Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-08-12 / 33. szám

Most mást nem tehetünk, minthogy a rajtunk elkövetett igaztalanságot hitrokoninknak tudomására hozzuk, hogy szenvedéseinkben ők is részt vegyenek. Csalién, aug. 1. 1871. Lörincsék János, csalli lelkész. ftiiilöidi egyház és iskola (g) Egyházi mozgalom Poroszországban. A berlini félhivatalos „Prov. Corr. ezeket irja a kath. kérdésről : Kormányunknak a kath. egyházzal szemben tett legújabb lépéseinek felemlitésekor többször hangsulyoztatott, miszerint a csalhatatlansági dogma és a syllabusban foglalt elvek és felfogás keresztülvitele által a világi hatalom és egyház közötti viszony alapjában meg fog ingattatni. Ezzel szemben kath. részről, azt állították, hogy az 1869-ki zsinatban nem lehetett szó a syllabusról, miután azt a pápa még 1864-ben végérvényesnek jelentette ki. Ezen állítás tehát a legegyszerűbb kath. ügyekben való minden alapot nélkülöző tudatlanságot árul el. Elég sajátságos, hogy ezen tudatlanságot nemcsak az összes kath. kormányok osztották, hanem a római jezsuiták által kiadott lap: a „Civitta cattolica" még a zsinat előtt feladatául tűzte ki magának az 1864-diki syllabusban foglalt kárhoztató ítéleteket zsinati határozatokká változtatni. Ennélfogva a kormányok kötelességüknek tartották figyelmeztetni a pápai udvart az olyas határozatok komoly következményeire. A zsinat folyama és határozatai korántsem nyugtatták meg az aggodalmakat. Az ellennézeteknek a syllabusban foglalt ellenzése és kárhoztatása, mint a római lap előre jelenté, zsinati határozatokká emelkedtek. Ez által kényszerítve érzi magát a franczia kormány római követe által azt kérni, hogy a zsinati határozatokból mellőztessék mindaz, ami Európa minden államainak törvényes és társadalmi rendére nézve veszélyes. Minél alaposabban tanulmányozza az ember e határozatokat, annál inkább be fogja látni, hogy ezek nem tartalmaznak kevesebbet, mint a polgári hatalomnak teíjes alávetését az egyházzal szemben, mert az egyháznak követelt felsőség nem ismer má3 határt, mint a melyet ő maga szab meg, és minden polgári, politikai és tudományos intézmény az ő befolyása alá jutna közvetvelül vagy közvetvetlenül. A kanonok az egyháznak teljes törvényhozói, birói és végrehajtói hatalmat adtak, melyek ugy a belső, mint a külső fórum előtt kötelezők, — oly hatalmat, mely a világi kormányokat kötelezni akarta, hogy annak keresztülvitelére anyagi segédkezet adjanak és testileg büntessék az elleneszegülőket. Az emiitett lap igy végzi; a mi a porosz kormányt illeti, dacára hogy aggodalommal nézett a zsinati határozatok elébe, — támaszkodva népünk józan eszére és államlétünk szilárd alapjára, nem korlátozta a katkolikusok vallásszabadságát e pontban sem, nem akadályozott meg egy püspököt, egy papot, egy tanítót se, hogy a zsinat tanait hirdessék. Csak azt tagadta meg, hogy állami karhatalommal érvény szereztessék oly tanoknak és elveknek, melyek által a kormány meggyőződése szerint is, nemcsak a hit teljes megváltoztatása, hanem egyszersmind az összes katholikus egyháznak az államhoz való viszonya gyökeresen módosítva lett. A kormányt illetőleg nem valamely hittétel el- vagy el nem ismerése forog szóban, hanem arról van szó, hogy törvényes hatáskörében oly tanokat támogasson, melyeket az állam és egyház közötti viszonyra nézve kárhozatosaknak tart. * Bizalmi irat Düllingerhez. Gyertyámos mezővárosának polgárai, ugy annak környékének értelmisége, számos aláírásokkal ellátott üdvözlő iratot intéztek Münchenbe Döllingerhez, ki a szabadelvű katholikusok legnagyobb örömére lankadatlan erélylyel küzd a római jezsuitaclique azon merénylete ellen, melyet ez a pápai tévmentesség vakmerő kihirdetése által a népek lelkiismereti szabadsága ellen elkövetett. Ez a negyedik üdvözlő irat, mely Magyarországból az ernyedetlen buzgalmu tudósnak küldetett. (g) Egyházi mozgalom. Mint Heidelbergből e hó 6-dikáról jelentik, az ó-katholikusok gyülekezete már megállapitá a programmot az ó-katholikus gyűlés számára. Ama napon, mint a wörthi csata évfordulóján, az egész város fel volt lobogózva. A délutáni ülésben az ó-katholikus gyűlés a további eljárás iránti elvek megállapításával foglalkozott. Továbbá az összes hozott határozatok titokban tartása inditványoztatott, mig a párt teljesen szervezve nem lesz. A gyűlés azon inditványnyal záratott be, miszerint az ó-katholikus gyűlés elé terjesztessenek a javaslatok, a csalhatatlan pápaságtól való teljes különszakadás végett. KÜLÖNFÉLÉK. * Mihály püspök ukáza. Hogy mily hatalmas ellene a magas klérus a nép felvilágosítását célzó minden intézkedésnek és ez intézkedések egyes felkarolóinak, arra szolgáljon például az alábbi ukáz, melynek szentséges ereje által Fogarasi Mihály erdélyi püspök egy kath. kántort állásából kicsapott csak azért, mert ez egyén a sepsi-szentgyőrgyi közös iskolában is tanítani merószelt. Az ukáz hü másolatja ez: Kedves fiam! (már t. i. s kath. pap.)Nagy Kálmán sepsi-szent-györgyi r. katholikuí kántor- tanitó, miután más, egyházunk elveivel homlok-