Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-03 / 36. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP f SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : st Mária-1

"tea 10-ik szám, első emelet. ELOFIZETESI DIJ: : Helyben házhozhordással és Vidékre postai kiil; dóssel félévre á frt,, egész évre 8 frt. Elöfizetí hetni minden kir. postahivatalnál; helyben a • kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: j 4 hasábos petit sor többszöri beikta- ) tásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. / Bélyegdij külön 30 kr. á Kiknek előfizetése ezen évneayefl végével lejár, előfizetést mepjitására tóretó fel. Egy rövid mementó. A spartabeliek, hogy gyermekeikkel a mértékletességet megkedveltessék, részeg helotákat mutattak nekik; gyermekeinknek . azonképen az egyháztörténelem bolondjait kellene bemutatnunk, hogy megszerettessük velük a tiszta vallást. Egy iró, kinek nevére nem emlékszem. Vonatkozással a tiszántúli ref. egyházkerület mult hó 10-kón és következő napjain Debrecenben tartott gyűléséről a „Belföld* rovata alatt alább következő tudósításra, néhány tételt kívánok ezennel feleink tájékoztató megnyugtatására, elleneinknek pedig figyelmeztetésére közrebocsátani. Minthogy a tudósításban megtörtént dolgokról, tényleges viszonyokról van a szó, ilyenek ellenében pedig a puszta okoskodásnak, ha még oly nyomonjáró is, ritkán szokott foganatja lenni, legyen szabad nekem is tényeket felsorolnom; hadd lássuk, hogy, ha a debreceni ténylegességeket a mérleg egyik serpenyőjébe, a köztapasztalatból merített tényeket a másik serpenyőbe vetjük, merre billen. 1. Tény, hogy a reformatio, mint a XVI. század társadalmi ébredésének szülöttje, általános érvényre jutását különösen annak köszönhette, hogy a reformátorok a hitet a kor tudományos ismereteivel, annak szellemi követelményeivel öszhangzatba hozni tudták. 2. Tény, hogy a reformatio mindenütt, hol érvényre jutott, a hitnek lélekben és igazságban való megujulása mellett, az emberi elmének általános felszabadulását eredményezte. 3. Tény, hogy a reformatio mentül hivebb kifejezője kivánt a maga kora hitének lenni, annál kevésbé igényelhette, ho^y az általa megindított szabad vizsgálat utján haladó emberiséget örök időkre megkösse. Avagy, képzelhető e, hogy azért, mert a reformatio legnagyobb emberének, Luthernek, örökké az ördöggel volt nagy baja, mi is kötelezve legyünk ördögöket hinni? Vagy, ha Kálvin, a kor vallási eszméjének leggenialisabb architectusa, metaphysicai szőrszálhasogatások miatt Servetet megégetteti, mi is a vallás nevében hasonló iszonyatosságokat kövessünk-e ? 4. Tény, hogy a politikai viszonyok által követelt confessiók maguknak absolut érvényt nem tulajd onitottak, és ha magok jogosaltságát kérdésbe vonptni nem akarják, magokat örök időkre valóknak nem állíthatták, a minthogy az ágostai hitvallás végszavai azt csak ugyan ki is jelentik: „Si quid in hac confessione desiderabitur, parati sumus latiorem informationem, deo volente, juxta seripturas exhibere." 5. Tény azonban az is, hogy a protestantismus kebelében hivatalosan megalakult egyház a szellemi szabadságnak | elméletileg felállított elveit tényleg megtagadta, és a kezébe kerített hatalommal a más vóleményüekkel szemben azonképen visszaélt, mint a római egyház ő ellenében. 6. Tény az is, hogy a hivatalos egyház most jelzett íélszegségének a tudomány állhatatosan ellene dolgozott s hogy azon mértékben, a mint a dolgokban az Őrök törvényességet felkutatta s a közgondolkodást ahoz képest idomította, az ember benső világát s különösen hitét is lényegesen módosította. Mert: 7. Tény, hogy a mi nem gondolható, azt lelkünk, ha hite még oly erős is, be nem fogadhatja. Ha a legenda pl. azt beszéli, hogy egy csudatevő ember parancsára a vas vizben fenuszott, ezt erős hittel valahogy csak megemészthetjük, mert a dolog legalább gondolható, de ha Hári bácsi azt beszéli, hogy ő a világ végéről lábát lelógatta, ezt a legerősebb hit sem veheti igaz megtörtént dolognak, miután mai 71