Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-06-11 / 24. szám
méltó elismeréssel és köszönettel tartozik, és bátor vagyok felkérni a főtiszteletü urat, ugy az egyházkerületi gyűlés minden tagját: méltóztassanak bölcs tanácsokkal és tapasztalataikkal engem támogatni és nagybecsű bizalmokra továbbra méltatni. Sárközy fíázmér egyházmegyei gondnok üdvözlő beszéde. Nagyméltóságú miniszter és egyházkerületi főgondnok ur! Midőn excellentiádat uj méltóságának küszöbén az egyházkerület részéről mély tisztelettel üdvözlöm, ha csupa udvariasság és díszelgő tisztelet szokásos hangján akarnék szólani, érdemeinek elésorolásíval kellene magasztaló beszédet tartanom ; de ilyennel nem akarom excellentiád gyöngéd érzelmeit gyöngédtelenül illetni, átalában egyházi szellemünktől idegen kifejezésektől tartózkodni kivánok, s azon egyszerű őszinteség sugallatát követem, mely minket vélekedésem szerint megi let. A fogondnok választásában e kerület választóit ugy hiszem három főszempont vezérlette : a bölcseség, buzgóság, éá erkölcsi tekintély, mely tulajdonságokat excellentiádban biztosan nem csak reménylenek, de feltalálva is hisznek, átalános kifejezést adva azon bizalomnak, mely az egyházak szavazataiban kifejlett. A mi hitfelekezetünket oly szellemi kapccs tartja össze, mely inkább kirekeszti a pártok és személyek érdekét, mintsem az a világi társulatokban divatozni szokott. Egyedüli célunk a vallás és egyház java. Érdekünk e részben nem lehet különböző. S ha mint minden emberi intézményekben, ugy talán nálunk is a gyarlóság tévútra indulna, vagy a módok és eszközök megválasztásában ha nem is a hány fő annyi érzelem szerint, de mégis a nézetek sokfelé ágaznának : szükségesnek látta az egyházi közönség oly egyéniséget ültetni az elnöki székbe, a kiről méltán felteheti, hogy a szétágazó nézeteket egyesíteni képes, a kiről a már előre is kifejezett bizalom kilátást nyújt arra, hogy irányában s hatására a különbságek öszszesimulni hajlandóbbak lesznek, mint ellentállva küzdeni. A vallásosság oldaláról szinte biztosítva látta magát az egyházi kerület excellentiád személyében, s méltán feltehette, hogy közönségesen ismert ily tulajdonságával a buzgóságnak is párosulnia kell. De a békés-bánáti egyházmegyében felmerült tények fényesebben hirdetik excellentiád buzgóságát, hogysem arról máskép emlékezhetném, mint magasztalóiag, erről pedig tilt beszédem elején tett Ígéretem és azon tekintet, hogy a hol tények szólanak, ott a szavaknak el kell némulniok. * Ha megtörténnék azonban, a mi emberek között nem lehetetlen, hogy náluak is a közös érdek közé magán érdekek is vegyülnének, ámbár sokkal in' ább felötlők azok az egyházi téfen, mintsem a világi vagy polgári szerkezetben, mert itt náluak a szinek ellentétbe jonek egymással, mint a fehér és fekete, s ennélfogva könnyen felismerhetők, holott a világi ügyekben az elvek harci közé kevert párt-, vagym^gáa érdekek ugy összeolvadnak és elmosódnak, hogy a legavatottabb szem is alig tudja azokat egymás'ól elkülönözni: ily eseteknek meggátiására sőt keletkezésök elhárítására is legalkalmasabb eszköz az erkölcsi tekintély, azon t kintély, melyre csak tudományos miveltsóg utján lehet eljutni. Ily tekintélyt hitt az egyházi kerület excellentiádban feltalálni, s midőn ennek üdvös hatását az egyház élvezendi, azon tapasztalás, melyet excellentiád mondott tekintélyének erejével szerzend, lesz elnöki állásának egyik legki-ünőbb eredménye, munkálkodásának jutalma s egyik legfőbb dicsősége. Egyházunk körébea excellentiád a kormányzat egy nyilvános titkát fogja ismét napfényre hozni, jelesen : Ha Periklesznek egykor sikerült hosszas éveken át dicsőségesen kormányozni népét, mert ez azt hitte, hogy önmaga által kormányoztatik ; ha utóbb a porosz Nagy Frigyesnek a kitüntető melléknevezetet szivesen adta meg népe, mert meggyőződött, hogy még önkénynyel is az ő érdekében, s jóllétének, javának előmozdításával uralkodott: mindez arra mutat, hogy a népekben az Önkormányzat v£gya mellett mindenkor élt és élni fog a hálás megismerés szelleme is; ennélfogva méltán számithat excellentiád egyházi népünk áldására, ha mi ama nagy elvnek sértetlenségét fogjuk hirdethetni, hogy egyházi kormányzatunkban semmi intézkedés sem történik rólunk nélkülünk. S ily viszonyok közt méltán számithat excellentiád szinte köztiszteletben álló elnöktársa közremunkálására, az egyházi hivatalnokok készségére és buzgóságára, kik szivesen fogadjuk az útbaigazítást ha tévedünk, szivesen raég a fedést is ha hibázunk, s számithat végre az egész egyházkerület tiszteletére, sze-47*