Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-04-30 / 18. szám
* Stuttgart, apr. 20. A cultusministernek egy rendelete közzéteszi, hogy a concilium határozatainak, névszerint a csalhatatlansági dogmának semmiféle jogi hatálya sem ismertetik el az állami vagy polgári viszonyokra. * (xrác, apr. 21. Egy csapat felizgatott asszony a Grác közelében fekvő „Mária vigasztalása" citnü iskolába berontott és zajos óvást tettek a behozott iskolai rend és tankönyvek ellen. A vizsgálat e tárgyban már elrendeltetett. * Bécs, apr. 21. A „N. Fr. Pr." jelenti Prágából: Az itteni consistoriumnak egy a lelkészekhez intézett körlevele — a zsinat és ennek határozatai ellen közelebbről mind élénkebben fellépő mozgalmak alkalmából — megparancsolja a papságnak, hogy szigorúan lépjenek fel a mozgalmak ellen, és gátolják meg azt, hogy a zsinatellenes eretnekség Csehországban lábra kapjon. * Flórenc, april 22. A belügymmisternek egy körrendelete meghagyja a prefekteknek, hogy a katholikus egyletek felett szigorúan őrködjenek. * Flórenc, april 22. Az „Internationale" szerint a pápa egészsége aggodalomra ad okot; attól félnek, hogy előkészületek fognak tétetni Málta szigetén, uj pápa választása végett. KÜLÖNFÉLÉK IP^T Az „Egyházi Reform" cimü havi közlöny 4-ik füzete épen lapunk bezártakor jelent meg, s ezzel egy időben fog szétküldetni előfizetőinek. Tartalma: Miért van szükség a reformegyletre ? Jakab Elektől ; a napi sajtó viszhangja reformegyleti mozgalmainkra (vége), Szeremlei Samutól ; Közöny a vallásban, Jancsovics Istvántól. Egyházi beszéd, Mát. 13, 31—32 verse fölött, Kovács Alberttől. A tótfalui temetés. (1871. april 22-én.) Szomorú s mégis fölemelő hatású egyházi innepélyről jövök. Szomorú, mert reformált egyházunk egyik buzgó derék örállóját, Kontra Jánost, a pesti egyházmegye főesperesét temettük, kiben—most már egészen árván maradt, mert tizenhárom év óta anyátlan — családja gondos és szerető atyát, a tótfalui egyház buzgó és szeretett lelki pásztort, az egyházmegye és kerület egyik derék hivatalnokát, s mindnyájan egy szeretetteljes, nyájas, szelid társat és barátot vesztettünk el. Kovács Albert lakása május 1-én kezdve az Ősz-utca 28. szám alatt földszint, jobbra lessz. Az „Egyházi Reformra" vonatkozó küldemények ide intézendők. * Eötvös alapítvány. Szabadka város közelebbi közgyűlésén 40,000 frtot képviselő alapitványt tett Eötvös emlékére. Ez összegnek évi 2000 frtot tevő kamataiból oly szülők gyermekei fognak segélyeztetni, kik eddig szegénységük miatt voltak kénytelenek iskolázatlanul maradni. Az iskolaszék pedig magára vállalta, hogy a jobb módú családoktól elviselt ruhanemüeket fog gyűjteni hasonló célra, s hogy minél több szegény gyermek nyerhessen segélyt, a nő-egylet tagjait fogja fölkérni a kiosztandó ruhák elkészítésének vezetésére. * A nógrádmegyei iskolatanács azon közelismerésre méltó határozatot hozta, miszerint az iskolatanács tagjai a m. évre megillető 433 frt 75 krnyi napidíjakról s uti-költségekről lemondván, ezen összeg iskolai célokra fog fordíttatni. * A halasi reform, gimnázium elöljárósága emelkedett szellemének kitűnő jelét adta közelebbi tanár választása alkalmával, midőn egyik tanszékére J ón á s Ja n o s urat, egy kitűnő képzettségű, zsidó vallású fiatal embert hivta meg. Ez a második hasonló eset a dunamelléki egyh. kerület iskoláiban, csak közelebbről töltetvén be a kecskeméti jogakadémia egyik tanszéke egy j eles, kath. vallású férfiúval. * A tassi ref. gyülekezet elhunyt derék lelkésze utódául Dömötör Bertalan kecskeméti s. lelkész urat választá meg egyhangúlag. Legyen az ifjú pásztor az oly szép gonddal mivelt kertnek elődéhez hasonló munkása. Áldás és megelégedés kövesse hivatalában ! * Gyászhír. I. Blázy L. kiskőrösi evang. lelkész, az ur szőlőjének hü munkása, f. hó 23-án elhunyt, 30 évi hivataloskodás után. Béke lengjen hamvai fölött. Bővebb necrologját szívesen veszszük a közelállóktól. S még is fölemelő, mert protestáns lelkészi sorainkon végig nézve, vallanunk kell, hogy az ily nemes jellemek köztünk nem ritkák, hogy mikor kidőlnek, számba véve multjokat s érdemeiket, érezzük beesőket igazán. S fölemelő, mert látjuk, hogy népünk romlatlan java is becsüli még az igazi érdemet. Nem a ma hallott beszédek, melyek közül egyik igazán a protestáns egyházi szónoklat legszebbjeinek magaslatán állott, nem a lelkész-társak csoportos száma a megtisztelt koporsó körül, hanem az egyszerű nép meghatottsága, kegyeletes mély fájdalma emelte föl lelkemet, melylyel elhunyt lelkipásztora hamvai fölött a bánat némaságával tolongott egy papját életben és halálban tisztelő, szerető gyülekezet.