Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-24 / 39. szám

meggyőződést, — különösen a prot. papság között elnyomni akarni. „Kötelességemnek tartom a kormányt figyelmeztetni, hogy fejtsen ki kellő erélyt minden oly tulkapás ellen mely az állami hatalom ellen irányul, — jöjjön ez ... . akár egy protestáns gyűlés részéről." Ugyan ugy-e ? talán valami királyi biztost a gyűlésekre ?! Csókoljuk a kegyes kezeit, nem kérünk belőle, nefti vágyódunk vissza az egyptomi vereshagymára, elég volt abból annyi, a mennyi volt. Bocsánat e talán már hoszura is nyúlt sorokért, de nem tehettem, hogy ne szóljak, midőn A. Gy. ur egy rövid cikkben három oly veszedelmes elvet hirdet: 1. hogy egy prot. egyházkerületnek ne szabadjou jogai mellett felszólalni ; 2. hogy a prot. papságnak ne lehesen szabad politikai meggyőződése; 3. hogy a kormány bele avatkozzék a mi belügyeinkbe. Ha néhol talán vastagon fogott volna tollam, ennek oka az, hogy hasonló példány volt előttem A. Gy. ur cikkébben. Tandor M. Nt. Szerkesztő Ur ! Nem állhatom meg, hogy azon fájdalmas érzelemnek, melyet Andorka Gyula urnák, a „Prot. egyh. éz isk. lap" 36-ik számában közitöt, sa dunántuli ág. hitv. egyházkerület győri gyűlésére vonatkozó tudósítása, némely kifejezései által bennem támasztott, kifejezést ne adjak. Kijelentvén azt, hogy a tudósítás vezérszellemével rokonszervezek, hogy a protestantismus legfőbb elvének a folytonos fejlődést és haladást vallom, s minden más irányú törekvést, sőt megállapodási vágyat ép oly károsnak, mint a protestantismus életelelvével meg nem egyezőnek tartok, nyíltan és őszintén kimondom azt is, hogy a hazánkban létező politikai pártoknak az egyházi mozgalom körébe való bevonszolását, sőt ezek emlegetését is akkor, midőn egyházi gyűlésről van Sió, hibának tartom. Osztályozzuk azokat, kik valamely egyházi gyűlésen egymástól eltérő nézeteket vallanak nézeteik szerint; mondjuk a haladás, vagy a maradás barátainak, ultramontánoknak vagy radicális reformereknek, de ne beszéljünk jobb, vagy baloldali, víg, vagy bus hazafiakról, ne mondjuk, hogy azért opponált valaki az egynázi gyűlésen, mert jobb, vagy baloldali. Ez ideig egyházi gyűléseink még nem váltak a hazában duló partviszály színhelyeivé, óvjak meg e tért, ha lehet, jövőre is oly baj elől Küzdjünk vélemény ellen, véleménynyel, szó ellen szóval, de maradjon küzdelmünk tárgyilagos; őrizkedjünk a küzdelemnek oly elmérgesitésétől, mely csak bajt és keserűséget szülhet, — jótékony következményeket soha sem. A ki a hazánk kebelét marcangoló párttusát, s ennek kimondbatlanul s minden tekintetben káros befoyását szemléiéiből és tapasztalásból ismeri, és a kit magasabb érdekek, elvek igazgatnak, nem a mának és holnapnak érdeke: az aggódva és szomorkodva nézi a veszélyes kór terjedését, s remegve gondol arra, hogy a baj oda is terjedhet, hol ez ideig tőle mentve valánk. .Reményiem, hegy jelenlegi, jó indulatu felszólalásomat Andorka Gyula ur ép oly kevéssé fogja félremagyarázni, mint a mily kevéssé vonom én kétségbe jó szándékát, — s hogy megértjük egymást. Adja isten, hogy mások is megértsenek. Léván, 1871. september 18-án. Massányi Mihály, ev. lelkész. Küilöldi egyház és iskoia. (g) Ausztriában a közoktatás terén ujabban, senkitől nem várt nagy haladás történt: A kormány ugyanis a Lajtán-túli zsidó községeknek egy Bécsben fölállítandó zsidó-theologiai facultásra vonatkozó tervét és alapszabályait jóváhagyta. E facultásnál alkalmazandó tanárok, — kiknet száma ideiglenesen hat leend, — az egyetemi tanárok címét és rangját fogják viselni, s mint ilyenek az állam gondoskodásában részesülnek. A német birodalmi gyűlés legelső előterjesztései közt lesz a polgári házasság behoztalára vonatkozó törvény-javaslat. A beterjesztés az igazságügyér s nem a vallásügyi minister részéről fog történni. E törvénynek a kamara általi elfogadtatása— a német lapok szerint— kétségtelen. Bécsből írják, hogy A n t o u plébános azon kérelmét, miszerint a szent István templom az ó-katholikusoknak átengedtessék, a vallásügyi miniszter az államalaptörvényekre való hivatkozással visszautasította. * Az ó-katholikusok programmja. Az ó-katholikusok működő bizottsága az 1871. szept. 22-én Münchenbe összehívott kath. congressus elé egy programmot állított fel a következő pontokban: 1. A német katholikus mozgalom 1870. julius 18-án kezdődött meg a csalhatatlansági dogma elleni küzdelemmel. Jövőben is ezen dogma legyen a mozgalom központja. Ha e küzdelmet bátran tovább folytatjuk, sikerülend kiirtanunk azon gazt, a mit a jezsuiták s pártjok az egyházban életre hoztak. E tétel nemcsak az által okadatoltatik, hogy egy ember csalhatatlansága általában véve észellenes, hanem egyszersmind az eddigi egyházi ügyek által is, melyek szerint már az apostolok, mert maga Péter is tévedett hitdolgokban, Jeruzsálemben egy gyűlést hivtak össze se gyűlés hozott határozatot, hogy továbbá a constanzi zsinat is letett három ellenpápát s egy ujat nevezett ki s hogy végre általában az egyház legfőbb tekintélyét mindenkor a zsinat képviselte. A vaticani concil továbbá nem is volt orcomemkus zsinat, amint azt püspökjeiuk