Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-21 / 21. szám

lés ? És mégis a két testvér között az irodalmi téren egész elkeseredett ellenséges harc folyik (elég fájdalom !) •gymás kisebbítésére, emésztésére! „Minden erőltetés árt, mint dér a virágoknak". Szabad verseny! ez legyen a jelszó mind a felekezeti, mind a községi iskolákra nézve az állam egyenlő atyáskodása és szoros felügyelete mellett. Egy évt'zed megfogja mutatni, hogy a melyik iskola életre valóbb leend, az elébe fog lépni a másiknak. „Az irányát, hivatását tévesztett s meg nem tartott iskola magától is elesik s bukni fog" ! Ha az élet nagy iskolájában, a természetben a különböző szinü, illatú s természetű, ezerféle virágok békésen nyiladoznak s harcra nem kelnek egymás ellen: miért nem tanulunk mi azoktól egymás irányába eltűrést, jámborságot és szerető sziv szülte fedhetetlen nemes indulatot? Fájó kebellel ugyan, de mégis ki kell mondanom, hogy a törvénynek a községi iskolákra teendő több kedvezménye a felekezetiek felett: azon sötét és gyászos időkorra emlékeztet, a mikor a protestáns világiaktól, bár egy édes anyának, egy hazának gyermekei voltak, mégis minden hivatalokra juthatás megtagadtatott ! A protestáns templomok, iskolák, lelkipásztorok, azon jótéteményekből, melyeket a keresztyén királyok a jézusi vallás előmenetelére, s felvirágzására adományoztak, egészen kizárattak az embertelen hatalom durva kezelői által! Azonban mégis gondolom én, hogy a községi iskolák felállításával a törvényhozás mit akart elérni: a hitfelekezetek közötti, a hazára nézve annyira káros válaszfal szétrobbantását, megszüntetését ! De ezt az annyira kívánatos és üdvös szent célt, nem a községi iskolák létrehozásával vélem, sőt hiszem elérhetni ; hanem az által: ha tisztán jó akaratú, s a keresztyéni szent elvektől áthatott és felvilágosodott népnevelőket állítunk az iskolákba, kik a gyermekeknek az iskolában mondandó reggeli imádság után, még ártatlan és minden jóra fogékony szivőkbe legelsőben is ezeket csepegtetik, hogy: „A kinek okos hite van és annak becsét érzi, az a más hitét is becsüli, mint lelki drága kincset." „A léleknek gyümölcse szeretet, öröm, békesség, béketűrés, kegyelmesség, jóság, hit, alázatosság, mértékleteseég." Gal. V. 22. Mindenki előtt szent legyen keresztyén ember társának vallásos meggyőződése, „mert valakik a Krisztusban megkeresztelkedtünk, a Krisztust öltöztük fel. Nincsen sem zsidó, sem görög, nincsen sem szolga sem szabados, nincsen sem férfi sem asszonyi állat között válogatás, mert mi mindnyájan egyek vagyunk a Jézus Krisztusban". Gal. III. 27—28. Bárha kevésbé különböző uton is, de mindnyájan egy szent célra törekszünk: e földön a boldogság, tul a siron a mennyei üdv elnyerésére. N.-Varsáuy, 1871. május 14. Menyhért János, református lelkész. Szívesen adunk helyet felvilágosító cáfolatnak e nagy fontosságú kérdésien ; annyival inkább miután levelező ur okoskodásira magunknak is nem egy megjegyzésünk volna. Szer k. A pesti reform, egyházmegyei tanitó-egylet tavaszi közgyűlése. Pest, 1871. május 15. Nagytiszteletü szerkesztő ur ! A pesti ref. egyházmegyei tanitó-egylet tavaszi közgyűlését e hó 3-án tartotta, legyen szabad azért olvasóit erről néhány sorban értesítenem. 1. Egykét tag igazolt elmaradását leszámitva, mindenki pontosan megjelent, s egyesületünk egyik tiszteletbeli elnöke néhai nt. Kontra János főesperes halála fölötti őszinte fájdalmunkat jegyzőkönyvileg is kifejeztük. 2. Mivel egyleti rendtartásunk szerint minden iskola járás külön-külön megkapja tanácskozásaink jegyzőkönyvét, mult őszi közgyűlésünk jegyzőkönyvét felolvasottnak tekintettük már csak időnyerés kedvéért is. 3. Most következett a tanácskozás legfőbb tárgya: a mult őszi közgyűlés által az isk olajárásók számára megvitatás végett kitűzött következő négy pont : a. Mit foglal magában az iskolaközség eszméje? Miért kellene s mi módon lehetne k e b 1 i iskolatanácsot állítni ? Miért szükséges és mikép leune megalapítható a kebU iskolai pénztár? b. Miért nélkülözhetlen a szakértő egyházmegyei iskolafelügyelő? c. Minő mértékben volna szükséges és lehetséges is a tanítói karnak magát mind az egyházmegyén, mind az egyházkerületen képviseltetni? d. Kiket kellene azok közül, kik egyletünket anyagilag és szellemileg emelni képesek, tiszteletbeli t a g o k u 1 választani ? Azonban fájdalommal kellett tapasztalnunk, hogy nemcsak a megvitatandott kérdések nem voltak a j árási körökben tanácskozás tárgyai, de még maguk atanitói körök sem szervezkedtek. Egyedül a váci járás érdemel dicséretes kivételt, minthogy ez szervezte magát, s a kitűzött kérdéseket is tárgyalta, habár egynémelyik kérdés hibás értelmezése miatt óhajtott eredményre nem mindenekben juthatott is. A fenebbiekből természetesen következik, hogy ilyen készületlen állapotban a kérdések érdemleges vitatásába nem bocsátkozhattunk; hanem azért reméljük, hogy a mi halad, nem marad. 4. Tanácskozás tárgya volt az egyleti könyvtár is. Ennek magvát képezendik a mult évi p r o t. e g y h. és isk. lap, meg a magyar prot. egyh. és isk. figyelmező két-két példánya, s mivel mindkét folyóiratból több peldánynyal rendelkeztünk, a felesleges egyesek megváltották leszállított áron, s a bejövő pénz könyvköttetésre forditandónak van határozva. 5. Sok panasz merült fel a folyóiratok köröztetése tárgyában, s hogy ez nem csekély baj, azt el kell ismer-