Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-06-25 / 26. szám

ütő sikeres működésűk elismeréseül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. (g) Kadlecsik Rikárd az országos középtanodai tanár-egylet közlönyének legközelebbi számában ismertetvén Ballagi Mór „A tudomány fejlődése hajdan és most" cimű röpiratát, végül egy ajánlatot tesz, mely szerint az a gymnasiumi tanuló, a ki e ftizetkét a jelen iskolai év végéig jó latinságra lefordítja, a tanár hozzájárulása nélkül, s a „közlöny" szerkesztőségéhez beküldi, annak kész jutaíomképen 2 aranyat kiszolgáltatni. (g) Edvi Illés Pál, nyugalmazott ág. hitv. ev. esperes, a magyar tud. akadémia levelező tagja, s a nemzeti irodalom egyik úttörője, e hó 22-kén, Pesten 79 éves korában meghalt. Elhunytát fájlalják neje, gyermekei és több unokái. Temetése 24-kén lesz. Necrologját lapunk legközelebbi számában adjuk. (g) Békés-Csabáról lapunk bezártak or vesszük a leverő hirt, hogy a derék Vilim János néptanitó két nappal a tiszteletére rendezett örömünnepély után jobb létre szenderült. Legyen áldás és béke a népnevelés buzgó bajnokának hamvain! * Tatai István, a szarvasi prot. iskola derék és országszerte tisztelt igazgatója most tölté be tanársága huszonötödik évét, mely alkalomból e hó 19 én a tanuló ifjúság egy ezüst billikomot nyújtott át neki hála- és tiszteletjelül. Tatai egyike azon tanférfiaknak, kiknek a • hazai kózmiveltség igen sokat köszön, ő Sopronban kezdte meg nyilvános tanári í pályáját, azonban az 1848—9-iki események folytán ő is leszoríttatott a térről, hogy más téren szolgálja a hazát. Egy ideig kir. biztos volt Kismarton vidékén; majd bujdokolni kényszerült, mig végre 1855-ben tanári állomást nyert. Mint tapintatos nevelő és igazgató kivivta magának nemcsak a szülők és ifjak, hanem az egész egyházkerület tiszteletét. * A mint a „Kelet" junius 18-án irja, nt. V adas József, a kolozsvári reform egyház nyugalmazott lelkésze, volt esperes, a ref. egyházi szónoklat egyik elsőrangú jelese, tegnap jobb létre szenderült. — E gyászhír kipótlásául szolgáljon, hogy az idvezült derék pap 1835. áprilistól fogva, 1839 április végéig n. Incze Sámuel, kolozsvári pap és esperes közkedvességü káplánja volt, kinek helyébe azon év juliusa elején azon egyház domesticum consistoriuma által nagy többséggel megválasztva lett, bizonyos részről történt mesterkedéseknek dacára, oly módon, hogy vetélytársa F. D., kit ellene léptettek fel, s épen a választás napján állítottak a szószékbe, nem többet mint hat szavazatot kapott, mig a többi választók összesen a magokét Vadas Józsefnek adták. — Béke hamvainak! (g) A balaton-fiiredi szeretetházra begyült adományokról a 6-ik kimutatás megjelent. E közlés öszszege 2 ezüst forintos és 3094 frt 25 kr. Az előbbi 5 közlésben kimutatottakkal begyült eddig : értékpapirosban 700 frt, magán- kötelezvényekben 1400 frt, 2 arany-, 1 ezüst-, 1 bankjegy-tallér, 4 ezüst-, 1 régi bankjegy-forintos, 2 húszas ezüstben, termények és készpénzben 15,672 frt 81 kr. Irodalom. (g) Telegdi K. Lajos több héttel ezelőtt beküldte hozzánk a nála megjelent Lengyel Zsigmond és Szegedi Sándor, debreceni ref. főiskolai tanárok latin-magyar szótárát, két füzetben. Kedves kötelességet vélünk teljesíteni, midőn most. habár kissé elkésve, e munkára a közönség, különösen pedig a gymnasiumi tanár urak figyelmét fölhívjuk. Lengyel és Szegedi szótára megérdemli & figyelmet, akár jeles szerkezetét, akár bőségét, akár correkt kiállítását veszszük tekintetbe. Különösen kiemelendők az apró, de felette fontos jegyzetek, melyekkel a jeles szerzők az egyes szókat kisérik, s melyek más szótárakban nem igen lelhetők föl. Külön-külön jegyek által meg vannak ugyanis különböztetve a leginkább csak költőknél, az aranykor utáni vagy újkori, Íróknál előforduló szók, a költői s egyszersmind újkori és a görög eredetű szók. Emellett szeizők a hangsúlyra is nagy figyelmet fordítanak, s már ez magában értékessé teszi e munkát különösen ma, midőn iskoláinkban a növendékek semmit vagy nagyon keveset értvén a hangsúlyozáshoz, oly rosszul olvassák a latin classicusokat, különösen a versirókat, hogy ha Tacitus vagy Horatius hallaná őket, bizon aligha megértené. Ami a szóban forgó könyv kiállítását illeti, az — mint emiitők — elég corrakt, nem tekintve a kiadónak azon megfoghatlan tévedését, melynélfogva címlapról nem gondoskodott. Még egyszer melegen ajánljuk a közönségnek e szótárt, mely a maga nemében egyike a legkitűnőbb irodalmi termékeknek. Ára 3 frt. (g) Toldy Ferenc „Magyar költők élete" cimü munkájának második kötete, Ráth Mórnál megjelent. Toldy Ferenc közel ötven év óta lankadatlan szorgalommal működik az azelőtt oly háládatlan, s nálunk még ma sem valami kecsegtető írói pályán. Ez idő alatt oly nagy érdemeket szerzett ő magának, hogy hálátlan lenne a közönség, ha nem igyekeznék elismerését iránta kifejezni, s őt jutalomban részesíteni. A jutalmazás pedig szerintünk nem zaios tüntetések és ünnepélyek rendezésében áll, hanem igenis abban, hogy a veterán iró öszszegyüjtött munkáit minél nagyobb pártfogásban részesitik. Mert vájjon az irónak nem az nyujt-e legfényesebb jutalmat, hogy müveit olvassák ? nem az teszi-e őt boldoggá, hogy elmondhatja: ime, nem a falaknak irtam—vannak, még pedig számosan, akik meghallgatnak ? nem ez buzditja-e őt a további munkára? Ajánljuk ezért Toldynak ugy az eddig megjelent, mint az ezután megjelenendő munkáit olvasóink becses figyelmébe. Ami specialiter a fencimzett munkát illeti, abban Kazincy Ferenctől Arany Jánosig csaknem minden nevezetesebb költő élete bennfoglaltatik. Különösen becsessé teszi ez életrajzokat azon körülmény, hogy Toldy a jelen század irói legna