Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-07-09 / 28. szám

séggel, minden nehézség nélkül elvállalták, sőt a szerződésekbe beiktatták az adó terhének viselését; azonban oly helyeken is sokszor hajánál fogva rántják elő a kérdést, s különösen a nép alsóbb osztályánál igen hatalmas izgató szerül használható. Lónyáy pénzügyminister ur valahára végét akarván vetni a sok huzavonának, a törvényes protestáns egyházi testületek törvényes végzéseit érvényre emelte az által, hogy ő is elismerte azt. amit soha senki kétségbe nem vont, hogy t. i. a protestánsok autonomicus testületeik által jogérvényes határozatokat hozhatnak saját egyházi ügyeikben, s pénzügyi közegeit is utasitotta, hogy a protestánsok törvényerejű egyházi határozatát ők is tiszteletben tartsák. Ebből áll az egész ügy. Az, hogy a földektől — legyenek bár azok egyháziak, községiek vagy egyeseké — adót kelljen-e fizetni ? egyenesen az országgyűlés dolga; de hogy az adót az egyházi földektől ki fizesse ? a tulajdonos egvház-e, a haszonélvező lelkész-e ? már ez aztán egészen az autonomicus hatóság dolga, s ha az ügyet eldöntötte, s ebeli határozatát az illető ministeriummal közlotte; az adóköteles egyént vagy pénztárt megnevezte; az illető ministeriumnak nincs egyéb teendője, mint az ily határozatot tudomásul venni,s a szerint intézkedni, természetesen az ország kára nélkül. Lónyay i&y tett és a legcorrectebben járt el, másként nem is tehetett. G-onda László országos képviselő ur az ügyet interpellatio alakjában az országgyűlés elé vitte; s az ellen semmi kifogás, sőt szükséges, hogy jöjjünk már valahára tisztába ezzel a kényes és kellemetlen ügygyei. De előttünk megfoghatatlan az, hogy Gronda László ur az ügyet ugy tudta felfogni, amint felfogta. Az interpellatio egész terjedelmében közölve volt ezen lapok 2ü-dik számában, tehát nem ismétlem. Az interpellatio első pontja azt kérdi: „ Szándékozik-e a mostani pénzügyminister is érvényben tartani hivatalos elődjének e tárgyban kibocsátott rendeletét 1a Felelet: Minek utána az adó-ügyet a tömegesen egybegyűlt egyházkerületek képviselő testületei tömeges formák melleit határozták meg ; s miután határozataik által az ország pénztára legkevésbé sem károsodhatik, a kibocsátott rendelet továbbra is fenn tartatik. „2. Hogy melyik országos törvényre vagy mely törvényes gyakorlatra hivatkozik ily rendeletek szükséges igazolása végett?" Felelet: Mindazon békekötésekre és országos törvényekre, melyek a protestánsok önkormányzati jogait biztositják. Különösen azon törvényes gyakorlatra, melyszerint a protestáns egyházmegyék ós kerületek jogkörébe tartozott és tartozik a papi és tanitói dijak megszabása, azoknak sértetlenül fönntartása, behajtása; mely jog gyakorlatában a protestáns egyházi hatóságokat az országos közigazgatási közegek emberemlékezet óta mindig gyámolitották. Megjegyezzük itt, hogy a protestánsok kormányzótestületei maguknak a kormányzottaknak kifolyásai, s a képviselet itt tökéletesebb,mint az országgyűlésen, mert mig az oda választási jog bizonyos vagyoni álláshoz, ranghoz, adócensushoz stb. van kötve, ide mindenki választ, a ki terhet visel. S magok az egyházi és világi főhivatalnokok is, p. püspökök, esperesek, főgondnokok, tanácsbirák, sőt még a jegyzők is községenkénti szavazás által választatnak. Azonkívül a statutumok hozatalára ott van a közvetlenül választott képviselőkből álló közgyűlés a milyen közgyűlés hozta és fenntartja eme kérdés alá tett adóügyet is. És a mennyiben találkoznak egyes gyülekezetek, melyek az adót fizetni nem akarják, azok csak egyszerűen azon eljárás alá eshetnek, mint a minő eljárás alá esnének azon községek, városok vagy megyék, melyek az országgyűlés által megszavazott adót vagy újoncot megtagadnák, s az országgyűlés e részbeni határozatát jogórvényesnek el nem ismernék. Bármit beszéljen isakisebbségaz országgyülé:en, de csak az lesz a törvény, a mit a többség elfogad, az pedig végrehajtátik, habár egyeseknek nincs is tetszésére. „3. Megvan-e győződve a pénzügyminister ur arról, hogy az egyházi földek után fizetett adók tisztán a hitfelekezeti autonomia jogkörébe tartozó egyházi ügyek ? * Felelet; Az adók nem egyházi, hanem országos ügyek, s az egyházi földek adója is országos ügy, csak akkor lehetne egyházi ügygyé, ha például erősebben terheltetnének azon birtokok adóval, mint egyéb birtokok. Az azonban tökéletesen egyházi ügy, hogy ezen adókat ki fizesse ? e tekintetben pedig már az autonomia határozott, nincs egyéb hátra, minthogy a pénzügyminister ur tiszteletben tartsa; ós Gronda László ur se csináljon belőle krajcáros komédiát.