Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-03 / 36. szám

bus magyart, kiket végnélkül bánt az, hogy a kormány őket nem veszi észre, s hogy a megyékben is befolyásuk napról napra alább száll, s hogy a gondolkodó közönség már tudja, hogy ás opponálás még nem haza­fiság, hanem gyakran önzésszülte nyomorúság. Ily szellemű és minden áron opponálni szerető egyének voltak azok, kik sérelmet láttak abban is, hogy a kormány, illetőleg a tanfelügyelők, némely protestáns iskolákat megintettek azért, hogy a nép-oktatási törvény értelmében nincsenek fölszerelve. Egy elbusult hazafi e tényben a kormány titkos szándékait vélte fölfedezni, — mások az iskolák fölötti fölügyeletet egyedül csak az egyháznak vindikálták; szó­val akadtak Jekelfalusiak, Simorok szélső baloldali pro­testáns kiadásban. Csak a superintendens és világi elnök Ostffy Pál ritka tapintatának s egyesek higgadtságának sikerült kivinni, hogy ezen hires iuditványok határozatba nem mentek. Ha protestáns nem volnék, mosolyognék a politi­kai ultrák s a felekezeties szellemű protestánsok ezen handabandái fölött: — azonban fájdalommal látom, hogy azon felekezeties szellem s azon túlzó politikai nézetek, melye­ket némelyek előtüntettek, mely a pro­testáns papság és a Győrött jelen volt világiak nagy részét jellemzé, csak a szabadelvüség ügyének fog ártalmára válni s lassankint a kormányt a hierar­chiávali szövetkezésre kényszeriti s ultramontán többség uralmát fogja elő­készíteni. A túlzás s a felekezetiesség mindig hiba marad, akár a protestáns lelkész vagy egyén, akár a püspök kövesse el; sőt még ez utóbbin szánakozni tudok bal­gasága miatt, az elsőt, mint ki szabadelvüséget hirdet, megvetésre méltónak tartom; mert a tett meghazudtolja a szót. Föl akartam említeni a győri gyűlés e nem örven­detes jelenségét is, hogy azokat, kik még nem adták át magukat egészen a rajongásnak, s nem hiszik föltétlenül azt, hogy a baloldaliság s protestantismus egy, figyel­meztessem arra, hogy a protestantismus nem a meddő opponálásban, hanem a tettekben nyilatkozik, s hogy a protestáns ultrák egy kézre dolgoznak az ultramontá­nokkal. Különben ezen jelenségek meggyőznek bennünket arról is, hogy egyházi képviseletünket reformálni kell, mert jelenlegi szervezetlenségünk mellett mindig azon vidék dominálja a kerületi gyűlést, a hol a gyűlés tarta­tik, s minthogy pedig Győrmegye tisztikara baloldali s legnagyobb része protestáns, valamint a győrmegyei protestánsok majd mind baloldaliak, ezen elem volt is a gyűlésen leginkább képviselve. Egyszersmind kötelességemnek tartom a kormányt figyelmeztetni, hogy fejtsen ki kellő erélyt minden oly túlkapás ellen, mely az állami hatalom ellen irányul, jöjjön ez akár a magas kath. klérus, akár egy protestáns gjülés részéről. Andorka Gyula. fiiíHOldt egyház és iskola. * München, aug. 29. A közoktatási miniszter határozata azon püspöki javaslatra, hogy a placetum regium eltöröltessék, tagadóan hangzik s az alkotmányos téren álló katholikusokat a kormány védelméről biz­tosítja. * A bajor kultus-minister, az uj ministerium többi tagjaival egyetértőleg, az államnak az egyházi zavarok­hoz való viszonyára s mint választ — az illető püspöki levélre vonatkozó, terjedelmesen okadatolt rendeletet bo­csátott ki, s küldött az érsekhez, melynek nevezetesebb pontjait közüljük : A bajor állami jogok fenyegetése, mely az egyház fejének személyes csalatkozhatlansági dogmájában fekszik s ezen felül ezen jognak a placetum regium mellőzésében fekvő megsértése, az államot oly rendszabályokra kény­szeritik, melyeket nagyon szeretne mellőzve látni. Az állam az uj tan terjesztésére s oly rendeletek kibocsátására, melyek az egyházi hatóságoktól az uj tanra és annak kivitelére vonatkozólag készíttetnek, minden közreműködés meg fog tagadni; az állam azon alapelv mellett fog megmaradni, hogy azon rendszabályok, melyeket az egyházi hatóságok az ezen dogmát el nem ismerők irányában tesznek, ez illető politikai és polgári viszo­nyaira legkisebb hatással se legyenek, és szükség esetén oly intézkedéseket fog tenni, melyek a polgári terület függetlenségét az egyházi kényszertől megóvják. A ren­deletet aláirt ministeri sajnálja zavarokat, melyek ezen állás következményei lesznek ; de azon öntudatban, hogy a törvényekkel és joggal öszhangzásban van, minden felelősséget elhárít magáról. KÜLÖNFÉLÉK. Figyelmeztetés az egyházi reformegylet közgyűlésére utazóknak. Az egyházi reform­egylet tisztelt tagjaival tudatom, hogy e következő vasúti és gőzhajózási társulatok részesitik egyletünk tag­jait a vasutakon 2-dik és 3-dik osztályon: a gőzhajón pedig 1-ső és 2-dik osztályon 7a dijjas kedvezményben: 1. Magy. kir. államvasút, 2. Cs. kir. szab. Kassa-oeder­bergi. 3. Alföld-fiumei-vasut nagyyárad-eszéki része. 4. Cs. kir. osztrák államvasút. 5. Cs. kir. déli vasút, Magyarország minden vasúti hálózatát, ide értve Hor­vát, Tót országot is, a trieszti gyors vonat kivételével. 6. Tiszavidéki vasút, ós 7. Első szab. Dunagőzhajozási társulat, ide értve, mohácsüszögi vasúti vonalat is. 8

Next

/
Thumbnails
Contents