Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-06-04 / 23. szám

Thiers a bókét megzavarja, habár az mindig a pápa világi uralmának barátja volt; de intézkednie kell az esetre, ha Thierst reactionárius kormány váltaná fel, mely fegyvert ragadhat a pápa világi hatalmának helyre­állítása végett. Ennélfogva szükséges a Franciaországgal határos terület megerősítése. (g) A franczia törvényliozó-test iilet máj. 16-ki ülésében elhatározta, hogy a háboruszülte nyomorúság megszüntetése tekintetéből, általános ima hirdettessék. (g) Münchenben pünköstre nagy katholikus gyűlés hirdettetett a célból, hogy Dőllinger és Michelissel a theologusok a kath. egyház reformjáról értekezzenek. Várták e gyűlésre Schultet Prágából, Stumpfot Koblenz­ből, Eeusch-t Bonnból, Reinkenst Boroszlóból, Cliton lordot Londonból és másokat. Még nem tudjuk, váljon megtartatott-e a gyűlés, s ha igen : mily eredménnyel ? * Varsó. A tu^ó orosz párt lapjai fel vannak in­gerülve azon hirre, hogy egy népes prot. deputatio akar járulni az orosz cárhoz, Európa minden prot. népének tagjaiból, a balti provinciában lakó és keményen üldözött prot. esthek és lettek érdekében. A „Mosk. Wied." azt is akarja tudni, hogy a deputatio vezetője egy magyar­országi tót pap lesz, ki a császár előtt orosz nyelven adja elő a kérelmet. A nevezett orosz lap a deputatio szándékában népjog-ellenes tulkapást lát Oroszország bel­ügyeibe, s kemény kifakadásokat tesz a felfuvalkodott németek és magyar protestánsok ellen. * TFiesbaden, jun. 1. Bluntschli elnöklete alatt a német protestáns egyletek delegáltjai tegnap gyülekeze­tet tartottak. Határozat fogadtatott el, melyben a német protestánsok felhívatnak, hogy a protestáns lelkiismereti szabadságot, valamint a tanszabadságot oltalmazzák; a hierarchiai gyámkodás ellen harcoljanak és a presbyte­riumi szabadságra törekedjenek. * München, máj. 26. A katholikus congressus elő­készítő értekezletén kimondották a Rómától való elsza­kadást s kikiáltották a nemzeti egyházat ily kiáltásokkal* „Éljen Dőllinger, a német pápa!" * München, máj. 31. Egy német püspök pásztor­levele a hívőkhöz a katholikus hittanban foglaltató tu­dományos irányt összeegyeztethetlennek nyilatkoztatja a katholikus vallással; az az egyedüli oka a zsinat hatá­rozatai elleni ellenszegülésnek. A pásztorlevél fájlalja a pápa fogságát és megraboltatását; az olasz garantia-tör­vényeket nem tartja őszintéknek. A német püspökök egyike által a klérushoz inté­zett pásztorlevél ujolag kinyilatkoztatja, hogy eretnekek mindazok, kik a zsinat határozataival ellentétbe helyezik magukat. Tagadja továbbá, hogy a dogma a pápa min­denhatóságát és személyes csalhatatlanságát tartalmazná. Óvást tesz azok ellen, kik azt állítják, hogy a zsinat határozatai a német állam alkotmánya elleni merényletet képeznek. * Rónia, május 25. Dőllinger kiközösítése folytán a szabadelvű és klerikális egyetemi hallgatók közt a leg­nagyobb mérvű súrlódás állott be. Kihágásoktól tartanak. * Az apostoli hitforma liturgiái használata a reformatio korában. Ezen cim alatt Dr. Hilgenfeld a következő rövid közleményt iktatta a „Prot. Kirchen Ztg."-ba: „A nassaui kir. consistorium Schröder August lelkészt közelebbről kitette Hivatalából „mivel makacsul megtagadta az apostoli hitformának liturgiái haszná­latát a keresztelésnél és confirmatiónál". — Cruciger Gáspár, Myconius Fridrik, Justus Menius, Weber János készíttetett egy „Agendát vagy egyházi rendtartást melyhez tartsák magokat a papok és lelkészek hivata­lokban és szolgál a tj okban, Henrik szász herceg fejedelem­ségében, 1539-ben." Sajátképi szerzője a legelői nevezett Justus Jonas. Ezen egyházi rendtartást széles körben elfogadták és követték, s Jénában még most is érvény­ben van. Ebben a keresztelésnél az apostoli hitforma lényegesen megrövidítve és egyszerűsítve fordul elő. A 2-dik cikk csak igy hangzik : „Hiszel-e a Jézus Krisztusban, az ő egyszülött fiában, mi urunkban, ki született szűz Máriától, megfeszíttetett meghala és eltemetteték, feltámadott a halálból, ült az isten jobbjára, jövőben megítélni az élőket és holtakat? Felelet: Igen." Hiányzik tehát: „Fogantaték szent lélektől, szen­vedett Pontius Pilátus alatt, szállá alá poklokra, harmad­napon, felméne mennybe." Látszik ebből, hogy a reformátoroknak egészen más nézete volt az apostolicum liturgiái használatáról mint a wisbádeni kir. consistoriumnak. KÜLÖNFÉLÉK.. * A honvédzászló-szentelések alkalmából, mint a „Hon" irja, felmerült, azon kérdés, hogy az egyedül csak a róm. kath. vallás szerint töiténjék-e? Mire nézve a ministerium ugy intézkedett,hogy miután a kath.vallás meg­szűnt uralkodó vallás lenni, a többség határo zza meg e szertartásokat. * A magyar kir. vallás és közoktatási minister a bajai állami tanitóképezdéhez vallástanitókul G r e i­fenegg Boldizsár ág. hitv. lelkészt ós Herczeg Benő helv. hitv. lelkészt bizta meg. (g) Irányi Dániel a képviselőház máj. 25-diki gyűlésén határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint utasítsa a ház a kormányt, hogy terjesszen be mielőbb

Next

/
Thumbnails
Contents