyénként pedig lelencházak létesíttessenek. b) 2-6 éves korig bezárólag; községenként kellő számban kisdedóvodák, kezdetben szakképzett óvók. és saját helyiség hiányában, egy népiskolát végzett, jó erköl-