Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-10 / 37. szám

A kellemetlen szervezkedési kérdés megoldása után azonban majdnem szokatlan gyorsasággal állott helyre a régi jó egyetértés ; s alig fél órával az uj elnök megjelenése után, a közgyűlés folytatá a szőnyegen levő paedagogikai tanácskozást, melynek alapját V o 11 i kegyesrendi tanárnak a gymuasiumi tanszermúzeumban kísérletekkel egybekötve tartott természettani s Kelemen István szegedfelsővárosi tanitónak számtani előadása képezé. Eleintén hihető volt, hogy a választások által fölzaklatott pártszenvedély heve annyira elragadja tanítóinkat, hogy a délutáni tanácskozásokra, melyek jobban osztályülésekhez hasonlitának, közönségünk nem is leend ; azonban hála a vezérek tapintatos föllépésének, e föltevésünkben csalatkozának, s igy a Szegeden megalakult tanitó-egylet ez idei közgyűlése két napi tartam után 3-án este későn ért véget. Nem hagyhatom azonban szó nélkül a szegedfelsőváros i és alsóvárosi tanitók légnagyobb részének nemes közönyösségét, melyet a helyben tartott tanácskozások tanusitának, mert a mig sok szegényebb anyagi viszonyok közt élő társuk nem röstelt sem időt, sem fáradságot, hanem gyakran távol vidékről sietett be a nagygyűlésre, addig ezek a jó urak egy perezre sem alkalmatlankodtak mélységes tudományukkal és bölcsességükkel a tanácskozási teremben. Kívánatos, hogy utólag igyekezzenek pótolni a goromba és semmikép sem indokolható mulasztást, annyival is inkább, mert a Szegeden ülésező központi bizottságra roppant munkaanyag földolgozása vár. A központi bizottságra vár mindenekelőtt az elfogadott indítványok életbeléptetése: a fiókegyletek megalakítása ; a tagok munkásságát szabályzó ügyrend, a felnőttek oktatása rendes elemi tanítások és fölolvasások által; végre a nyugdij-sorsjáték keresztülvitele. Mindezeket pedig a szegedi tanitók tapasztalt indolencziája mellett egyesek buzgósága meg nem oldhatja. Ha a közgyűlésen tervezett szervezkedési munkálatok befejeztetnek, akkor az egylet 10—12 fiókegylettel birand, melyeknek elnökei egyúttal a közp. bizottságban rendes tagok; ott tanácskozási és szavazati joggal birnak s ez uton szoros együttmunkásságot fejthetnek ki, melynek eredménye az egylet fölvirágzása leend. A csurgói (somogymegyei) állami tanitóképezdét a lefolyt 1870/,. tanévben 42 növendék látogatta, kik között Bács, Heves, sőt Szepes és Bereg megyéből valók is voltak; ezeken kivül az előkészítő osztálynak 8, a gyakorló iskolának 115 növendéke volt. A tanitás a törvénynek s a képezdei tantervnek teljesen megfelelő volt, még a kerti-gazdaság vezetésében is gyakorlati utasítást nyertek a növendékek. A munkásság és szorgalom élesztésére nevezetes befolyással volt a növendékek önképzőköre, mely föladatát valóban helyesen fogta föl; továbbá azon jutalmak, melyeket egyes tanügybarátok tűztek ki. Igy Kovács Sebestény Gyula tanfelügyelő ur 2 darab aranyat tűzött ki Eötvös báró életrajzára, Berky József igazgató-tanácsos ur 1 aranyat a szőlőművelésben s egyet a fatenyésztésben magát kitüntetett növendéknek, végre Sarkadi Károly igazgató-tanácsos ur 1 aranyat a legszorgalmasabban kertészkedett növendéknek. Tanév közben nem hiányzottak a lélekeinelc' és szívderítő ünnepélyek sem. Igy újév napján Petőfy-ünnepélyt, junius elsején tavasz-ünnepet, julius 29-ikén és 30-kán Eötvös-ünnepet és zárünnepélyt rendezett a tanárkar és ifjúság. A város és környék lakói mindezen ünnepélyek iránt élénk érdekeltséget mutattak ; a növendékek pedig a mulatság közben illemes és szerény magukviselete, a vizsgálatokon pedig talpra esett feleleteik által mutaták meg, hogy méltók az állam gondoskodó pártfogására. A szünidő alatt a működésben levő tanitók számára póttanfolyam tartatik Csurgón. E tanfolyamot 150-en hallgatják. Valamennyi vidéki tanítót ingyen szállással látja el a városi lakosság. Az előadások a, református templomban tartatnak. BELFÖLD. A Dunán inneni ev. egyházkerületi gyűlés. A Dunán inneni ev. egyházkerület aug. végnapjaiban tartá V. B.-Miklóson közgyűlését. A gyűlésen G e d u 1 y superintendens, Szent-Iványi Márton egyházfelügyelő elnököltek. Jelen voltak a inosony-, pozsony- trencsén-, nyitra- turócz- árva- és liptó megyei senioratusok küldöttjei. A tárgyalásra került ügyek közüli a következőket emiitjük fel. A gyűlés elhatározta, hogy kérvényt intéz az országgyűléshez, hogy a kormány az ev. egyházi-közegekkel ne kizárólagosan magyarul, hanem az illető községnyelvén levelezzen. Hasonló kérvényt fognak intézni a közoktatási minisztériumhoz, és a közconventet is megkeresik ama kérés pártolására, hogy az állam költségén megrendelt s az iskoláknak szolgáltatott tanszerek: térképek, földtekék, képek stb. ne csak magyar szöveggel, hanem az iskolákhoz képest szláv ésnémet szöveggel is láttassanak el. Jeszenszky pozsonyi ügyvéd vádat emelt Húrban ellen, miután az, „Cirkevny Listy" lapjában azzal vádolta Jeszenszkyt, hogy az ev. iskola és egyházi pénzeket nem szolgáltatja ki a rendelt czélokra, hanem saját maga szükségleteire költi el. A gyűlés Jeszenszky urat a törvényszékekhez utasitá. Egyik említésre méltóbb mozzanata volt még a gyűlésnek Húrban lelkész felszólalása. Ő a zsinat tervezett kihirdetése ellen nyilatkozott, mert ezt még 74