Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-08 / 2. szám

vei fogadott kötelessége: a tudomány tovább mivelése. Minthogy pedig az 1870 jul. 18-án kimondott csalhatat­lanság védelmére, sem a szentírásban, sem a hagyomány­ban támpontokat nem találhattak; minthogy a mai kor jogeszméivel ily feltétlen és az állam jogkörén felül rendelt hatalmat összeegyeztetni képesek nem voltak; minthogy a tudomány és polgárosodás vivmányait meg­tagadni és pofonütni nem hajlandók : szóval a mü nyel­ven sacrificium i n teli ec t u s-t semmi esetre megtenni nem akarják, és megtenniük isteni és em­beri jog szerént nem szabad: a fentebbi okokból el­mozdítani hivatalaikból a legnagyobb igazságtalanság és egyszersmind a tanszabadság- és a porosz közjogon ej­tett legnagyobb sérelem. Ez észleletek után a katkolikus jogász röpiratát egy emelkedett szellemű óvással végezi. „Mire vezetnek e fanatikus lépések? Ti, püspökök a radicalismus kezére akartok dolgozni, mert akkor igen hatalmas eszközt válasz­tottatok ki e czélra : előbb közöny áll elé azután a fel­bomlás következik. Még van idő. Ismerjétek el ti is, hogy tévedhettek és mindnyájan bölcsek nem vagytok. Hagyjatok fel az eretnekitéssel." E felkiáltás valódi meg­győzödéiből fakad és az egész röpiraton átlengő szellemből önkénytelenül tör elé. A röpirat igazi mély elkeseredéssel festi azon papok állását, kiknek igazán van katholikus bitök és meggyőződésük. „A legnemesebb lelkészeket sze­rencsétlenségbe taszítják, fanatismust helyeznek a szeretet helyébe, megölik a szellemet a betű formalisinusa áltaZ a katholikus hivek érdekeit a legérzékenyebben sértik meg az által, hogy helyzetük az államban a felsorolt okokból mind nehezebbé válik ; a tekintélyt kívánták a csalhatatlanság kimondása által emelni, és megsemmisítik azt, mert mig a szellemi hatalmat a napontai megtámadások tárgyává, a gúny és éle céltáblájává tették: egyik olda­lon vak buzgókat teremtenek, más oldalon képmutatókat csinálnak és épen azokat teszik legszerencsétlenebbekké, kik vérző szivei bár, ellenmondanak az uj dogmának, holott a legmélyebb ragaszkodással viseltetnek az egyház­hoz, a püspökséghez és a pápai primátushoz; de híze­legni nem tudnak, képmutatáshoz nem szoktak, mert lel­kiismeretüknek tanultak meg engedelmeskedni. És a vég eredmény ? Ez isten kezében van; a ki a Krisztus egyházában hisz, az a végkimenetelről hiszi, hogy az ál­dástelj es lesz." íme, mily férfias hangon szól e röpirat! Az „Alig. Ztg" megjegyzi a kölni érsek merényle­téről, hogy valami csodálatos bűbáj, mámor kábította el a Rómában járt püspököket; mert igy csak egy magának csalhatatlanságot arrogaló ember lép fel. A katholikus egyház fejeit azon halhatatlan mámor szállotta meg, mely a római pápa környezetét. Ugylátszik, hogy Romá­ban kiürítették a csalhatatlanság kelyhét, mely oly isteni mámorba ejté annak kiüritőit, hogy a közönséges józan­ész határait kezdik túllépni. De az ily magatartás nem csak komikus oldalról ítélhető meg. A komoly következé­sek el nem maradnak, ha a porosz kormány, de főleg a német nemzet a tanszabadság megsértését eltűri és hall­gatása által helyesli. A tanszabadság a legféltettebb kincs, melynek eltékozlása kipótolhatlan következéseket von maga után: mert nem az anyagi, hanem a szellemi szolgaságot készíti elő. KÜLÖNFÉLÉK. * Laky András ref. esperesnek az egyház és nevelésügy kerül szerzett jelentékeny érdemei elismeréséül saját s törvényes utódai részére a király ő felsége a magyar nmiességet adományozta. * Figyelmeztetjük olvasóinkat még egyszer Egervári Ödön ur müvére, melynek előfizetési fel­hívását közelebbről terjedelmesen ismertettük. * A protestáns naptár 1871. évi folyama még mindig kapható minden könyvárusnál. Tartalmát hirde­tési rovatunk ismerteti. * Vadászat rabszolga-hajókra 1864. jan. 1-étől 1869. dec. 21-éig az angol hadihajók 180 rabszolgake­reskedő hajót foglaltak el. Ezen 180 hajón 6050 rab­szolga volt, kik mind szabadságba helyeztettek. A leg­nagyobb fogást tette a „Wespe" s utána a „Nymphe" nevü hadihajó, AZ előbbi 1864-ben egy 267 rabszolgá­val megrakott hajót fogott el. — Folyóiratunkhoz mellékelve veszik t. olvasóink a „Hasonszenvi Lapok" idei első, vagy is mutatvány számát. Figyelmeztetjük e szakközlönyre mind­azokat, kik a homoeopathia terjedését előmozdítani óhajtják s e gyógytan fejlődését ós vivmányait figyelemmel kísérni szándékoznak. A lap, komolyabb irányú cikkeken kívül „kisebb gyógytani vázlatok" cim alatt, gyakran praktikus útmutatásokat is ad azok számára, kik — hasonszenvi orvosok hiányá­ban — néha maguk kénytelenek saját körükben segélyt nyújtani. Megemlítjük még, hogy a hasonszenvi állat­gyógyászat szintén rendes rovattal bir, mit gaz­dáink, kiknek nagy résae ezen gyógymód szerint szokta kezeltetni házi állatait, bizonyára örömmel üdvözölnek. W Többen, kik az „E g y h á z i Reform" cimü közlönyre előfizettek, megrendelték az „Alaki t­su n kegyházi reform egyletet" cimü röp­iratot is. Hogy a tömegesebb megrendelések eljutottak az illetők kezeihez, a felől biztosítva lehetek; de az egyes példányok, keresztkötés alatt, a mi postai viszo­nyaink közt könynyen eltévednek. Én bizonyosan azonnal postára adtam, s ha a kiszámított időre nem érkezik meg, kérem reclamálni egy 2 krajcáros levelezési lapon. Pest, 1871. január 5-én. Kovács Albert,

Next

/
Thumbnails
Contents