Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-21 / 21. szám

elütvén, a Kelemér-poszobai egyesült egyház tisztelte meg bizalmával, s ott munkálkodott ő áldás-teljesen mint szeretett s tisztelt pap haláláig, mely folyó évi ápril 18-dikán reggel, leányegyházában P o s z o b á n, hova, bár már érzette erőtlenségét, s a rövid utón több izben leült pihenés végett — templomi könyörgést végezni ment — véletlenül és hirtelen minden jók fájdalmára meglepte, s sirba döntötte. Szónokoltak felette : tdő Balogh Béla putnoki lelkész s e. m. tanácsbiró ur a templomban, s a sírnál tdő A b 1 o n c z y Pál ur szuhaföi lelkész, s mint hal­iam — mert betegségem s leverő keservem miatt teme­tésén sem lehettem jelen legrégibb, legjobb, legkedvesebb barátomnak — mind ketten kitűnő emlékbeszéddel tisz­telték meg a tudományos műveltségű, s páratlan uemes szivii pap hült porait. Még azt kell megemlítenem, hogy az elhunyt férfiú testvére volt a mult évi november 6-dikán elhunyt Soós G á b o r kecskeméti tanárnak, s egyetlen testvérét oly korán követte a sirba, nagy és méltó fájdalmára testvére özvegyének, s még neveletlen 4 árvájának, kik az elhunyt­ban nem csak szerető nagybátyjokat, hanem másod atyjokat vesztettek el. Nyugodjék a tudományos képzettségű pap, s a leg­tisztább, legnemesebb szivü férfiú csendesen, s emlékezete legyen áldott e földön! Alsó-Szuha, 1871. május 13. M a j o m i József. Necrolog. Folyó év május 7-én a siteri reformált egyház gyászünnepet ült. Páratlan széplelkü pártfogójának, a folyó év mártius 6-én Gömör megyében a svabolkai sírkertben eltemetett Sz;abó Pál urnák adtuk meg a végtisztességet. Egyházunknak eme — fájdalom — most már csak néhai Ne­hemiasa 1815-ben mint szegény sorsú ifjú távozott el helységünkből, magával vivén tudományszomja mellett nagyratörő lelkének ama legmagasztosabb ambitióját, hogy egykor mint a siteri ref. gyülekezet erkölcsi vallá­sos életének emelője, regenerátora lehessen. — Mihelyt a semmi vagyonnal nem rendelkezhető ifjú felküzdötte ma­gát azon pontra, hogy ugy külföldi minthazai vasgyárak erőniüvészi állomással tisztelték meg, mihelyt a herceg Koburg poherellai vasgyárábau mint erőművész alkal­maztatott : azonnal hozzáfogott ifjú korának eltökélt ne­mes szándoka kiviteléhez. A siteri ref. egyház templo­mába orgonát csináltatott, — hogy a néppel az olvasást megkfdveltethesse, többnemü erkölcsnemesitő könyveket, s ezek között bibliákat, valamint valláserkölcsi tartalmú hírlapokat járatott s küldözött. Ezen kivül az egyházi iskolai épületek tüzelleni biztosítására örök alapítványt tett. Főgondja mindenek felett az iskola volt, s e célra halála előtt kevéssel 800 forint örök alapítványt tett. Nem kerülte ki figyelmét a felnőttek vallásos erkölcsi javításának szüksége sem. E célból a helységbeli legjobb s fedhetetlen életű anyák s gazdasszonyok részére 500 forint alapítványt tett, melynek kamatai évenként pün­köst ünnep 2-od napján osztandók ki. Szintén igy tett a legjobb magaviseletű cselédek számára ösztöndijt. Nem is említve, hogy szegény egyházunknak mindenben istápja volt, csak a most említett együttvéve 8 rendű örök ala­pitványai 3100 forintot tevő alapitványai, ezenkívül egy 500 darabot meghaladó, egyházunknak hagyományozott becses könyvtára mindennél ékesebben hirdetik, hogy ki volt Szabó Pál. Ha méltó volt a siteri egyház dicseke­dése, midőn Szabó Pál urat magáénak nevezhette, s ha ezért örök hálával tartozik az isteni gondviselésnek, méltó most bánata, s helyén van, hogy áldásban emlegesse a páratlan nagy férfiuqak nevét, s tanuljon nagy lenni s haladni az általa kijelölt ösvényen. A siteri egyház hivei különben tudják méltányolni, felfogni dicső emlékű Ne­hemiásuk intentioját, s pártfogójuk iránti hálás kegye­letüknek adtak akkor kifejezést, midőn presbyteri gyű­lésben elhatározták, hogy minden esztendőben a megbol­dogult Szabó Pál ur halála évfordulati napját gyász­isteni tisztelet tartásával ünneplendik meg. Vajha minél többen lépnének világi protestáns férfiaink közül a Szabó Pál ur nyomába, ki a mily vallásos épen oly buzgó apos­tola volt a felvilágosodásnak, tiszta erkölcsiségnek. Legyen áldott emléke s lengjen béke a távolban nyugvó porokon ! Siterben május 15-én 1871. Varga József'. ref. lelkipásztor. Iskolai jelentés. A miskolci hely. hitvallású lyceuui s elemi íiiskolákban e folyó 1870—71-ik tanév végével tar­tandó érettségi és közvizsgálat napjait és rendjét az iskolai igazgatóság következőkép állapította meg: A közvizsgát megelőzőleg az érettségi vizsga az e végre kinevezett küldöttség előtt folyó évi junius hó 12-én veszi kezdetét s következőleg fog tartatni: Junius 12, 13, 14, 15, 16, 17-én a VlII-dik osz­tály növendékei írásbeli érettségi vizsgát tesznek. Ugyanezek junius 26, 27, 28, 29-én szóbeli érettségi vizsgát teendenek. A közvizsgálat julius 2-án veszi kezdetét, a midőn délelőtti isteni-tisztelet végeztével az a v a s i nagy tem­plomban — igazgatói évi jelentés után — templomi közönséges és öszhangzatos éneklés és kardalok­ból fog történni vizsgálat, s egyszersmind a nagy hallgató teremben r a j z m ü i kiállítás leend, az iskolai zenekar előadása mellett. — Ugyan e nap délutáni 3 órakor az avasi nagy templomban a tanuló ifjúság K a­z i n i c y-k ö r e tartandja örömünnepét,melynek fogalma­zási és szavalati mutatványai nyugpontjait az öszhangzatos éneklő kar tölti be s egyszersmind az illető jutalmak

Next

/
Thumbnails
Contents