Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-07-02 / 27. szám
tétetett is számomra a központtól elvált egyház részéről, már kinyilatkoztattam, hogy a protestantismustól magában, azon evangelikus igazságok s azon keresztyén szellemtől, melyeket az magában foglal, különbözni akarok. De a katholicismust sem cseréltem föl soha a hibákkal és visszaélésekkel, melyek gyakran föllépnek ennek neve alatt. Egyik levelemben, melyet 1869. évi szept. 20-án, tiltakozásom után két hónapra irtam, igy szóltam : „Egyházamhoz mindig hü maradok, s csak a viszszaélések ellen szólaltam föl, mely visszaélések azt megbecstelenitik, s tönkre tehetik, s fájdalmam mélységéből meg lehetett volna Ítélni szeretetem intensivitását. Midőn mesterünk, s mindenek példányképe ,korbácsot raggadott a templom megszentségtelenitői ellen, tanítványai megemlékeztek, hogy irva van: „hitem iránti buzgalmam fölemésztett engem." Hazámat érő szerencsétlenség, s a számomra teremtett fájdalmas helyzet által akadályozva valamely szolgálatot tenni, egyetlen vigasztalást Rómában kerestem, melyet piost inkább mint valaha hazámnak tekinték. Vágytam látni a szent atyát, szerettem volna, ha szivemben olvashatott volna. Elismerem a szentatya tekintélyét a vele történt visszaélések dacára, tisztelem fehér fejét, szerencsétlenségét, sőt hibáit is, melyeket kegyes csalatkozás folytán követett el. Mivel azonban a kath. egyház változhatlan hitéhez hü akarok maradni, vonakodom eretnek módon elismerni a csalhatatlansági dogmát, vonakodom az egyetemes zsinatot valóban szabadnak és törvényesnek elismerai, melyben a történelem csak államcsínyt fog fölismerhetni. S ezen nyilatkozatomat következő szavakkal végzem be, melyeket az egyház szabadságának első korszakában egy püspök, ephezusi sz. Polycrat, intézett a pápához, sz. Victorhoz, ki őt kiközösítéssel fenyegette, hogy rábírja, miszerint a húsvétot a keleti ritus szerint innepelje meg: „Nem félek a fenyegetésektől, mond sz. Polycarp és sz. János tanítványa, nem félek semmi fenyegetéstől; mert nálam sokkal nagyobb mondta: „Jobb az istennek engadelmeskedni, mint az embereknek." Az emberek elmúlnak, mint müveik, s egyedül az ur igazsága örök. Róma, junius 17. 1871. Hy acinthe." * A pápa jubilaeuma nem folyt mindenütt oly szépen, mint Rómában ohajtották volna. Némi csendzavarás a pápai palota előtt is történt; még több Olaszország más városaiban, Madridban pedig a mult hó 18-án a pórnép mindazon kivilágításokat meggátlá, melyeknek a pápa jubilaeuma tiszteletére kellett volna rendeztetniük ; — több házak erkélyei kövekkel hajigáltattak, s egy erkélyről a pápa arcképe letépetett, az utcákon át hurcoltatott, s megégettetett. * Az angol felsőházban az uralkodó magas egyház püspökei semmivel sem derekabbak, mint római kollegáik. Közelebről lord Beauchampnak a temetőkről szóló törvényjavaslata került tárgyalás alá. Winchester püspök ez alkalommal azon nézetét nyilvánitá, hogy az államegyház alapelvei megsértetnek, ha más hitfelekezetekuek megengedtetik az, hogy temetkezési szertartásaikat az államegyházi felekezetek temetőin megtarthassák. A főpap továbbá a fölött fejezte ki aggodalmát, hogy ez irányban teendő engedmények által igen komoly viszályokra lehetne alkalmat szolgáltatni. Ahol az angol egyház temetkezési szertartásai ellen aggodalmak támasztatnának, arra nézve azt javasolta, hogy tisztességes és tiszteletteljes temetés vallási szertartások nélkül történjék a temetőn, miután előbb az illető templomban a gyász-szertartások elvégeztettek. A tárgyalás végén lord Marley és más peerek, kiknek a törvényjavaslat ellen kifogásai voltak, abban egyeztek meg, hogy a második olvasás vétessék elő azon fönntartással, hogy ezután a törvényjavaslat egy külön bizottsághoz utasíttassák. KfliVFELilk gj^"* Az „Egyházi Reform" havi közlöny 6-ik száma épen lapunk bezártakor hagyta el a sajtót. Tartalma. A biblia története; A reform törvénye és alkalmazása a protestáns egyházban, Bolemann Istvántól; egyleti értesítő; a német prot. egylet statistikája és a magyarországi reformegylet eddigi működése; egyházi beszéd Ferenc Józseftől. A szerkesztő felszólítja féléves előfizetőit megrendelésök megújítására.. * Az egyházi reformegylet néhány tagja Pesten jun. 29-én értekezést tartott, s elhatározta, hogy az alakító közgyűlés folyó év október 4-ére hivassák össze Pestre. Nem sokára szét fog küldetni a meghívó a jelenvoltak aláírásával. A pesti ág. hitv. evang. gymnasiumban a jövő tanévben már a 7-ik, a következőben pedig a 8-ik osztályt is felállítják. Az egyházközség erejét ugyan nagyban kimeriték a költekezések, melyeket az utóbbi időben tett (a többek közt pompás iskolaépületet emelt); de a tanügy barátai adakozásaik által lehetővé tették, hogy a gymnasium mielőbb teljes legyen. H u n f a 1 v y P á 1 volt az első, ki maga s neje nevében 2000 frtos adományt tett, mire aztán megindultak az adakozások. Mivel pedig a teljes 8 osztályú gymnasiumban legalább 13 tanár szükséges, és a beszerzendő taneszközök tetemes pénzbe kerülnek, az egyházi választmány a gyűjtőiveket tovább is az illető gyűjtőknél hagyja, hogy a szép példán lelkesülve, gymnasiumunk más, sőt vidéki pártfogói is, adományaikkal a jó ügyet támogathassák, (y) * „Irányészmék a felekezeti és közös iskolák ügyében, szülőknek és a vallásos nevelés minden barátinak felajánlva". — Ily cimü könyvecske megjelenését 54*