Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-08-05 / 32. szám

lyek felsőbb tudományokban a külföldi tanférfiakkal egyenlő színvonalra emelkedvén, a magasabb tudoraá­nyos igényeknek teljesen megfelelhetnének, vagy ta­lán másutt rejlik az ok ? És ugy találtam,hogy igenis másutt: magában a rendszerben. A tudomány minden egyes ága oly szélesen ki­fejlődött már ma, hogy egy embertől átalános mély tudományosságot követelni nem lehet; egyetlen irány kimerítő tanulmányozása s feldolgozására is alig elég egy élet. E fontos körülményt vették figyelembe már századokkal ezelőtt külföldön, s ezt nem veszik figye­lembe Magyarországon még ma sem, és ez okozza azon roppant különbséget, mely a magyarországi akadé­miák és külföldi egyetemek között a tanárok tudo­mányos képzettsége és kimerítő előadására nézve fel­tűnik. Nem egy akadémiai tanár van Magyarországon, kinek lángeszes szorgalma részben felülmúlja,részben eléri a külföldi egyetemi tanárokét; de a megölő rendszer e tehetség és szorgalom nagy részét felemészti. Igen, mert ha megnézzük akadémiánkat, nemcsak nem látunk egyes szakokat több erő által képviselve, ha­nem még sokszor eltérő tudományágak vannak ugyan­azon egyén előadására bízva, és ezáltal egy erőnek terjedelmes térrel kell foglalkozni a nagy számú tan­óra mellett, mely folytonos haladást, kimerítő buvár­latot s feldolgozást nem enged. Mennyivel másképen találjuk ezt külföldön ! A berlini egyetemen p. o. a folyó 187% tanév utó-semesterében a theologiaí-, jogi-, orvosi- és bölcsészeti szakban összesen (a ren des-, rendkívüli tanárokat s docenseket összevéve 163 egyénből álló tanerő működik, melyből a theol. szak­ban van 16, a jogiban 17, orvosiban 51, és bölcsé­szetiben 79. Nem szükség fejtegetni, mennyire lehe­tővé teszi a tanerők ily nagy száma, minden tudomány kifejlesztését. Egy és ugyanazon tudományt 4—5 egyén is aiván elő, egy-egy csak kisebb köröket vá­laszt magának, s azt azután a kevés számú tanóra mellett (egy tanár legfelebb 8—10 órát ad heten­ként, a magyarországi tanárokénál tízszeresen is na­gyobb fizetés által az anyagi élet gondjaitól is men­ten a legkisebb részletekig átdolgozhatja, felkutathatja a körébe tartozó adatokat s oly tökéletesen özszealko­tott müvet állíthat e ő, mely minden kívánalomnak megfelel. És miért késett Magyarország mindeddig, leg­alább egy oly egyetemet állítani, mely fölöslegessé tegye a magokat nagyobb mérvben művelni akaró ifjak külföldre utazását, s azokat ezáltal meg mentse attól, hogy óriás erővel összegyűjtött filléreiket kül­földön költsék el és a hazában megtartsa azon sok százezer forintot, melyet az egyetemek látogatói éven­ként idegen földre visznek ? Tudom, hogy az anyagi szegénységet halljuk okul, mint előbb az ipariskolák­nál is. Pedig nekem ugy tetszik, mintha az anyagi szegénység inkább okozata volna a kellő tanintézetek hiányának, mint oka. Mert ha nem gondoskodunk eszközökről,melyek által anyagi viszonyaink kedvezőbb fordulatot vegyenek) akkor bizony szegények leszünk örökké és hasztalan várjuk a boldog időt, mely lehe­tővé tegye a hiányzó és oly nélkülözhetlen életszük­séggé vált tanintézetek felállítását. Az egyetlen esz­köz pedig, mely anyagi jólétünket előmozdíthatja, még pedig erős lökéssel mozdíthatja elő, nem máss mint a lakosoknak a gyakorlati ós tudományos életre való teljes kiképzése. Nagyon óhajtandó azért, hogy a kormány és azon férfiak, kiknek hatáskörükben áll, mindent tegye­nek meg haladéktalanul a nevelés ágazatainál feltűnő hiányok pótlására, s itt első helyen a szükséges tanin­tézetek felállítására és kellő szervezésére. Ne riadja­nak vissza az áldozatoktól. A nevelésnél nem szabad pusztán a jelenre nézni; a jövőre legyen irányítva te­kintetünk. A nevelésre nem áldozhat egy kor sem annyit, hogy azt százszorosan ne pótolja vissza a jövő. A tanintézetek által kifejlendő gazdálkodás, ipar, kereskedelem anyagi jólétet árasztand mindenfelé s a kedvezőbb helyzetbe jutott néptől nemcsak többet lehet majd kívánni a nevelési célokra tett áldozatok viszsapótlása végett; hanem a nép, mely tapasztalni fogja mind szellemi, mind anyagi tekintetben a tanin­tézetek által reá árasztott áldást, önmaga fogja áldo­zatait örömmel hozni a nevelés oltárára. Kérészy Barna, tanár. Könyvismertetés. Magyar nyelvtan könnyű modorban. Szvo­rényi József munkája nyomán iskolai használatra valamint magántanulásra irta Kalocsa Róza, a pesti ref. felső-leány­iskolaigazg. Pest. Kiadja Heckenast G. 1871. Ha nő által irt munka bírálatával bíznak meg, e megbízást rendszerint csak azután vállalom el, miután a könyvet figyelmesen átlapoztam, hiányait felkutattam, előnyeit megfigyeltem. S ha ez előleges vizsgálódási pro­cessus eredménye az írónőre netalán kedvezőtlenül ta-63*

Next

/
Thumbnails
Contents