Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-07-16 / 29. szám

a fejérmegyei iskolák nem vétethettek vizsgálat alá, azon sajnos ok miatt, miszerint a viszsgálatra kitűzött időben az iskolák már zárva voltak. Annál nagyobb figyelemmel hallgattuk a komárommegyébe eső iskoláink látogatására vonatkozó jelentést. E szerint arról vettunk tudomást, hogy ezen iskoláink, szem előtt tartva az ujabb népiskolai törvény kívánalmait is, a mennyire az kisebb községekben s ily kezdetleges átmeneti időben csak kivihető, kielégítők, s hogy nevezetesen iskolatanitóink is, az általános nevelési mozgalom által serkentetve, versenyezve igyekeznek terhes, de nemes hivatásoknak megfelelni. — Másfelől azonban az tapasztaltatott, hogy a szülők, kivétel nélkül, minden buzdítás, szorgalmazás dacára, gyermekeik rendes iskoláztatását még mindig nem tudják lélekbenjáró dolognak s kötelességöknek megszokni, ugy hogy a késő felküldés miatt az iskolai tanítás november előtt talán sehol sem kezdethetett meg, — mig ellenben korai elfogása által a növendékeknek az iskolától, a szorgalomév már april közepén, legfölebb utóján véget érni volt kénytelen. Megjegyzendő itt, hogy miután a világi hatóság e tekintetben valamint az évközbeni mulasztások meggátlása tekintetében is semmi segédkezet az iskolai elöljáróságnak nem nyújtott, a népiskokolai törvény pontos megtartása kivihető nem volt. Az is tapasztaltatott, hogy iskoláinkban ujabb tankönyvek behozva nincsenek, minek oka egyrészről az, hogy a szülők idegenkednek az uj könyvektől, másfelől, hogy a szegényebb sorsú szülők gyermekeiknek nem bírják a többrendü tankönyveket megszerezni. Az a hiány is mutatkozott, hogy a tanításban nincs egyöntetűség. Ki-ki azon s annyi tantárgyat tanít, a mennyi neki tetszik, e kivül a tantárgyak nincsenek minden iskolában célszerűen beosztva. A tankönyvekre nézve egyházmegyénk ajánlatba tevé a gyülekezeteknek, hogy a szükséges tankönyveket saját pénztárából vagy jótállása mellett, minden iskolai év elején, tömegesen hozassa meg s árulja ki a tanoncok között, a szegényebbeket, a mennyire lehet, ingyen is ellátva. A tanítás egyöntetűségére nézve pedig reméljük, hogy a már két év óta megalakult tanitóértekezlet, tekintettel a kormány tantervére, számbavéve a helyi viszonyokat s igényeket, minél előbb egy célszerű tantervet fog készíteni, — habár az egyházmegye a tanitóértekezlet elnökének jelentését oly reményben volt is kénytelen tudomásul venni, hogy már a legközelebbi jövőben eredményesebb jelentésben leend szerencsés részesülhetni. Nagy megelégedéssel hallgattatott az esperességi gyámint. jegyzőkönyvének főleg azon pontja, a mely szerint gyámintézeti célokra begyült 137 frt, melynek egyharmada 45 frt 68 kr. a csabdii és szendi gyülekezetek között osztatott ki egyenlő részben, iskolai célokra. Itt legyen szabad egyszersmind megemlítenem, miszerint világi felügyelő ur még a mult évben ajándékozott 50 frtot egvházm. özvegyek- és árvákat ápoló intézetre, — miután azonban ilyen nem létezik egyházmegyénkben, határozatilag az 50 frt egyházm. gyámintézeti alaptőkévé lett, a melyet felügyelő ur 100 frtra kiegészíteni kegyeskedék. Egyházmegyénk hálás köszönettel fogadta felügyelő ur áldozatkészséget, melylyel nemcsak iskoláinkat, gyülekezeteinket, intézeteinket, hanem egyes egyházi hivatalnokainkat is segélyezi. Hódolva a tisztújítás elvének, minden marasztalásunk dacára esperesünk lemondott hivataláról, a mely lemondá t az egyházmegye elfogadván, a választást elrendelte, bizonyosan oly reményben, hogy ismét őt állithatja egyházm. ügyeink élére. Ez idén másod alkalommal tartottuk közgyűlésünket Sz.-Fejérvárott, a jövő évben ismét ott fogjuk tartani, hogy e kezdődő de szép reményekre jogosító gyülekezetünket, egyházmegyénk a testvériség kötelékével még szorosabben fűzze magához s iránta minden oldalról a közérdekeltséget fölkeltse. Szend, jul. 8-án 1871. Szabó Sándor s. k. egyházm. egyh. jegyző. Szarvas, jul. 10. 1871. A békés-csanádi ágost. hitv. evang. egyházmegye jul. 5. és 6-án tartá évi közgyűlését T.-Komlóson. A közgyűlés megnyíltát gyámintézeti isteni tisztelet előzte meg, melyen nt. Horváth Sámuel t.-komlósi lelkész ur, a békés-csanádi esperességi gyámintézet elnöke kenetteljes beszédet tartott ezen thema felett: „Mi buzdítson bennünket az e. e. e. gyámintézet segélyezésére?" Feleletül ügyesen állitá össze meggyőző érvelését a következő négy részben: Buzdítson a segélyezésre a gyámintézet magasztos célja ; — a békés-csanádi ev. esperesség nagysága és vagyonossága ; — ez esperesség szép jövője; — isten igéje. E beszéd után adakozás történt a gyámintézetre, melynél megható jelenet volt látni a t.-komlósi evaűg. híveket, mily buzgalommal járultak az oltárhoz filléreikkel. Az adakozás eredménye volt 50 forint. A gyámintézeti istenitisztelet után kezdetét vette maga a közgyűlés, melyet az újonnan megválasztot felügyelő, tek. Kemény Mihály országgyűlési képviselő, és esperes nt. Szeberónyi Gusztáv tudor, b. csabai lelkész urak székfoglaló beszédjeikkel nyitottak meg. Esperes ur kimerítő és érdekes évi jelentéséből a többi közt arról értesültünk, hogy a b.-csabai algymnasium polgári iskolává lett átváltoztatva öt tanárral és négy osztálylyal. Továbbá a papi buzgóság kiváló példáját mutatá be nt. Korén Pál pitvarosi lelkészben, ki hogy egyháza templomépitési tőkéjét minél inkább gyarapítsa, az épen megürült tanítói állomást egy évig önfeláldozólag maga tölté be. s annak egész jövedelmét 300 forintot az építési tőkéhez csatolá, de még ezen felül e célra maga részéről is egy szász köböl búzát adományozott. Páratlan buzgalom ; tartsa isten soká e nemeskeblü lelkészt evang. egyházunk méltó büszkeségére Ugyancsak a jelentésből megértettük, hogy a békés-csanádi evang. esperesség 92,518 lelket számlál.