Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-06-04 / 23. szám

legalább egy kellene, mert a 651-ből 251-et, mely a tanyákon lakik, levonva, a fentmaradó 400 oktatására négy tanitó épen elég lenne. A hébereknél 6—12 éves van 103, s ezek 2 rendes és 1 segédtanító vezetése alatt mindannyian oktatást nyernek. A tanyákon szétszórva levő gyermekekre még eddig nem terjedt ki a város figyelme. Egy vállalkozó egyén a ref. egyház s a város pártfogása alatt egyik pusztán nyitott ugyan iskolát, de az anyagi segély említést sem érdemlő csekélysége miatt ez sem fogja magát soká tartani. Ha már most a fölsorolt adatokat summázzuk, ugy fogjuk találni, hogy a népoktatással foglalkozók Kőrösön 16 rendes, 3 segéd, s egy tanyai — összesen husz tanitó. Iskolába jár 1807, mely számot a tankötelesek létszámából 2940-ből levonva 1133 gyermekről kellene még gondoskodni a fentebbi számítás szerint a meglevőkhöz adandó 9, s illetőleg, ha a tanyákat is tekintetbe veszsziik 11 tanítóval s ugyanannyi tanteremmel. Erre azonban pénz kell. — A város segélyezi a reform, felekezetet 6300 frttal, ebből tanítói fizetésre fölmegy (a néptanítók legtöbb fizetése jelenleg 400, legkevesebb 315 ft, a segédeké 250 ft) még ha a képezdei gyakorló tanitó fizetését is ideszámítjuk 4890 frt, marad 1410 frt. A katholikusok segélye 900 ft, melyből 3 tanítójuk fizetése 300 ftjával épen kitelik. A héberek még ezután fognak a segélyben részeltetni. A tanyai tanítónak ad a város fűteni valót s 50 vagy legfeljebb 80 frtot, de ezt egy évre s nem egy hónapra. Minthogy épen a küszöbén vagyunk a reform, egyháztanács által a népiskolaügy rendezésére kiküldött bizottság összeülésének, nem ajánlhatjuk eléggé az illetők figyelmébe, amiket elmondtunk s még elmondandók vagyunk. A felekezetek Kőrösön csak a város bizományosai ; a város fizeti a népiskolaügy költségeit s a szellemiek vezetésével együtt a többi dolgok intézését is a felekezetekre bizza. Igy azonban öszhang s különösen nagyobb mérvű szervezkedés nem létesülhet, a felekezetek gyökeres reform helyett foltozgatni fognak, s végre többször s talán többet fog költeni a város, mintha egyszerre öszhangzó terv szerint fogna a dologhoz s vinné azt ki szigorúan minden részeiben. Vegye kezébe azért az egész ügyet maga ; a felekezeteket azon épületekért, melyeket használhat, kárpótolja, azután építsen kellő minőségű és mennyiségű tantermeket, célszerűen elosztva a város egész területén. A felekezetekre pedig hagyja rá, hogy megmaradt épületeiket értékesítve, azok jövedelmeiből a vallástanitásról gondoskodjanak. Az egész dolog élére aztán válasszon egy intelligens iskolai széket, s az igazgatás vezetésére egy szakértő tanférfit. Ha igy lenne, akkor kivihető volna a tankötelezettek átalános iskoláztatása, kivihető volna a hat osztály felállítása is; most t. i. csak négy osztály van, melyre a következő évek feladata a többit fölépíteni. A létező iskolák tanszerekkel kellően el vannak látva; de a tanítóknál hiányzik a szakkönyvtár, a szaklapokat járató olvasókör, a koronkénti eszmecserék végetti összejövetel. Azonban hisszük, hogy az idő e tekintetben is jó orvos leend. Az ismétlő iskola feladatát egy gyarló és hiányos vasárnapi iskola teljesítené. A 12—15 évesek közül a reform, egyház fitanitói 105 nagyrészt mester-inas fiút tanítanak vasárnaponként a vallásra, írni, olvasni és számolni, — a kath. tanitók pedig 6-10- et. Hogy mily gyarló surrogatum ez, s mennyire szükséges volna nem csak a vasárnapi, de az esteli iskolázás is, megmutatta a felnőttek legközelebbi tanfolyama, me lyre igen sok olyan gyermek jött, kik iskoláikat szegénységök miatt nem végezhették, vagy bele sem kezdtek, s most mint kis szolgalegények eljöttek, hogy esteli szabad óráikban legalább irni olvasni megtanuljanak. Nagy-Kőrös nem egyszer, de négyszer 5000 lakost számlál, s az ilyen városoknak a 27. §. szeri nt felsőbb népiskolát, vagy ha az erő engedi polgári is kólát kellene állítani. Városunk a nőegylet által segélyezve, miután a fiuk tovább képzésére középtanodával rendelkezett, a leányok számára állított föl egy polgári iskolát, de a melyet ereje elégtelenségének érzetében felsőbb elemi iskolává változtatott. Ez egészen közös jellegű. Van benne négy elemi osztály és ezenkívül a felsőbb elemi iskola első osztálya. Mindez 48 növendékkel s két tanítóval. Tanszereik vannak, tantervüket s tankönyveiket igyekeznek a kormány kivánatai szerint rendezni. Vallástanitásról a felekezetek gondoskodnak. De mindemellett az egész a kezdet minden nehézségeivel küzd s hogy kibonyolódjék és mihamar kellő virágzásra jusson, erélyes kéznek kell az ügyek vezetésébe nyúlni s fölhívni az illetőket, hogv az alsó elemi osztályokat válasszák külön a felsőbb iskolától s lássák el mindeniket elegendő tanerővel, mert még falusi népiskolában is csak szükségből tűrünk meg négy osztályt egy tanitó vezetése alatt, — s ha még aztán ezekhez egy felsőbb elemi osztály is csatlakozik: akkor kész a konfúzió. Körös földmivelő, s gyümölcs és szőlő termesztő város levén legközvetlenebb érdekei parancsolják, hogy nem tudós iskolát, de kisgazdákat és vincelléreket, kertészeket képző tanodákat állítson, s ha valaki helyesen fölfogja a Kőrösre váró jövendőt, csak is ezt javasolhatja annak a népnek, mely közoktatási célokra oly szép öszvegekkel járulván, talán jogosan tehetne közvetlen magáért is valamit. A nagykőrösi népoktatási ügy egész körét előadván, lássuk most e kör központját, a tanitóképezdét. Mondanom sem kell, hogy a tanitóképezdét a dunamelléki reform, egyházkerülettel közösen tartja fenn a körösi egyház, segélyeztetve a városi közönségtől is. Már a 30-as években Nagykőrösnek tanitóképezdéje volt, s ha szünetelt is kevés ideig, bölcs kormányzói végre is tartós alapra fektették. Minthogy most csak a jelennel foglalkozunk s abból engedünk következtetést vonni a jövőre, lássuk, hogy mult el a folyó iskolai év első fele