Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-08-27 / 35. szám

ki főügynök Francziaországra nézve; hozzá intézik a megrendeléseket, ő azokat a klérushoz utasítja, mely meghatározott számú miséért, bizonyos mennyiségű littre bort kap. Hasonló módon kezdenek Németországban is gazdálkodni. A jelenlegi egyházi crisis súlypontja a püspököknek a pápához való viszonyában és az egyházban való általános helyzetükben rejlik. Már az engedelmességi eskü, melyet minden püspök, még a fölszentelt is, letesz, őt a pápa egyházi vazalljává teszi. Ezen eskü által, melyet a kormányok sohasem vettek komolyan szemügyre, az összes püspöki-kar a curia minden tervei és követelményei akaratlan eszközévé lesz, s ez egyedül magyarázza meg azon gyalázatos hódolatot, melyet a concilium kisebbsége teljesített. Ebből lesz megfoghatóvá a nuntiusok nagy hatalma is. Ez az eskü pedig megsérti a régi egyházi alkotmányt, a mennyiben minden püspök kerületében az ordojából folyó, őt, mint a hierarchia szükséges tagját, megillető teljes, rendes hatalommal bir, ugy a tanitói hivatal mint a fölszentelés és igazság szolgáltatásra nézve, A vaticani decretumok most az engedelmességi eskü alaptételeit dogmává és a pápát, mint a ki VII. Gergely óta visszaélőleg feltolta magát, universál-püspökké emelték. Most egy dogmaszerü dekretuin alapján, mely jóllehet ellentétben van a régi egyháznak szintén dogmatikailag elfogadott tételével, a pápa minden tényt minden kerületre, püspökre, papra és világira, egyáltalábán minden egyházi dolgokra vonatkozólag megtehet, ő tehát, ha akar, adományozhat káplánságot, plebánosságot, kanonoki javadalmat, megfoszthatja a püspököt minden birói hatalomtól, tetszése szerint rendelkezhetik az egyházi javak kezeléséről; küldethet pl. Rómába istennek nagyobb tiszteletére pénzösszegeket, püspököknek, plébánosoknak stb. évi nyugdijaikat meghatározhatja, világivá tehet, uj házassági akadályokat gördithet, minden positiv törvény alól feloldozhat, mert ő az egyházban mindenható. A püspököknek ily függő helyzete a pápától ellenkezik azoknak, mint állampolgároknak kötelességeivel ; a vatikáni decretumok őket az államnak modern alkotmánya ellen való küzdelemre kényszeritik, mit ők mindenek előtt a klérus kiképzésében folytatnak, melyet a semináriumokban a tudománytól és művelődéstől nemcsak elzárnak, hanem nyilvános ellenségeskedésre oktatnak. S minthogy más alig léphet a csalhatatlanság székére, mint olasz, eshetőleg spanyol vagy francia, igy, mennyire a pápa hatalma terjedhet, klérusunknak nem német, sőt németellenes érzelme mozdíttatik elő, mely elhat a vezetése alatt álló népre is. Schulte ezután azon eskü-formákat tekinti meg melyeket a püspököknek Poroszországban, Würtemberg-, Baden-, Hessenben, Bajorország- és Ausztriában a követek előtt le kell tenniök, ő ezekben az illető államokra nézve a püspökök ultramontán túlkapásai ellen semmi biztosítékot sem talál. Közelebb Bajorországra s az itt kitört egyházi villongásokra térve, ezen következtetésre jő: Tudva levő dolog, hogy sem a bajor concordatumban, sem az alkotmányban, sem annak két mellékletében a kath. egyház nincs elismerve olyannak, melynek szerkezete egy csalhatatlan „jósló" püspöktől íügg. Következőleg az 1870, jul. 18-ki dogma ellenkezÍK a bajor alkotmánynyal. Ennélfogva a bajor kormánynak, ha a kath. egyház eddigi képviselői még mint ilyenek akarnak elismertetni, a juliusi dogmákat minden következményeivel együtt vissza kell utasítani. Ezen esetben a püspökökkel szembe kell szállni, a királynak az edictum 50-ik paragrafusában szabályzóit védjogát zabolázni, s a püspökök ellen a placetum nélkül való, illetőleg a placetum megtagadása dacára történő kihirdetés miatt fellépni. Ha azt mondják: a placet-törvény lex imperfecta, akkor erre a felelet igen egyszerű. Egy állam, mefy megtűrné, hogy törvényei nyilván, sőt vakmerően megrontassanak, magamagáról lemondana. Ha a vétkező ellen nincs kellő eszköze, akkor kényszer-helyzetben van. De uem is kell ilyenhez nyúlni. A concordatum a fejedelmi edictum 103. §-a által lett csak államtörvénynyé, tehát az edictummal egyszerre. Ha most a püspökök kivételt akarnának tenni s magukat az állam törvénye fölé helyezni, akkor a kormánynak sem kell magát kötelmeihez tartani. A püspököknek székeik, káptalanjaik és seminariumaik számára eddig adott fizetésük megvonása eszerint megengedhető. Vagy a bájor kormány azon tényből indul ki, hogy a pápa, a vaticani decretumok szentesítése által, egy szerződést a lényegesebb pontokban, melyek által a régi egyház megváltoztatott, megsértett, s aztán egyszerűen azon álláspontra lép, mely a concordatum előtt volt érvényben. Ez esetben is van joga a törvényeket lábbal tapodó püspöki-kar ellen fellépni. A kormány mindkét esetben azon katholikusok szükségképi védelmezését van kötelezve, kik a régi állam-törvény által elismert kath. egyházhoz ragaszkodnak. Védnie kell azon jogukban, hogy vallásukat szabadon gyakorolhassák. Nem szabad tűrnie, hogy ők a szószékről, pásztori levelekben kényszerítve, üldöztetve és szidalmazva legyenek. Ellenben az uj dogmákhoz ragaszkodó püspökök és papok nincsenek jogosítva, hogy továbbra is elismert egyházi képviselők gyanánt tekintessenek Bajorországban, minek következtében a kormány az irántok va'ó kötelezettségektől fel van mentve. Schulte néhány pontban azon hathatós változást hozza fel, melyen a kath. egyház a vaticani határozatoknál fogva keresztülment: a püspökök még csak pápai kerületi helytartók, az egyház-jog minden állandóságát elvesztette, minthogy a pápa azzal feltétlenül, tetszése szerint bánik el; továbbá az egyházban nincs többé tulajdonjog, az egyház tisztán politika szerint igazgattatok, szilárd alapokra fektetett dogmája meg épenséggel nincs. Mindezen fejtegetések után, melyek a kath. egyház jelenlegi szomorú állapotának jellemzésére számos hozzávetéseket tartalmaznak, s melyekben a kath. püspökök