Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-06-04 / 23. szám

végzett dolgokról ma keveset szólhatok, mert az első ülés alig tartott egy óráig, mely rövid időt egészen a meg­alakulás és az elválasztott főgondnok Lónyay Meny­hért holnap leendő beiktatásnak programmja töltötte be. Örömmel jelezzük itt, hogy a világi tagok a szokott­nál nagyobb számmal jelentek meg, s örömest hisszük, hogy ennek oka az emelkedni indult érdekeltség az egy­ház ügyei iránt. Holnap, a főgondnok beiktatásának programmja a következő: Reggel 9 órakor egy hattagú küldöttség megy őt körünkbe meghivni. 10 órakor tartatik a szo­kott vasárnap reggeli isteni tisztelet, melyre a- gyűlés tagjai testületileg fognak megjelenni, szokott egyszerű ruháikban, mellőzve az aranysujtásokat és kardot. Egy­házi beszédet tart Fördős Lajos kecskeméti főesperer, ezután az egy év óta megválasztott uj lelkészek fognak hivatalaikba felavattatni. Ezzel az isteni tisztelet be­végződik, s megkezdődik a templomban a közgyűlés. Leg­először főgondnok ur leteszi a szokásos esküt és elfog­lalja székét, azután az egyházkerület részéről fogadja Sárközi Kázmér egyh. megyei gondnok, s azonnal meg­kezdődik a tanácskozás a püspöki évi jelentés felolva­sásával. Egyszerű programm, de nekünk a mi puritán egy­szerűségünkben tökéletesen elég. — t. (Folytatása következik.) A tatai ev. ref. egyházmegye tavaszi közgyűlése. Ó-Szőnyön, május 23—24 napjain tartotta a tatai ev. ref. egyházmegye tavaszi közgyűlését D é c s i Bá­lint esperes és Pázmándy Lajos segédgondnok urak kettős elnöksége alatt. A gyűlés folyamán jöttek szőnyegre tárgyak, tétettek haladási szellemet tanusitó indítványok, melyek valamint a gyűlésben közérdekelt­séget birtak költeni, ép ugy megérdemlik, hogy nagy­tiszteletü szerkesztő ur engedelmével} sajtó u+ján a nyil­vánosságnak átadassanak. 1.) Olvastatott az egyházlátogatási napló, mint hü tükre gyülekezeteink s iskoláink anyagi és szellemi állapotának. Fájdalommal kelle hallanunk, miként isko­láink, a helyett, hogy mint jogosan várni lehetne, annyi sok szép szó s beszéd után virágzásnak indulnának, inkább hanyatlóban vannak, és egyáltalában ki nem elé­gíthetik azt, ki tanügyünk állapotának gyökeres átalakí­tását szívvel lélekkel óhajtja. Sok tanitó, úgymond a jelentés, még mai napság is tanultat és nem tanít; a magoltató s nem az értelem fejlesztő rendszer elvei sze­rint jár el növendékei körül. Határozat. E pont, mint a tanítókat oly közelről érdeklő, a tanítói értekezlethez tétetik át, hogy alkalmuk legyen e súlyos vádként terhelő bajt jövőre megszün­tetni s lehetőleg oda működni, hogy a törvényben meg­határozott tanrendszer minden iskolába bevitessék és alkalmaztassák. Azon indítvány, miszerint jövőben min­den az iskolát érdeklő tárgy egyszersmind a tanítói ér­tekezlettel is közöltessék, elfogadtatott. 2.) A nyári, illetőleg rendes iskolázást gyülekezeti tanhatóságaink alig egy-kettő kivételével, még máig sem bírták életbe léptetni, és itt van a forrása tanügyünk fájdalommal tapasztalt fokonkénti alább szállásának ; mert két-három havi szorgalomidő valóban nem az uj tanrendszer sikeres keresztülvitelére, hanem a legelemibb tantárgyak, irás-olvasás stb. megtanítására sem elegendő. Tehát nem annyira a tanitók, mint magok a szülék nagyrészben okai annak, hogy iskoláink a kivánt cél s magaslattól folyvást messzi távol vannak. A napokkal szaporodó iskolai mulasztásokat exequáltatni kellene, de ki tegye ezt ? Lelkész és tanitó irtóznak, a presbyterek helyi s rokonsági érdekek miatt nem akarnak a darázs­fészekbe bele nyúlni, s talán érdemel is némi figyelmet az egyházi személyek helyzete s a gyülekezetek minden áron meg óvandó békessége. Indítvány tétetett azért, miszerint az egyházmegye számszerint meghatározandó tankörökre osztatnék fel, s mindenik tankörbe állíttat­nék egy tanfelügyelő, kinek aztán egyik fő feladata lenne a tankörébe eső iskolákat minél gyakrabban meg­látogatni, a mulasztók névsorát elkérni, s a polgári ha­tósághoz, a törv. értelmében beterjeszteni. Ez indítvány megbukott. De minek is volna uj, korszerű intézmények életbe léptetésével vesződni ? köny­nyebb lesz majd a jövő tavasszal megint a tanitó urak hátán egy jó régi nótát elpüfölni. De uraim! ha akartuk a felekezeti iskolát, akarnunk kell most már a célra vezető eszközöket is, s bármi áldozattal is elő kell te­remteni azon közegeket, melyek a sikert biztosítják. 3.) Felmerült az ismétlőiskola ügye is. Heves vita indult meg a tanítót, tanrendszert, tandijt és tanórákat illetőleg. Némelyek szóllának, vezesse az ismétlő iskolát a tanitó, mások ismét szóllának, vezesse azt ingyen, a tanrendszert s tanórákat állapítsák meg ideiglenesen az eklesiák, mások ismét mondák: jó, tanítsa a tanitó, ha­nem méltányos díjért, s az egyházmegyei tanügyi bizott­ság által javaslandó tanrendszer szerint, a helyi viszo­nyokhoz képest megállapítandó tanórákon. Ez utóbbi emelkedett határozattá. 4.) Az egyházmegyei tanítói értekezlet átküldött jegyzőkönyvi pontokban azon kérvénynyel járul az egy­házmegyei gyűléshez, hogy a heidelbergi káté, mint á gyermekek értelmét túlhaladó, az iskolai tankönyvek sorából töröltessék ki, s egy jobb, célszerűbb, tartalom és nyelvezet tekintetében a kor igényeinek megfelelőbb vallási tankönyvvel pótoltassák. Határozat. Belátja a gyűlés, hogy érintett könyv tartalom és nyelvezet tekintetében a kor eszméi által tul szárnyaltatva, a mai vallásoktatás színvonalán a kívá­nalmaknak többé meg nem felel: de mig helye jobbal pótoltathatnék, iskoláinkban megmarad. Kérték továbbá a tanitók, hogy a tanórákat a nt. egyházmegyei gyűlés ugy méltóztatnék berendezni, hogy szerdán, szombaton délután és vasárnap, midőn különben

Next

/
Thumbnails
Contents