Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-24 / 39. szám

száll a császár haragjával, a nép dühével és az általános gyűlölettel. Azt mondod : dicsőségére válhatik-e az egyháznak, ha egy gonosztévő, egy rabló, kinek pénzszomja kielégíthetetlen vala, az oltárt átkarolja? Ne mondjad ezt. Nem karolta-e át egykor egy nő is, ki egész életét a bűnökben tölté, az üdvözítőnek lábait? s nem vált az az üdvözítőnek szégyenére, sőt inkább dicsőségére. A tisztátalan nem szenynyezé be a tisztát, sőt inkább a szent elvette a tisztátalanságot és gyalázatot és megszentelé. Bárki légy is, oh ember, óvakodjál a sérelmekről megemlékezni. Mi a keresztrevertnek szolgái vagyunk, ki azt mondá: „Atyám bocsáss meg nékik, mert nem tudják, hogy mit cselekesznek." Azt mondjátok felgérjedve: Hiszen ő maga fosztá meg törvénye által a templomot jogától, hogy a szerencsétlenek védhelye legyen. De íme, lássátok, ő maga jön el, hogy törvényeinek igaztalanságát beismerje ; ő maga törli el azokat, s még pedig az egész világ szemei előtt. Némasága daczára, mindenekhez igy kiált: Vigyázzatok, nehogy azt tegyétek, a mit én tettem, hogy épen az ne történjék veletek, a mi én velem történt. Az ő szerencsétlensége tanúság mások számára. Oh mily dicsőség ezen oltárnak, s mily megrettentővé s milyen méltóságossá lesz az által, hogy ezen oroszlányt ott tartja fogva békóiDan, Az, ha egy fejedelem fenséges trónján ül, bíborba öltözötten, s fején ragyogó koronával : minden nem ád olyan fényt képének mint a mennyire az emeli, ha ellenségei, bilincselten, súlyos láncokra verten feküsznek lábainál." (Folytatása következik. ISKOLAÜGY Értesítés a cinkotai ev. iskolai körről. Több éve már annak, hogy a mi tanitói körünk műlödéséröl egy árva betticske sem került ki a nyilvánosság elé, — min'ha mi már nem is léteznénk a föld kerekségén, — bátor vagyok ennélfogva röviden jelezni, miszerint mi is élünk még, s a korral haladni erőnkhöz képest törekedüuk is. Mindenek előtt figyelembe veendő az, hogy mi még 1856-ban kezdtük meg az évenkénti szakma nymunkhoz tartozó eszmecseréket, s azóta minden évben összejövünk hol egyik, hol másik kartársnál rendesen- Mindjárt az első alkalommal megvetettük a ker. kön.wtár alapját, és most már közel 300 kötetnyi legkorszerűbb nevelészeti könyvünk van, melyet nagyobbára a mi .keservesen összetett filléreinkből szereztünk, s magm k között, köfözés utján terjesztjük a korszerű eszmék időszakonkénti fölmerülését. E napokban is megtartottuk az ez évi tan. értekezletünket a nt, Dobronyovszky Károly ur elnöklete alatt Péteriben, mely alkalommal a következő fontosabb tárgyak kerültek szőnyegre; 1. A már több évek óta általunk sürgetett esperességi tan. tanácskozmány szüksége; — megjegyzendő itt, miszerint a nt. pestmegyei esperesség elvben elfogadta már ezen általános óhajunkat, — csak hogy a mikéntről nincs még magával tisztában. Ezt a mikéntet ugy vélnők kitalálhatni, ha minden egyes pestmegyei iskolai kör — bizonyos kitűzött helyre küldene ki egy vagy két tagot kebeléből ezen akadály elháritására, vagyis a mikéntnek megállapítására. Ez iránt fel fognak az isk. körök általunk szóiittatni. 2-or. Az ismétlő iskolákat illetőleg abban állapodtunk meg, hogy mi készek vagyunk ugyan ez uj terhet is magunkra vállalni, de csak illő dij mellett. 3-or. Az Ondreska-féle, tótból magyarra fordított „Növény-országa" rövidítés végett, Greszler, fóthi tanítónak adatott által. 4-sr. A Paisesz által magyarból tótra fordított „Magyarok történetét" bővebb áttekintés végett, köröztetendjük az iskolai járásban, — különben elfogadtatott. 5 ör. A Ján János „Kezdőkkeli bánásmód"-ját helyeseltük, de az abc-és könyvecskéjét csak bizonyos átidomitás mellett, találtuk sikeresen használhatónak. 6-or. Zsello Pál csömöri tanitó értekezett gyakorlatilag a fölött: Hogyan fogja a tanitó iskolájában a lopási bünt legalább is némileg korlátozni, s a már tolvaj gyermekeket javítani ? A több fölmerült tárgyak inkább magán-, mint a közügyhöz tartozók valának. Jövő évi értekezletünket R.-Kereszturon fogjuk megtartani, hol egy úttal 74

-ed százados tanitói ünnepély is fog előfordulni. Pokorny Mihály tan. jegyző. A tanitók fizetésének érdekében, a Kassán egybegyűlt 208 felekezeti tanitó e hó 14- én értekezletet tartott, melyben elhatároztatott egy az országgyűléshez és egyidejűleg a ministeriumhoz csekély fizetésök pontos kiszolgáltatása érdekében felterjesztendő felirat készítése. A felirat mielőbbi elkészítésével egy hattagú választmány bízatott meg. A választmány összeülvén, elnökül az épen ott időzött dr. Zafféry Károly urat, a „Népiskola" szerkesztőjét kérte fel, kinek vezetése mellett egy felirati terv elfogadtatott, mely felírat az összes egybegyűltek tetszésével találkozván, minden egyes tanitó által aláíratni határoztatott. A felirat különösen hangsúlyozza a felekezeti iskolák és azok tanítóinak számukkal megfordított arányú mellőztetését, egyszersmind rámutat e helyzetet okvetlen követendő esendőségekre. Az értekezlet összes tagjai egyszersmind elhatározták minden megengedett módon odahatni, hogy az ország Összes felekezeti tanitói e kérvény szellemétől áthatva, mint egy ember álljanak sikra és a közös iskolák forcia-oztatása helyett, nyomorult helyzetűknek és iskoláik ügyének javítását sürgessék. Dr. Zafféry Károly ez alka-