Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-08-05 / 32. szám

háborút Olaszország ellen. Az emiitett petitiot 104,441-en irták alá. (g) Római hírek. Jul. 14-kén a pápa a (Jat,aria és apostoli kamarának egy hódolati küldöttségét fogadta, fáradtan, csaknem kimerülten. Az tidvözlökhöz intézett válaszában ó szentsége a többi közt újból kinyilatkoztatá a polgári házasság feletti véleményét, mely szerint a polgári házasság, — mindaddig, mig a forradalmak meg nem semmisitik a pápaságot, mig az egyház a gazok támadásainak képes lesz ellentállni, — nem egyéb, mint valóságos concubinatus. Rómából utólagosan jelentik, hogy nemcsak a 13 magyar püspök, u. m. az egri érsek, a nyitrai, kassai, besztercebányai, szatmári, nagyváradi gör. kath. és kath., pécsi, veszprémi, győri, szombathelyi, lugosi és zenggi püspökök, hanem a maroniták és az egyesült görögök patriarchái, úgyszintén az aleppói görög melchita érsek is beküldé a pápának csatlakozási nyilatkozatát az infdlibilitáshoz. Ha valónak bizonyul e hir, melyet a távírda útnak eresztett, megteendjük rá észrevételeinket. A pápaválasztási mozgalmak — irja a Sz. E. — napirenden vannak Rómában. A római kúriának két jelöltje van: Qastelli és jPatrizzi bibornpkok. Utóbbi ^ellett buzgólkodik Antonelli, mert kilátása van, hogy Patrizzi pápasága allatt „mindenható" lehet. A jezsuiták jelöltje Panebianco bibornok. A franciák Amat-t akarnák a pápai székbe ültetni, ki Olaszországban született ugyan, de származására ós nézeteire nézve francia. (g) Schwelcban Egli, lucerni lelkész, — ki mint antiinfallibilista a püspök által excommunicáltatott, s a lucerni ultramontán kormány által letétetett, — most egy főlhivást bocsájtott ki Schweicz összes liberaliskatholikus polgáraihoz, hogy működjenek vele együtt közre egy uj vallásfelekezet alakitásában, s e vallásfelekezet számára az állam oltalmának kieszközlésében. A szakadás tehát, ugy látszik, nemcsak Németországban, de Schweic és Európa egyéb országaiban is előbb utóbb b^ fog következni. Egyébiránt, hogy a csalatkozhatlansági dogma kimondásának ez lesz a következménye, azt mindenki előre láthatta. (g) A mtínchen-freisingt érsek Friedrich tanárnak általa tőrtént javadalmaitól való megfosztását, okiratában a következő okokkal támogatja: 1., mert Friedrich yakmerően megvetette az egyházi tekintélyt, 2., mert az oltári szentség irányában a legnagyobb tiszteletlenséget követte el, 3., mert mások lelki üdvét kockáztatta, 4., mert szakadás előidézésére tett vakmerő kísérletet. Friedrich — hir szerint — az érsek eljárása ellen tiltakozni fog. * A schwelci köztársaság képviselete f. é. nov. 6-án egy rendkívüli ülésszakra fog egybegyűlni, mely alkalommal tanácskozás alá veendi a langenthali népgyűlésen hozott azon érdekes határozatokat, melyek az állam ügyeinek elválasztását célozzák az egyháztól, ezen határozatok a következők : 1. A polgári és politikai jogok biztosítására a kantonokban ezentúl jegyzékek (anyakönyvek) vezet, endők, a születés, hovalét- és halálozások felett. A jegyzékek alakja és a hivatali állasok kijelölése, a kantonokra bi^tik, melyek azokat vezetni fogj^Js. 2. Az egybekelési jog a szövetség védnöksége alá hesyeztetik. Azokat megszorítani ökonomiai tekinteteknél, avagy az egybekelendők eddigi maguktartásánál fogva nem szabad. Valamely kantonban a törvény szabályai szerint kötött házasság az egész szövetségi területen ismertessék el. Ép ugy ismertessék el az egész Schweicban valamely külállamban annak törvényei szerint kötött házasság, ha annak megkötése azon időben a hazai kanton törvényei és a jelenlegi szövetségi alkotmány határozatai folytán, nem volt megfogható. 3. A vallásszabadság biztosíttatik. Senjri sem kényszeríthető valamely vallási elv letételére, egy felekezet vagy vallási társulathoz tartozni, avagy vallási szertartás véghezvitelére. A polgári és politikai jogok és kötelességek vallási elvtől és vallási nézetektől és véleményektől függetlenek. Vallásváltozás, ugy a papi állásból való kifejtés, szerzeti eskük feloldása, nem vonhatnak maguk után jogi hátrányokat. Senkisem kötelezhető egy felekezet vagy vallás-társulatnak, melyhez nem tartozik, felekezeti czélokra adót fizetni vagy szolgálatokat tenni. Senki sem tagadhatja meg a polgári és pplitik^i kötelességek teljesítését vallási okokból, ép ugy nem mentheti törvényellenes cselekedeteit vallási nézetekkel és véleményekkel. 4. Az isteni tisztelet szabad gyakorlata megengedtetik a szövetség egész területén az erkölcsiség és a nyilvános, rend korlátai közt. A szövetségnek és az egyes kantonoknak jogában áll kellő szabályokat érvényesíteni, a nyilvános rend és a béke fentartása végett az egyes felekezetek közt. Nem szabad oly intézkedéseket tenni vagy határozatokat hozni; melyek a nyilvános rend és békével a felekezetek közt ellenkeznek. A kantonok egyezkedései papi hatóságokkal helybenhagyás végett a szövetségi tanács elé terjesztendők. Ezek megtagadandók, ha az egyezkedések a szövetségi alkotmány vagy törvényeivel ellenkeznek.