Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-14 / 20. szám

de mégis nem hagyhatja megemlités nélkül azon roppaat haladást, melyet egyházmegyénk a legutóbbi időben számra nézve is tett; ezelőtt 29,549 lelket számlált, ma már 37,739-et, tehát 8190-nel szaporodott. Maga a pesti egy­ház, mely 1869-ben 4000 lélekből állt, ma 12,000-et szám­lál, unry, hogy egyházkerületünk második népességű egy­házává emelkedett. Ez emelkedésben biztos zálogát látja a protestantismus áldásos működésének. Továbbá követendő például emliti fel az egyházak­nak a pesti egyház eljárását a pap fizetést illetőleg. Pesten ugyanis 1600 frt volt a pap fizetése; a presby­terium méltányosnak találta 2000 frtra felemelni s hely­ben hagyás végett a közgyűlés elé terjeszté. És mit tett a közgyűlés ? kijelentette, hogy a pesti pap nem 2000, hanem legalább is 3000 frt fizetést érdemel! Ez oly tett volt tőle, melyre minden időben büszkén utal­hatunk, mert jelzi azon körülményt, hogy az egyház tag­jai nagy érdeklődéssel vannak a pap anyagi helyzete iránt, mert tudják, hogy magasztos feladatának ily díja­zás mellett sokkal jobban eleget tehet. E példát ajánlja az egyházaknak, melyek bizony­nyal nem késlekednek tehetségök szeiint követni. Továbbá előadja, hogy kiterjeszté figyelmét a tem­plomokra, középületekre, iskolákra; templomaink közül a pesti és az ócsai művészi becscsel bir ; de a többi is mind olyan, hogy e tekintetben semmi megróni valót nem talált. Az iskolák közül mind külcsin, mind benső berendezése tekintetében kiemelendő a váci iskola. Egyházmegyénk iskolái között 6 községi van. Sajnálattal emliti továbbá, hogy kőrútjában két helyen egyházi hivatalnokaink között súlyos betegeket talált. A monostori lelkész Fejszés az ősz óta fekszik s nem végezheti hivatalos teendőit, mi az egyházra nézve szomorú hátrány. De még szomorúbb következményeket vont maga után a hévizgyörki tanitó súlyos betegsége. A nevelésügy annyira elhanyagolt állapotban van e község­ben, hogy a gyermekek sem irni, sem olvasni nem tud­nak. Megborzad az ember, ha komolyan fontolóra veszi a hátrány horderejét. Egy egész generatio van megfosztva miatta attól, a mi a protestantismus egyik fő feladata: a neveléstől s ennek nyoma az egész életen át mind polgári, mind vallási tekintetben meg fog látszani. A tanitó betegen, ágyhoz szegezve, leírhatatlan nyomor­ban van, és nincs senki, ki segítene rajta. Gyors segélyt kér számára az egvházmegyei közgyűléstől, és intézkedést arra nézve, hogy a nép oktatása hathatósan felkarol­tass ék. Továbbá jelenti, hogy üresedésbe jött a pomázi és bugyi lelkészi hivatal. A törvényes választás megtörtént, Bugyira Szánthó Ödön, Pomázra Kovács Dániel válasz­tatott. A szokásos módon és kötelezettségei kéri a meg­erősítést. Kisoroszi, Bogdány filiájában oly rendetlen hanyag kezelést talált az anyakönyv beküldésében, mi komoly enyitéket von az illető lelkészre. Végül a jótéteményekről emlékezik meg, kéri az egyházmegyei közgyűlést, hogy az előadottakat komoly bölcseséggel vegye vizsgálat alá s a szerint intézkedjék. Készletezésre kerülvén a dolog, a közgyűlés jegy­zőkönyvileg határozza nt. Kontra János főesperes emlékét megörökitni. A bugyi és pomázi választásokat a törvényes köte­lezettség mellett megerősíti. A hévizgyörki tanitó és nép égető szüksége fe­lett hosszas és heves vita támadt. Kerkápolyi István helybeli lelkész tétetett felelőssé az oktatás elhanyago­lása miatt. Ellenvélemények fejlődtek ki a baj oka fe­lett. A lelkész három hónapig dij nélkül tanitá a gyer­mekeket, mindent megtett, a mit csak lehetett, a nélkül, hogy segíthetett volna valamit az ügyön. Többen oda nyi­latkoztak, hogy a nép szegénysége, nyomorúsága oka an­nak, hogy az oktatás ennyire elmaradt, mert sem pa­pot, sem tanítót nem tud fizetni, vagy pedig nem akar. Mások a közönynek tulajdoniták, mind alólról a nép részéről, mind felülről az intézkedő hatalom részéről, miután ez az ügy már többször fordult elő az egyház­megyei közgyűlésen, a nélkül hogy segített volna. Fel­merült azon nézet, hogy vagy le kell mondani a héviz­györki egyházról, mint tarthatlan positióröl, vagy a környékbeli gazdag urak, Degenfeldek, Telekyek jószívű­ségéhez kell folyamodni, hogy könyöradományok foly­tán lehetővé tétessék az oktatás. Végre a kérdés abban lelte megoldását főt. Török Pál ur indítványa folytán, hogy a papi és tanitói fizetés egyesittessék, a teendők összeköttessenek, igy talán megtartható az egyház s az oktatás is sikeresen vezethető. Kerkápolyi István lelkész oda nyilatkozik, hogy az oktatást magára vállalja, ha az egyházmegyei közgyűlés hatalmánál fogva befoly aira, hogy mind a pap, mind a tanitó fizetése befolyjon. De ezzel a kérdésnek csak egyik oldala lett meg­fejtve. Mi fog történni a szegény tanítóval, mert méltány­talanság lenne 26 évi működése után beteg állapotában megfosztani jövedelmi forrásától. Erre határoztatott, kü­lönösen miután Kerkápolyi István lelkész kimutatá, hogy a fizetés oly csekély, miszerint abból az állással össze kötött kötelezettségeknek teljes lehetetlen eleget tenni: hogy 150 frt évi segély fog eszközöltetni a hévizgyörki egyháznak. Továbbá bizottság határoztatott kiküldetni arra nézve, hogy a pap jövedelmi forrásait megvizsgálja, intézkedjék,hogy a hivek kötelezettségöknek eleget tegye­nek, és ha jónak és szükségesnek látja, uj jövedelmi for­rásokról gondoskodjék. Általános örömmel fogadtatott a váci tanitó azon ajánlata, hogy ajánlani fogja jótéteményezés végett a hé­vizgyörki tanítót a tanitói segélyegyletnek és hiszi, hogy bár az illető tanitó a kötelezett dijat nem fizette be, ajánlata kedvező eredményre vezet. A hévizgyörki rozzant állapotban levő iskolaépület javítására, illetőleg újítására határoztatott, hogy a kör­nyékbeli gazdag urak megkerestetnek az iránt, hogy kö-

Next

/
Thumbnails
Contents