Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-10 / 37. szám

diáner Albert o. k. 5 frt. Gbiczi Kálmán o. k. 5 frt. Benicki Ödön o. k. 5 frt. Kis Miklós o. k. 5 írt. Zámori Kálmán o. k. frt. Móricz Pál o. k. 10 frt. Schwarcz Gyula 5 frt. Gonda László o. k. 2 frt. Mukics Ernő o. k. 3 frt. Széki Péter o. k. 5 frt. Lázár Ádám o. k. 2 frt. Vajda János o. k. 2 frt. Eresei Lajos o. k. 1 frt. Simonyi Ernő o. k. 1 frt. Vidliczkai József o. k. 2 írt. Kis Lajos o. k. 1 frt, Szontagh Pál (csanádi) o. k. 1 frt. Pécsi Tamás o. k. 2 frt. Irányi Dániel o. k. 1 frt. Henszlmann Imre o. k. 1 frt. Hajdú Ignácz o. k. 1 frt. Szluha Ignácz o. k. 2 frt. Salamon Laios o. k 1 frt. Kemény Mihály o. k. 1 frt. Eördögh Frigyes o. k. 1 frt. Horváth Elek o. k. 1 írt. Győrfi Gyula o. k. 2 frt. Zeyk József o. k. 5 frt. Gr. Szapáry Gyula o. k. 1 frt. Török Sándor (gömöri) o. k. 1 frt. Varró Sámuel o. k. 5 frt. Domahidi Ferencz o. k. 2 frt. Andrási Gyula o. k. 2 frt. Német Albert o. k. 1 frt. Farkas Elek o. k. 1 forint. A gyűjtő iven levő összeg 711 forint, ehez járul Szalai István adománya Pesten 50 frt. Bató István 9 forint, összesen 770 forint. Az egyházi tanács, midőn főgondnok urnák iskolánk irányában tanúsított jótékonyságáért és fáradozásáért köszönetét jegyzőkönyvileg kifejezni határozza, nem mulaszthatja el, hogy köszönetet ne mondjon egyszersmind azon kegyes jóltévőkaek is, kik Mocsáry Lajos főgondnok ur íöihivása folytán készséggel hoztak áldozatot a nevelés oltárára, s ez által is bizonyságot tettek arról, hogy a hazának nemcsak jelen, hanem jövő boldogsága is szivükön fekszik, s a tudományos mivelődés előmozdításáért tenni tudnak is, akarnak is. Kelt mint fent. Kiadta Miskolcon, 1871. aug. 31-én. Porcs János. egyházi jegyző. 1871. august 8.-án tartott egyh. tanácsülés iegyzőkönyvi kivonata. 271.-ik szám. Olvastatott Szalai István urnák Pesten 1871. julius 14-én kelt és Mocsáry Lajos főgondnok úrhoz intézett levele, melyszerint a miskolci refor. lyceumi tápintézetre 50 frtot küldött, még pedig azon nagybecsű tudósítással, hogy polgári állásához képest a miskolci iskoláról és árváiról végrendeletében már gondoskodott. Ezzel kapcsolatban olvastatott Mocsáry Lajos főgondnak urnák, a nevezett kegyes adakozó úrhoz Küldött köszönő levele másolata. Az egyházi tanács, midőn köszönetet mond Szalai István urnák azon nemes szívről s a nevelés Ugye iránti buzgalomról tanúskodó tettéért, hogy méltányolva egyházunknak a szegényebb sorsú tanulókról való gondoskodását, tápintézetünket 50 frt. becses adományával segélyezte; — nem mulaszthatja el, hogy ez alkalommal egyszersmind köszönetét fejezze ki azért is, hogy iskolánk iránt való érdekeltségének végrendeletében is kifejezést adott, s ez által bizonyságot tett arról, hogy a valódi felebaráti szereteten alapuló keresztyénség ma is élő és munkás, s a nemes cél korunkban is talál áldozatra kész bajnokokat. Kelt mint fent. Kiadta Miskolcon, 1871. aug. 31-én. Porcs János, egyházi jegyző. KfJLOlVFÚLÉIi. — Budaváros szeptember 4-ki közgyűlésén tárgyaltatott Ribáry Ferencznek az infallibilitási dogma ki -hirdetését illető indítványa, mely felolvastatván, az indítványozó által indokoltatik. Nem hozta volna szőnyegre — úgymond — e tárgyat, ha nem lenne erős meggyőződése két dologról, először, hogy a patrónusnak joga van hozzászólni ahoz, hogy mit tanit valamely lelkész vagy tanitó az ő patronátusa alatt álló egyházban vagy iskolában ; másodszor, hogy az infallibilitás dogmája nem is annyira egyházi, mint inkább politikai dogma, melynek célja nem egyéb, mint alávetni az államot az egyháznak. Mindenki meggyőződhetett a felől a „Civilta cattolica" inspirált magyarázatából, mely egyenesen kijelentette, hogy a pápai hatalom az egyházi és állami hatalom összességét képezi. Tapasztalásból tudjuk, — hogy a római szók semmisnek nyilvánította az osztrák törvényeket. Még inkább teheti ezt a z infallibilis pápa és föloldhatja^.a polgárokat kötellességeik alól, melylyel az államnak tartoznak és megakadályozhatja a kormányt szabadelvű törvények keresztülvitelében. E könnyen bekövetkezhető bajt meg kell előznünk, ne hogy utóbb átláthatlan zavarokkal kelljen megküzdenünk, melyek az állam fenállását is veszélyeztetik. Utal szóló a bajorokra, Nézete szerint nekünk is ezen utat kell követnünk. Csodálja, hogy a kormány még mindig tétlen és eddig nem látszik készülődni, hogy valamit tegyen ez ügy körül, pedig kötelessége a kormánynak saját jogait védeni. Ugyanis a kath. vallás Magyarországon még mindig állami vallás, mert közte és az állam közt szerződések állanak fenn s igy pél. bizonyos java dalmakat és jogokat élvez a katholikus egyház. Ámde az infallibilis kath. egyház nem az, mely iránt fönnállanak az állam kötelezettségei. Minthogy pedig a kormány tétlen, tehát a híveknek kell kezökbe venni a dolgot. 0 r s z á g h Sándor megjegyzi, hogy a közgyűlésnek nincs joga hozzá szólni ezen vallási dologhoz, védi a lelkiismeret szabadságát és tiltakozik, hogy a törv hatóság pressiót gyakorol a hívőkre. (Zaj. Ellenmondás.) Peregriny veszélyt lát a szóban levő dogmában, e veszélyt kötelessége e hatóságnak, mint péld. a cholerát megelőzni és elhárítani. S t a n g 1 német nyelven hasonló értelemben nyilatkozik. R á t h plébános szerint a sérdés nem tartozik ide. Pleskott is e nézetben van. A n d o r ff y bámulja Pleskott középkori nézetét (általános helyeslés) és különösen azt, hogy ezt a köz