Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-07 / 19. szám

két évet töltött gyermekek elé Nagy Konstantin s a reformatió korabeli események elbeszéltetését, söt betaníttatását tűzi ki feladatul ? Még a teremtés, Mózes és Krisztusról szóló történetkék csak megjárnák, mivel azokat részint egyszerűbben lebet előadni, részint pedig a szülői körből is egyes vonások megragadhattak már belőlök a gyermek elméjében. Nem sokkal több dicséretest mondhatni a „vallásra való bevezetésről" sem. Mellőzve, hogy az előadás benne száraz és selejtes: csak azt kérdjük, van-e helye „ vallástan "-ban oly dolgoknak, melyek „Term. rajza

-ban s „Physiká"-ban igenis megjárnák, de a vallással semmi szoros összefüggésben ni ncsenek ? S ha mindezek csupán érintve volnának, még hagyján; de mikor a könyv jobb része, vagyis 54 lap közül 30 a természet és anatómia ismertetésével van betöltve. Istennek ily utoni megismertetése szerintünk, habár elismerjük is, hogy az ő fenségét s tökély ességeit leginkább munkáiból lehet megitélni s felfogni, nem tartozik szorosan a vallástan tanitásához. Elég volna abból a sok szóhalmazból összevonva csak néhány ügyesen szerkesztett mondat is, s a cél szintúgy, sőt jobban el volna érve, mivel a fölöslegtől mind a gyermekek, mind a tanitó meglennének kiméivé. Me sszire mennénk tárgyunktól, ha a szóban levő tankönyveket tételensént is itészi bonckés alá akarnók venni. Legyen azért elég ezúttal csupán pár szembetű nőbb tételt a sok közül kiemelnünk. A teremtésről való gyermekiesen naiv s primitiv eszmélkedést egyszerűen mellőzve: az ótestamentumból vett történetek közül csupán a zsidók Egyiptomból való csudálatos megszabadulását, a pusztában bujdosás alatti regeszerü tápláltatásuk a t, s végül a J e r i k h o falai alatt Józeue által véghez vitt tetteket emlitem fel, melyek a mai józan gondolkozás előtt mind megannyi képtelenségnek tünaek elő. A mi azonban kissé különösebb, s talán majdnem megfoghatatlan, az újtestamentumból meritett történetek közt is akadunk nem egy ily téves s a józanésszel össze nem férő absurditásra. Igy p. hogy a többek közt csak ezt vegyük fel, az a ng y a 1 o k (vall. bev. 37. 1.) mint „csupa lélekből álló valóságok" adatnak elő, kiket isten azért teremtett, hogy az általa kiadott parancsokat véghez vigyék," s hogy továbbá vannak tévedt angyalok is, kiket isten, „mivel roszakká lettek, kiparancsolt az ég kebeléből." Mythosnak megjárná, de lényegnek nem, s az ily tanok istennek nem hogy fenségét és mindenhatóságát praedikálnak, sőt ellenkezőleg levonnak az ő tökéletességeiből. Lehetne idéznünk még több ily s ehez hasonló példát is; de a mennyiben nem annyira a biblia egyes locusainak kritizálása, mint inkább a népiskola körében a vallástan tanitását tárgyazó tankönyvek hiányainak kimutatása volt célunk, tovább nem terjeszkedünk. Elégnek tartjuk az idézetteket is arra nézve, hogy mindenki belássa mik e tekintetben a teendők , s mik várnak, még pedig mielőbb, a kornak megfelelő s észszerű javitásra ? Ugy hiszszük, itt az ideje, hogy az orthodoxia csökönyös és mindea szabadabb irányú mozgalmat gátolni akaró álláspontjával e téren is szakítsunk. Különben csak azt fogjuk nyerni, hogy a nép, mely lassan-lassan kezd már önmagától is gondolkozni, nem fog többé ránk hallgatni, s egy uj, tőlünk egészen eltérő ut on fog haladni. A mi pedig a társadalmi viszonyok jelen állására is okvetlenül befolyással fogna lenni. Kovács Zsigmond. Tanitói értekezlet és egy őszinte, megérdemlett hálanyilatkozat. A.-Szend, (Abaujm.) mártius 6. 1871. Korunk jelszava a mivelődés ! Ezt hangoztatják felül mint alól, tudósok mint kevésbé képzettek, ennek elérésére szolgálnak a népnevelési törvénycikkek, ennek fejlesztésére alakulnak népnevelési-egyletek, kisebbszerü értekezletek, mely egyletek s értekezletek minél nagyobb száma biztosithatja leginkább a kivánt sikert ! Ezen siker eléréséhez kivánt a „mérai-népiskolakör" egy porszemmel járulni, midőn fenntirt napon és helyen alakitó-gy ülését megtartotta. Azonban, mielőtt az alakitó-gyülésről általánosságban szólanék. elmulaszthatlan kötelességemnek tartom futólag — a mennyiben ismerem — e megye területén a népnevelés érdekében eddig történteket felemlíteni. Régibb határozata egyházmegyénknek , hogy a területén fekvő egyházak iskola tanitói, értekezleti körökké alakuljanak, évenként legalább egy értekezletet tartsanak, működésökről a tanügyi-bizottmány elnökének, ez pedig az egyházmegyének referáljanak De hogy mily szégyenletes mondhatni semmit nem tevéssel működtek : példa erre több körben az értékezletnek 4—5 évenkinti, vagy épen nem tartása. Dicséretes kivételt tesz ezek közül a „mérai-kör,"hol 1862-től folytonosan tartattak értekezletek 1869-ig bezárólag tdő Sütő K á r ol y s tek. Matusz Lajos urak vezetése alatt. Nekik köszönhető egyedül, hogy nevezett kör egyszersmind olvasó-körré is alakult, s 1862-től hordatta a „Prot. egyh. isk. lapot," a „Házi kincstárt," „S. p. füzetet," „Tudományos szemlét" „Figyelmezőt" s megszerzett több nevelészeti könyvet, ma is hordatja: a „Prot. egyh. isk. lapot" „Tudományos szemlét" és az „Egyházi Reform" cimü haviközlönyt. Nevezett lapokból s nevelészeti k önyvekből már eddig egy kisszerű könyvtárt alkotott. Ennyi a múltból, most lássuk a jelent s édes reménnyel várjuk a jövőt ! A tanügyi-bizottmányi elnök ur mult év utoUó havában újból rendezte a megye területén fekvő iskolákat, azokba körlátogatókat (iskola látogatók, egy egyházit és egy világit) jelölt, értekezleti körökre osztotta,